A lánykérésen akvamaringyűrűt húz a férfi a nő ujjára, mire a fél pillanat óta menyasszony egy diszkrét borítékot tol, a már vőlegénye elé, benne egy szerződés tervezetével. Az eljegyzésre mindketten készültek, de erre csak az egyikük. Ezidáig sosem beszéltek a házasság előtti vagyonjogi szerződésről.

Valakinek az a normális, ha nem köt egy külön vagyonjogi szerződést a jelenlegi egyéni és jövőbeni közös javakra, mert fel sem merül benne, hogy a házassági anyakönyvön túl további papírokra lenne még szüksége. Lehet e mögött egy teljesen egyértelmű felfogás is, miszerint a frigy, ami előtt éppen áll a kedvesével, az örökre szól, s ha így indulnak neki, miért lenne szükség megállapodás arra, hogy ha külön mennének.

Hiszen a “ha” számára értelmezhetetlen, nincs feltételezés. Nincs olyan számára, hogy ha válnának. Ezt lehet akár – fiatal pár esetén – gyermeki naivságnak, szerelem adta rózsaszín szemüvegnek, vagy akár komplett butaságnak is nevezni. Annak, aki menthetetlenül romantikus, és tényleg tiszta szívvel és lélekkel bír, annak egy házassági szerződés még sértés is lehet.

De vajon kik kötnek vagyonjogi szerződést?

Akinél egyszerűen a szerződés nem kérdés. Mert a szüleitől ezt tanulta. Mert ő maga jogász. Bankár. Közgazdász. Azaz tudja mit kell féltenie. Vagy teljesen más foglalkozással bír, de vagyonos. Van mit féltenie. Vagy elvált. Elvált és kifosztott. Elvált és cserbenhagyott. Elvált, és cserbenhagyott egy vagy több gyerekkel. Elvált, cserben hagyott, egy vagy több gyerekekkel, és reá testált milliós nagyságrendű adóssággal. Na, ők kötnek házassági szerződést. Elkerülve egy esetleges krachot. Vagy elkerülve az újabb krachot.

Sokan sejtjük, hogy X és Y kötöttek ilyen szerződést, mert fél szóval említették is, de bizton kevesen tudunk róla, mert ez nem beszédtéma az emberek, de még a jó barátok között sem.

Mert, ha szóba hoznák, akkor a vagyonunk jellege és viszonylagos nagysága is óhatatlanul előtérbe kerülne, amit, féltve őriznek hazánkban az emberek. Éppen ezért megszólalóink csak keresztnevüket adják a történetükhöz.

A harminckilenc éves közgazdász a nősülése előtt vagyonjogi szerződést indítványozott a menyasszonya felé. Nem kizárólag azért, mert a szülei javasolták, ő maga is így látta jónak, hogy az a vagyon, amit később a szüleitől örököl, az biztonságban maradjon. A budapesti családapa elmondja, a felesége az esküvő előtt gond nélkül elfogadta ezt a kérést, mert nincs túl jó viszonyban a saját családjával.

– Ha például közösen, egy autóval megyünk el a szüleimmel ebédelni, és halálos baleset ér mindannyiunkat, akkor a szüleim tulajdonát ne a feleségem családja örökölje – emlékezik vissza az előzményekre László – illetve, beszéltünk arról is, hogy bár életre szóló házasság előtt állunk, ha mégsem így alakulna, akkor válás esetén legalább annak a legundorítóbb részét elkerüljük. A közös élet alatt szerzett vagyont viszont természetesen közös tulajdonnak határozták meg, függetlenül attól, hogy ki mennyit keres.

dr. Gellér Helga ügyvédi praxisát döntően a családjogi tárgyú ügyek teszik ki, így arányaiban több felkérése van irodájának házassági vagyonjogi szerződés készítésére, mint az általános polgárjogi praxist folytató kollégáinak.

Az ügyvédnő elmondja, hogy a mintegy tizenöt éves ügyvédi munkája során megfigyelhető, hogy tendenciózusan nőtt a házassági vagyonjogi szerződést igénylő ügyfelek száma, részint az első házasságukat tervező, de döntően harmincas korosztály körében, hozzátéve, hogy érezhetően kitolódott a házasságkötés életkori határa, akiknek már akár családi juttatásként, akár munkájuk eredményeként, de van önálló egzisztenciája. A házassági szerződés iránti igény a második házasságuk előtt álló felek részéről is egyre gyakoribb, mert az első házasságukban a vagyonjogi elszámolás, szerződés híján, nem volt számukra kedvező vagy azért, mert az időközben megszerzett különvagyonukat kívánják biztosítani.

– A fenti két kört összehasonlítva praxisomban az első házasságot kötő ügyfelek száma a magasabb – mondja el dr. Gellér Helga ügyvéd.

Második házasságnál

A vagyonjogi szerződés kötése az egyedülálló anyukának is fontos volt, amikor másodszorra is férjhez ment. Mónika a válás után két gyermeket nevelt egyedül. Az előző házasságából ugyan nem jött ki rosszul, de anyagilag mégiscsak veszteség érte. Az első férjével még abba a lakásba bútoroztak össze Budapest perem kerületében, amit Mónika a tehetősebb szüleitől örökölt. Később ezt a lakást eladták, aminek bevétele volt a beugró egy családi ház megvételéhez. Váláskor alig maradt valami a zsebükben, miután eladták ezt a házat és kifizették a bankot, mert drága devizahitelből vásárolták meg az ingatlant.

Mónika gyakorlatilag kevesebb pénzt kapott, mint a lakása önmagában ért volna. De mivel nem kötöttek a házasság előtt vagyonjogi nyilatkozatot, és minden tulajdonuk a házasság után közös lett, Mónika csak hosszú és költséges eljárás után tudta volna legfeljebb a különbözetet visszaperelni, így le is tett róla. Viszont jó szakmájának köszönhetően szépen összeszedte magát anyagilag, és tudott venni magának és a gyerekeinek, egy kisebb családi házat vidéken. Ahová a munka miatt költöztek, és ahol megismerkedett a második férjével.

Ám szerelem ide vagy oda, második házassága előtt Mónika már ragaszkodott a papírokhoz.

dr. Bakonyi Lilla, ügyvéd a következőket mondja a témában: – Még mindig azt tapasztalom, hogy nagyon kevesen kötnek a házasságkötés előtt vagyonjogi szerződést, pedig szinte minden esetben fontos lenne, még akkor is, ha kezdetben tisztának tűnnek a vagyoni viszonyok. Csak egy példa: a feleség hoz egy ajándékba kapott ingatlant a házasságba, amit azonban a felek közösen átépítenek, felújítanak. Még a bíróságok is csak több éves eljárásban, súlyos pénzekért és szakértői díjakért tudják rendezni a helyzetet, kinek mennyi jár. Inkább egy második házasságban egy fájdalmas válás után gondolkodnak el az emberek a vagyonjogi szerződésen.

A vagonjogi szerződésben ki kell térni arra, hogy kinek milyen különvagyona van, milyen közös vagyonuk van, és hogy a jövőben hogyan gazdálkodnak.

Kínos beszélgetés az ügyvéd előtt?

dr. Gellér Helga kitér a házassági szerződés kötésének menetére is: – Ha a házasulandók egyike felkér a szerződés készítésére, azonnal jelzem, hogy feltétlenül szükséges egy beszélgetés, melyen mindkét félnek részt kell vennie, hiszen egy ilyen jogügyletben az eljáró ügyvéd mindkét felet képviseli.

Ezen a találkozón az esetek legalább felében érzékelhető egy kezdeti feszültség, főként akkor, ha az egyik félnek nincs túl sok biztosítandó vagyona vagy nem szeretne az új Polgári Törvénykönyv rendelkezései szerinti teljes vagyonelkülönítő rendszert.

Valójában bizalmi kérdést csinálnak ebből a felek, ezért az ügyvéd feladata a teljes körű jogi tájékoztatás megadása és a sértett fél megnyugtatása abban, hogy nem készülhet egyoldalú, számára kedvezőtlen vagyonjogi szerződés: ha a párjának van különvagyona ez a házasságuktól függetlenül sem illetné őt.

Ennek a beszélgetésnek a nehézsége, hogy az életük boldog aktusára készülve egy olyan szituációt kell modelleznünk, amit jelen helyzetükben el sem tudnak képzelni és helyes meggyőződésük, hogy nem fognak elválni. A szerződés megkötésének fontossága melletti érvem, ha nem kerül felbontásra a házasságuk ez az irat a fiókban marad, ha mégis bekövetkezne a válás, úgy az egyébként is nehéz lelki helyzetben, amikor koncentrálniuk kell a gyermekeik sorsával  kapcsolatos kérdésekre, könnyebbséget jelent, ha a vagyoni kérdéseik egyértelműen rendezettek.

– Tapasztalatom szerint kevesebb a neheztelés, ha szerződést az esküvő után röviddel, a már friss házasok kérik – számol be a tapasztalatáról dr. Gellér Helga.

dr. Bakony Lilla így számol be erről a kérdésről: Olyannal nem találkoztam, hogy sérelmezte volna ezt valamelyik fél, szerintem, ezt már otthon lerendezték. De én erre azt szoktam mondani, hogy ha örökkön-örökké lesz, elő sem kell venni ezt az iratot, ha meg nem lesz, akkor meg fontos, hogy van.

Mitől véd, miért kössünk vagyonjogi szerződést?

Gyakori eset, hogy egy módosabb férfi és egy vagyontalan nő házasodik szerelemből össze, és nem kötnek házasság előtt vagyonjogi szerződést, a nő szül két-három gyermeket otthon van 6-8 évet, nem a karrierjét és vagyonát építi ezalatt, majd válnak. ​A nő a gyerekeknek és magának is szeretné megtartani a megszokott színvonalat, de nemigazán van hová mennie ilyen esetekben vajon mit ajánlhat egy férfi?

dr. Bakonyi Lilla, ügyvédnő válasza szerint: – Ha nincs szerződés, akkor minden házasság alatt szerzett vagyon közös vagyon – ami nem tartozik a különvagyonba, mert örökölte vagy ajándékba kapta például valaki -, akkor is, ha a férfi fizetéséből vették. Vagyonmegosztásnál ebből jár a nőnek. Másrészt pedig a gyermekek tartása válás után is elsődleges kötelezettség, emellett az anyuka kérhet házastársi tartást is. Ilyet szinte soha nem szoktak felajánlani, és megjegyzem, hogy nem is automatikusan jár. És azt is megjegyzem, hogy senki ne induljon ki abból, hogy válás után szeretné magának ugyanazt az életszínvonalat fenntartani, ezt semmilyen jogszabály nem alapozza meg.

§ A házastársak közös vagyonába tartoznak a tulajdonjognak mindazok a tárgyai, vagyoni értékű jogok és követelések  amelyeket a házastársak a vagyonközösség fennállása alatt akár közösen, akár külön-külön szereznek. De ebbe beletartozik a közös vagyontárgyak terhei és közösen viselik bármelyik házastárs által a vagyonközösség fennállása alatt vállalt kötelezettségből eredő tartozásokat is.  A házastársi közös vagyon a házastársakat osztatlanul, egyenlő arányban illeti meg. Nem tartoznak a közös vagyonba azok a vagyontárgyak, terhek és tartozások, amelyek különvagyonnak minősülnek.

Dr. Bakonyi Lilla kiemeli: – Felhívom a figyelmet, hogy senki ne induljon ki abból, hogy válás után fenn tudja tartani ugyanazt az életszínvonalat,mint a házasságában volt, mert ezt semmilyen jogszabály nem alapozza meg!

Felvetésünkre, miszerint a házasság előtt kötött vagyonnyilatkozatban vajon a felek kitérnek-e a hűtlenségi kérdésre, dr. Bakonyi Lilla így válaszol: – Nem találkoztam még soha ilyen kitételekkel, lehet, hogy ez azért van, mert a magyar bontóperi rendszer nem vétkességi alapú, tehát nem az a lényeg, hogy ki hibás a házasság felbomlásáért, hanem feldúltsági alapú, tehát az a lényeg, hogy teljesen és helyrehozhatatlanul megromlott a kapcsolat.

A vagyonjogi szerződésben ki kell térni arra, hogy kinek milyen különálló vagyona van, milyen közös tulajdonuk van, és hogy a jövőben hogyan gazdálkodnak majd.

Egy rosszul prosperáló cégnek a terhei is közösek vagyonjogi szerződés nélkül, és bizony válás után a közös vagyon is érintett lehet a kérdésben egy esetleges tartozás megfizetésére. Így járt Vica és Péter is. Tizenöt évig éltek irigylésre méltó házasságban, sokasodtak öt fősre duzzasztva a családot és gazdagodtak néhány céggel is.

Építkezni is kezdtek, és ahogy a klasszikus városi legenda tartja, egy családi ház felhúzása gyakran válással jár. Így is lett, Péter a lakberendezőnővel találta meg a közös hangot, míg Vica az új, sosem lett szomszéddal. A ház ugyan elkészült, de mivel váltak azonnal el is adták. Annyira felborult az életük, hogy Péter cége is dögledezni kezdtek, egyre több adósságot felgördítve maguk után. Mire mindenből tisztán ki tudtak szállni, gyakorlatilag semmijük sem maradt ahhoz, hogy gond nélkül talpra tudjanak állni. Vica amúgy új otthonából minden nap látja, ahogy a volt férjével épített házból más ki-be jár. Pétert viszont messzire vitte az élet, Amerikáig meg sem állt.

Kép: Pixabay

Dr. Bakony Lilla elérhetősége:

1163 Budapest, Lándzsa utca 24/B. II/5.

+36 20 537  4566

info@drbakonyililla.hu

Dr. Gellér Helga elérhetősége:

1145 Budapest, Amerikai út 90/F. mfszt 1. aliroda: 1114 Budapest, Bocskai út 23. I/5.

+36 30 9912 705

iroda@gellerhelga.hu