A magzat méhen belüli elhelyezkedése és a szülés körüli megpróbáltatások miatt aszimmetria vagy tartási eltérés alakulhat ki az újszülöttek csípőjénél. Ez a jelenség ijesztő lehet a szülők számára, pedig hátterében legtöbbször nem betegség áll. A megfelelő fejlődésért 4-6 hónapos korig naponta kétszer ajánlott tornáztatni az újszülöttek csípőízületét, például pelenkázás közben. Ebben segít a Semmelweis Egyetem legújabb oktatóvideója.
A magzat lába az anyaméhben többféle módon helyezkedhet el: felcsapottan, befelé vagy kifelé fordulva, de a várandósság végén általában a töröküléshez hasonló, keresztezett, részben felhúzott lábtartás a jellemző, így a csípőízület is ehhez az alsó végtagi helyzethez, pózhoz igazodik. A csecsemőkori csípőtornáztatás abban segíthet, hogy feloldjuk a magzati korban és a szülés körüli megpróbáltatások miatti aszimmetriát vagy tartási eltérést.
Csecsemőkori csípőtornáztatás
A rendszeres mozgás és az arra való képesség az egyik legfontosabb életminőséget meghatározó tényező életünkben. A születés után – a méhen belüli időszaktól eltérően – korlátlan hely áll a csecsemő rendelkezésére. Ez azonban nem jelenti a baba számára a mozgások elszánt és akaratlagos gyakorlását az első néhány hónapban, ezért válik fontossá ebben az időszakban a szülő által irányított torna – mondja dr. Szabó Miklós Károly.
A Semmelweis Egyetem Ortopédiai Klinika főorvosa hozzáteszi: a csecsemővel végzett gyakorlatok egyrészt növelik az ízület mozgástartományát, másrészt a testi kontaktus által mélyítik a szülő-gyermek kapcsolatot is.
Kisfilmükben azokat a gyakorlatokat mutatják be, amelyek rendszeresen – naponta öt-hat alkalommal, de minimum kétszer – például a pelenkázások alkalmával is elvégezhetőek, így jól beilleszthetők a napi rutinba, és nem felejtjük el.
Csípőtornáztatás lépésről-lépésre
Dr. Szabó Miklós Károly csípőtornáztatás instrukciói a videón:
Hanyatt fekvő csecsemő hajlított térdeit lazán átfogva, könyvhöz hasonló módon, távolítsuk őket egymástól, majd közelítsük vissza őket. Ezzel a mozdulatsorral a csípő távolítását is végezzük együtt egyidőben. Körkörösen mozgassuk át a csípőt úgy, hogy először gyengéden a has felé toljuk, hogy kifelé irányuló körzést végezve egymástól távolítjuk őket, végül nyújtott helyzetben ismét közelítjük őket egymáshoz.
A hasonló gyakorlatokat a lábakkal is végezhetünk: a lábakat lazán a lábszár felé hátratoljuk vagy kifelé körözve egészen a spitz állásig távolítjuk a lábszáraktól. Ezekkel a mozdulatokkal a láb- és lábszár izmait hozzuk olyan helyzetbe, hogy akaratlanul is aktiválódniuk kell, az egyébként is ebben az időszakban passzív izmoknak is. A csecsemővel végzett, végeztetett gyakorlatok hatása, mindig kettős: egyrészt lépésről lépésre növeli a konkrét ízületmozgás tartományát a mozgások gyakorlásával. Ez egyfajta gyógytorna hatás. Másrészt a testi kontaktus által elmélyíti, fejleszti a szülő-gyermek kapcsolatot.
Ha a gyakorlatokat lépésről lépésre és fokozatosan végezzük, a kisbaba inkább érdeklődéssel veszi tudomásul az együtt mozgást, mintsem panaszos sírással reagálna rá. Ezeknek a gyakorlatoknak a célja, nem valamiféle terápia végzése, hanem a meglévő mozgásterjedelem kihasználása, és az elérhető határok szelíd növelése. Fontos hangsúlyozni, hogy akkor amikor a gyakorlatok valamilyen betegség következményének gyógyítását célozzák, minden esetben képzett szakemberhez kell fordulni. A tornát külső, szakmailag kompetens személyre, gyógytornászra bízzuk. Ilyenkor a szülő abban tud segíteni, hogy a gyermeke mellett ott van fizikailag és lelkileg is. Jelenlétével szeretetet és biztonságot sugároz s kisbaba számára!
Jó tornáztatást kívánunk dr. Szabó Miklós Károllyal egyetemben! Egészségükre!
Forrás: SOTE
