Az új évtől általában sokat várunk. Mondjuk, hogy jobb legyen, mint az előző. Nem minden a pénz, sőt, de ha étkezésről van szó, akkor az újév ünneplésétől elválaszthatatlan a lencse. Ami éppen a pénzt hivatott bevonzani a háztartásokba. Ezért is fogyasztjuk. És a hagyományok miatt is. Mert már gyerekkorunkban is lencsét ettünk ilyenkor, miért ne adjuk tovább ezt a gyerekeinknek?

Ha főzésről van szó, nálam nincsenek szabályok. Ahogyan az élet minden területén, így a konyhában is mindent úgy teszek, ahogyan jónak érzem. Egyáltalán nem arról van szó, hogy az csak úgy jó, ahogyan én csinálom. Egyszerűen a megérzéseimre hagyatkozom. Szeretek ráérezni arra, hogy mire van szükségem.

Általában receptet is így választok. És ugyan ha valamit megkedvelek, azt gyakran elkészítem, szeretek új dolgokat is kipróbálni receptek terén is. S ha már Szilveszter: bár a családban egyedül én fogyasztok lencsét, mindig készül az is az óév elbúcsúztatása alkalmából. Márpedig a lencse szükséges, hogy a jövő évben is pénz álljon a házhoz. És a hagyományokat is fontosnak tartom. Gyerekkoromban is mindig fogyasztottunk ilyenkor hagyományos, behabart lencsefőzeléket.

Újévi lencse az asztalon másként

Mautner Zsófi receptjéről elsőre tudtam, hogy csakis jó lehet. Indiai lencsefőzelék sütőben készítve, vagyis dal makhani. Fűszeres, krémes, kanalazható. Éppen, ahogyan szeretem. Tavaly készítettem először, és mind elfogyott. Úgy, hogy csak én ettem belőle. Zsófi azt írja, hogy melegítve még jobb – ezt én is így tapasztaltam –, de fagyasztani is lehet.

Csak kókusztejszínnel készítem, így vegán fogás. Beluga lencsét használok hozzá, amit fekete lencse néven is ismerhetünk. Előnye, hogy nem fő szét, és viszonylag könnyen beszerezhető, a legismertebb drogérialánc kínálatában kapható. Rizssel, kenyérrel, de magában is fogyasztható.

Indiai lencsefőzelék sütőben készítve, vagyis dal makhani

Hozzávalók (8 adag)

500 g urad dal (indiai fekete lencse),
de hagyományos lencsével is lehet készíteni
5 dkg vaj (vagy egyéb zsiradék, pl. olaj, kókuszzsír)
1 nagy hagyma, finomra aprítva
8 cm friss gyömbér, meghámozva, finomra aprítva (vagy reszelve)
1 fej fokhagyma, gerezdekre szedve, finomra aprítva (vagy reszelve)
1 evőkanál őrölt koriander
1 evőkanál őrölt római kömény
1 evőkanál őrölt kurkuma
1 teáskanál őrölt kardamom
1 teáskanál cayenne bors (vagy ízlés szerint több)
2 evőkanál (3 dkg) sűrített paradicsompüré
1 doboz (400g) hámozott, darabolt paradicsom
só, bors
5 dl tej, vagy kókusztej
kb. 5-6 dl víz
Tálaláskor: 2-3 evőkanál tejszín, vagy még kókusztej

A lencsét először pár órára beáztatjuk. Majd bő vízben 40 percig főzzük (az eredeti recept só nélkül ajánlja az előfőzést, én pici sót azért használtam). Nálam teljesen elfőtte a levét, de ha nem, akkor öntsük le róla. A hagymát, a fokhagymát (én fél fejet használtam) és a reszelt gyömbért olajon (aki nem vegán, vajat is használhat) egy vaslábosban pirítottam – a vaslábost egyébként most használtam először, a recept enélkül is elkészül, tavaly sütőedényben fejeztem be. Majd hozzátettem a fűszereket, és picit együtt pirítottam. Majd beletettem a két kanál sűrített paradicsomot, a hámozott paradicsom konzervet, végül a lencsét. Hozzátettem a kókuszkrémet (ez sűrűbb a kókusztejnél, de ezt kaptam a boltban. Vízzel felöntöttem, hogy krémes állagot kapjon. A sütőt közben 100 fokra felmelegítettem, és nyolc órán át ott sütöttem a lencsét. A mi sütőnkön van időzítő, így ez egy nagyon kényelmes megoldásnak bizonyult, reggelre el is készült a lencse, és a sütő is lekapcsolt magától.

Forrás: ITT és ITT és ITT

Fotó: A szerző