Számtalan ok van, ebből kiragadtam a nyolc legjellemzőbbet. Leginkább azokat, amikért tulajdonképpen agyfrászt kellene kapnom. Néha kapok is. Jövő héten elolvashatjuk ugyanezt itt pepitában is CzakiKtől, miért élmény egy kislány anyukájának lenni.
- Mozgásigény. Lustálkodni ritkán lehet mellette. S nem elég kiereszteni a kertbe, bizony el kell indulni vele. A lépésszámláló boldogan jelenti a napi 10-12 000 lépést, pusztán abból, hogy kimentünk egyszer a játszótérre, és elsétáltunk fagyiért. Na, meg a kedvenc kirakatát is megcsodáltuk, és persze követtük a kukásautót.
- Kalandvágy. Nincs megállás. Jobban ismerhetem a lakhelyünket, mint egy térképész, mert mindent meg kell néznünk, mindenhová be kell kukucskálnunk. Végig megyünk minden utcán, közön, sikátoron, ösvényen, ormon, lépcsőn, lejtőn, közön, parkon, sétányon és soron, dűlőn, fasoron vagy éppen átjárón. Árkon és bokron át. Úton és útfélen. Benézünk minden udvarra és portára. Felmászunk minden dombra és hegyre, lépcsőre és kilátóra. Elbújunk magas lesekre, fára épített játszóházakra, vagy csak szimplán minden fára.
- Állatbarát. Nincs olyan, hogy egy állat ne lenne szép vagy érdekes. Mi több minél több lába van, lehetőleg ízelt, az annál lenyűgözőbb. Vagy éppenséggel nincs egy lába sem, de elég csúszós és ragadós, ami kérem, több mint izgalmas. Tehát, nekünk felettébb meg kell tekintenünk és vizsgálnunk, mi több haza is hoznunk, ha lehet, és akkor is, ha nem, amit csak lehet. Minden tiltakozásom ellenére így volt már sününk, igaz az csak az erkély alatt, botsáskánk, tücskünk és bogarunk, beleértve a szöcskét és pókot is, na meg kagylónk és csigánk is. Félek, nem úszom meg, előbb vagy utóbb lesz valami siklónk is. Egyébiránt mindez egy cica mellett. (Azért csendben elárulom, a legtöbbjük csak az erkélyig jöhetett. Imádom a kertkapcsolatot!)
- Játék az egész világ. Homokban, sárban, pocsolyában, vízben, avarban, fűben vagy éppen a kukoricatáblában. Éppen ezért van elég kosz és plezúr rajta és rajtam is állandóan, hiszen mindenhol felfedezi a világot, természetesen velem együtt. Ami nekem akkora elszakadást jelent a mindennapok nehézségeiből, hogy buta lennék, ha kihagynám, csak azért, mert már felnőtt vagyok és nem tehetek ilyet. S koszos sem lehetek. Dehogynem lehetek, van egy fiam!
- Idill minden egyes karácsonyunk, mert nem állhat nálunk karácsonyfa, körülötte elhaladó legóvonat nélkül. Mintha csak egy megsárgult képeslap hangulatával bírna vele a nappalink. Olykor persze káromkodom magamban, amikor talpon kap egy legódarab vagy műanyag katona, de legalább hetente többször építhetek új városrészt, járművet vagy vehetek részt stratégiailag egy-egy nexo knights, super heroes vagy star wars küzdelemben.
- Tesztoszteron. Na, igen, pacifizmus ide vagy oda, van fegyver, harc és háború. Atomcsapás, légitámadás, leterítés, kémkedés, eligazítás, hátbatámadás, legyőzés, lövedék. Mindez amúgy arra megy ki, hogy földbe döngölhessen, majd lovagiasan megmenthessen. A puskára álló kéz egyébiránt ártalmatlan, vagy puszi lövedékek, vagy szerelem illóanyagokat tartalmaznak. Újabban sokszorosít a lövéssel, amire rátartja a kezét, az bizony duplázódik. Millió van belőlem (csak tudnám miért marad meg folyton a mosogatni való?), a fagylaltos pultból, a legó készletéből és a könyveiből.
- Őszinteség. Igen, szerelmes belém a fiam, és ez bizony kölcsönös. Ámbátor kegyetlenül őszinte is. Jelzi, ha nem áll jól egy ruha, felszaladt pár (sok) kiló, hosszabb hajjal szeretne újra látni, vagy másik körömlakkot kellene vásárolnom. S mindezt olyan udvarlással teszi, hogy nincs más teendő, mint másik ruhát felvenni, pár (sok) kilót leadni, hajat növeszteni és más színnel kenni a körmöm. Megéri, mert minden egyes mosoly, puszi, ölés, bújás és az én még inkább, még jobban, hatalmasabban szeretlek, mint a világűr vallomás újra és újra a fellegekbe repít.
- Aktivitás. Túl hangos és túl vad, ahogy általában a fiúk. A hallásom és a reakcióidőm állandó készültségre és tökélyre van hegyezve. Egy percig sem lehetek rest, s nem fogyhat ki a házi elsősegély dobozom sem. Mindig számíthatok valami kellemetlenségre, balesetre, kárra. Főleg, ha sokadmagával megy a bandázás. Egyszóval egy kisfiúval sem unalmas(abb) az élet. És nem igaz, hogy nem hisztizik. Hisztizik, csak másként.
Olvasd el ezt is: 8 ok, miért élmény lányos anyának lenni
Kép: Pixabay