1823-ban erre a napra dátumozta Kölcsey Ferenc a befejezett Himnuszt. 1989 óta ezen a napon ünnepeljük a magyar kultúra napját.
A Himnusz táblakép a felvidéki Szőgyénben élő fafaragó Smídt Róbert alkotása. A Himnusz című, egyedülálló monumentális alkotás hat éven át készült. A rajta lévő motívumok, témák a művész korábbi alkotásaiban külön-külön már megjelentek, de a Himnusz táblaképben foglalta egybe, egy bárki számára olvasható nyitott történelemkönyvként.
A 10 négyzetméter nagyságú, 5×2 méteres és mintegy nyolcszáz kilogramm súlyú tölgyfából faragott táblakép, a magyarság történelmét jeleníti meg a honfoglalás előtti időszaktól. A művész jelmondata: „Múlt nélkül nincsen jelen és jövő sem”.
A kép, középpontjában a pozsonyi csatát idézi fel, egy életfával és az országot naggyá tevő uralkodókkal – és ahogyan mindezt a történelem viharai (a tatárjárás, a török uralom, a világháborúk, illetve az azokat követő események) megtépázzák. A táblaképen megjelenik a remény fénye, a Szent Korona, a kard és a lobogó, valamint a két sarkában hazánk őrangyalai, Gábriel és Mihály arkangyalok. Az alkotáson háromszáznál több arc látható.
Az anya jelképes ábrázolása
Smídt Róbert művét 2017-ben Tatán, Szőgyén község testvérvárosában mutatták be először, majd más és más helyszínekre vitték el. 2022-től az Országházban tekinthető meg, hogy emlékeztessük magunkat múlt nélkül nincsen jelen és jövő sem.
Forrás és fotók: Kölcsey Ház alapítvány, aminek célja Kölcsey Ferenc életművének fenntartása.