A cserepes fűszernövények még a gondoskodás ellenére sem feltétlenül élik túl az első alaposabb aratást, bár elvileg arra vannak kitalálva, hogy folyamatosan legelészhessünk róluk. Ehhez persze a kertészet ajánlja az átültetést egy olyan ültető közegbe, ami kimondottan az élelmiszerekhez kapható. De még ez sem garantálja a szerencsénket. A fűszernövények könnyen kiszáradhatnak vagy ellenkezőleg csúszóssá, ragadóssá válhatnak a leveleik, ha túl locsoljuk őket. Több sikerrel járhatunk, ha betartunk néhány egyszerűen követhető szabályt, és bízzunk a szerencsénkben!

Fűszernövények: Nyáron garanáltabb a sikeres hazaköltöztetés

Nyáron a melegben valahogy könnyebb dolgunk lehet, mint télen. Nem túlzott óvatosság, hogy vásárlás előtt mindig vegyük figyelembe, hogy milyen évszakot írunk, és milyen az idő odakint. Ha a fagy megcsípi a növényt, a levelek elsötétednek, vizesednek, sőt nyálkásodnak. Nyáron is ügyelnünk kell arra, hogy egy hidegre hűtött élelmiszerboltból kilépve a növényt éppen úgy pofon vághatja a 35 C° fok, mint bennünket, de a fűszernövényünk ezt nem biztos, hogy túléli. 

Miután egyik sem jó kezdet a fűszernövényünknek, télen-nyáron csomagoljuk be azt egy papírba mielőtt kilépnénk vele a kertészet vagy áruház ajtaján. Amit hazaérve nem azonnal tépünk le róla, hanem adunk egy fél óra-óra akklimatizálódást a fűszernövényünknek. 

Kiválasztásnál pedig olyan dúsan bokros, zöld fűszernövényre essen a tekintetünk, amelynek a levelei nem lógnak le, a szára sem sötétedett el, vagy nem kocsonyásak. Jó ha tudjuk, a koriander az egyik legnehezebben termeszthető fűszernövény, mivel száraz szobalevegőn nemigen terem meg, párára van szüksége. Sokat használt konyhában vagy a fürdőszoba ablakában jól érezheti magát. Viszont a bazsalikomot, rozmaringot és a mentát meglehetősen könnyebb életben tartani. 

Ha nyáron mégis megfázna vagy a naptól megégne a növényünk, vagy télen elfagyna itt-ott, akkor a sérült növényi leveleket, hajtásokat, részeket vágjuk le. Írnám azt is, hogy tegyük fényterápia alá, de erre azért kevesen lehetünk felkészülve speciális lámpával.


Sötét helyett fény, de a napsütéssel is bánjunk csínján

A fűszernövények többségének a természetes közege a mediterrán országokban, kopár helyeken és közvetlen napfényben van. Ezért otthoni körülmények között is sok fényre van szükségük. A fűszernövényeknek nem elég a konyhapulton lévő mesterséges világítás, azokat az ablakpárkányra, szabadföldbe vagy az erkélyre/teraszra kell kitenni. 

Ugyanakkor vigyáznunk kell a napfénnyel akkor, ha az ablakban áll a növényünk, mert az üveg felerősíti a nap fényét, ilyenkor nem árt némi árnyék, egy kevésbé fényáteresztő függöny, vagy beljebb venni kicsivel a növényt a közvetlen napsütéstől. A közvetlen forró napot leginkább a levendula és a rozmaring tűri.

A levendula a Földközi-tenger térségében őshonos, ezért legszebben hűvös és világos helyen fejlődik, ahol nincs túl sok nedvesség. A levendula termesztésének legegyszerűbb módja, ha kész levendula palántákat vásárolunk, és tavasszal elültetjük, például nyílt talajba vagy magaságyásokba és dézsákba azokat. 

A fűszernövényeket csak mérsékelten kell öntözni. A leveleket állott vízzel permetezzük, lehetőleg a nappali órákban. Figyeljünk arra, hogy ne maradjon víz alattuk, mert akkor a gyökerek nem tudnak lélegezni. Ezért is javasoltabb spriccelni, mint öntözni a fűszernövényeket. 

A földet az ujjunkkal ellenőrizhetjük, amikor a talaj kezd kiszáradni és a levelek leereszkednek, a gyógynövénynek vízre van szüksége. Csak annyival locsoljuk meg, amennyit még felszív a föld. 

Mindig csak a fűszernövény felét arassuk le 

Az otthoni fűszernövény tartásnak van még egy elengedhetetlen titka, mégpedig az, hogy nem szabad teljesen learatnunk a leveleit, akkor sem, ha alig várjuk, hogy felhasználjuk azokat egy ebédhez, vacsorához.

A legbiztosabb módszer az állandóságnak, ha csak néhány levelet, hajtást vágunk egyszerre le a levélszár fölött, hogy a fűszernövény új hajtást növesszen a levágott helyén. Egyszerre legfeljebb a fűszernövény felét szabad csak megkopaszítani.

És ha már nagyon elfásul vagy virágozni kezd a növény, akkor ne lepődjünk meg, ha kissé megváltozik az íze, jó ilyenkor szintén visszaszedni a növényt, akár levágni a friss hajtást és azokat gyökereztetni. Például a bazsalikom egynyári növény, így ezzel bizony számolnunk kell. 

A levágott 8-10 centiméteres hajtások alsó leveleit szedjük le, és állítsuk vízbe a fűszernövényt. Néhány naponta cseréljük ki alatta a vizet, és figyeljünk arra is, hogy a szár mindig beleérjen a vízbe, de a levelek ne, mert azok rothadásnak indulhatnak. Amikor már elég fejlett a gyökere a növénynek, akkor új földbe ültethetjük azokat.

A rozmaring évelő növény, és termesztésének módjától függően nőhet egyenesen, felfuttatva, vagy akár bokorként is kiültetve. Megnőhet akár méternél magasabbra is. Akárcsak a bazsalikomot szaporíthatjuk magról vagy az előbb leírt gyökereztetéssel vízben vagy gyökereztető hormonban, és dugványozással. 


Fotó: Getty Images