Olvasási idő: 3 perc

Recepteken túl: A fasírt, a főzés alfája és omegája

Valamikor 1989 ősze lehetett, amikor az összetört főtt tojásból krémet kevert az egész osztály, kis csoportokba tömörülve. Technikai óra volt, az osztályfőnökünk tartotta – emlékeim szerint. Akkoriban még a gyerekszakácskönyvek is ritkaságszámban mentek, így nagyon menő volt főzni az iskolában és recepteket lejegyezni.

Mintegy harminc évvel később, nem létező unalmas perceim egyikében eltöprengtem azon, vajon a miszmasz névre hallgató étel inkább krém volt vagy inkább saláta? Merthogy mindkettő névvel illetik ezt az ételt, attól függően, mennyire krémes avagy darabos benne a tojás, és mit adnak még hozzá. Orosz tojás, zsidó tojásként is ismert.

Vajjal, tejföllel vagy kacsaszsírral turbózzák, majonézzel krémesítik, dúsítják apróra vágott csemegeuborkával, sonkával vagy sajttal, az orosztojás a májkrémtől sem hátrálna meg, ízesítik a továbbiakban mustárral, snidlinggel, vörös- vagy lilahagymával reszelve, apróra vágva vagy rusztikus darabokban adagolva. Só, bors, piros paprika, friss petrezselyem vagy kapor is mehet bele. Pritamin vagy más színes paprika.

Ehhez nem kell nagy konyhai tudomány, bár nem árt tudni, miként jó főzni a tojást, meddig és hogyan érdemes hűteni, vagy sem. Mindesetre mi itthon tojáskrémnek hívjuk, és a készítési módja attól függ, mi van itthon és milyen ízekre vágyunk éppen.

Elronthatatlan

Az iskolai konyha első tétele a kókuszgolyó szokott lenni. Ám az nem tűnik gyerekfejjel sem igazi kihívásnak, mert ahhoz csak keverni kell, főzni nem. A tojáskrém avagy -saláta viszont igazi főzési kedvet csináló étel, mert már engedéllyel lehet a tűzhelyet használni hozzá. Elrontani is nehéz, ha csak el nem felejtjük elzárni alatta a vizet, ami ha elpárolog alatta, akkor a tojás a hőtől előbb vagy utóbb szétrobban. Nem kicsit. De az első főzésben az külön izgalom nézni, ahogy a buborékok kiugranak a lábosból, ahogy táncolnak a tojások a forrásban lévő vízben.

Ha a tojáskrém jól sikerül – még úgy is, hogy a gyerekeknek nem ízlik, csak a felnőtteknek –, akkor nincs megállás. Jöhet a kukoricás saláta, a melegszendvics, a puding, a gyümölcsleves, a paradicsomos tészta és a fagylalt. A többi meg a csemetére ragad. Olyan könnyűnek látszik minden. Milyen gond lehetne egy recepttel?

Recepteken túl

Persze nem lesz mindenki a főzés szerelmese, aki elkészít egy tojáskrémet kiskamaszként. Ennek egyik oka véleményem szerint pont azok a fránya receptek, amik a hétköznapokban ritkán kerülnek elő, hogy a későbbiekben jó nagy bonyodalmakat okoznak.

Mert általában minden családnak megvan az a tíz–tizenöt alapétele (pörkölt, rántott hús, levesek, tészták) és az a tíz–húsz rotálódó, alkalmi vagy szezonális kedvence, amiket rotációban tálalnak, amikhez idővel nem kell már recept, mert fejből készülnek.

Legalábbis én ritkán láttam a felnőtteket recepteket olvasni. Főzött az anyukám, apukám, a nagymamáim, és a nagynénéim is. Így hát fel sem merült bennem, hogy a fasírthoz kellene recept, hiszen mindenki csak összekutyulta a hozzávalókat, pogácsákat formált belőle és olajban vagy olykor zsírban kisütötte. Mindenkié másképpen volt nagyon finom.

A fasírt, a főzés alfája és omegája

Éppen kevertem a hozzávalókat, amikor eszembe jutott: a fasírt a főzés alfája és omegája. Amit az évek során mondhatni tökélyre fejlesztettem, mégsem mindig sikerül. Egészen pontosan nekem nem mindig ízlik, annyira. Másoknak igen – gondolom, abból, hogy pillanatok alatt elfogy. Rájár a család ebéd után is, vacsorára már hűlt helye sincs, készüljön bármennyi adag.

Megoldás lehetne a recept lejegyzése, de szerintem ez a fasírt tekintetében lehetetlen küldetés. Szerintem, nem véletlen, hogy nem volt az órarendben sem.

Magam is újra és újra elbizonytalanodom – már a húsnál. A marhahúsos nagyon karakteres, sertéssel vegyítve igazán házias. Ha könnyebbre vágyunk, inkább csirkét választunk.

Csakis a vöröshagyma: kell bele a határozott magyaros íz. Ahogy a piros paprika sem maradhat ki, bár volt, hogy túltoltam a mennyiségét, és keserű mellékízt hozott. Máskor túlzóan óvatos voltam vele, és nemcsak halovány lett a fasírt, hanem íztelen is.

Legutóbb a tejbe áztatott kenyér mellé kevertem a felvert tojást, a fűszereket, a pirított hagymát és úgy kevertem a húshoz. Egy napig állt a massza. Ez így nagyon jót tett a húsnak. Átjárták a fűszerek.

Szerintem a fasírt a főzés alfája és omegája – ha az sikerül, nem lehet előttünk már akadály. A fasírt az a pont, ahonnan már rutinból főzünk. Legfeljebb már csak a kényes süteményeknél maradunk az ajánlottak mellett.

Fotó: Fudio/Getty Images

Polgár Ágnes

Újságíró és webdesigner, egy tinédzser édesanyja, valamint ráktúlélő.
Szenvedélyesen gyűjt szalvétákat, és kiemelten fontosnak tartja a mértékletességet az élet minden területén. Közel áll hozzá a lagom filozófia és a svéd kultúra, amely egyensúlyt és harmóniát hoz mindennapjaiba.

Szólj hozzá!

Van gondolatod, tapasztalatod a témában? Írd meg a véleményed vagy történeted a Facebook-oldalunkon – kíváncsiak vagyunk, te hogyan látod!

Oszd meg a cikket!

Ha úgy érzed, másnak is adhat ez a cikk valamit, oszd meg bátran – egy jó gondolat néha messzebb gyűrűzik, mint hinnénk.

Ha tetszik a magazin:

Támogass bennünket, hívj meg egy kávéra.

 

Olvasd el ezt is

Jóllét, ami továbbgondolkodtat

Válogatott írások testi-lelki egyensúlyról, önismeretről és az emberi létről.

Ebben a válogatásban olyan cikkeket szemlézünk, amelyek túlmutatnak a felszínes jóllét-tanácsokon. Gondolatébresztő írások test és lélek kapcsolatáról, életmódváltásról, belső munkáról – hogy a mindennapi jól-létből valódi jóllét lehessen.
Tarts velünk más kiadványainkban is:
Az élet sokszínű, ahogyan mi magunk is azok vagyunk.

Témáinkat az életből merítjük, írásainkkal az élet valódiságát mutatjuk meg.

Tőlünk neked.

Iratkozz fel a hírlevelünkre

Lépj be az Olvasói Sarokba különleges tartalmakért!
© 2017-2026 Szoknya és Nadrág Magazin – Minden jog fenntartva.