A Netflix kínálatában nézhetjük meg azt a háromrészes dokumentumsorozatot, ami az Ashley Madison alkalmazásról szól. Egy társkeresőről házas embereknek, akik viszonyt akarnak kezdeni. A ma is működő szolgáltatás gyors felemelkedéséről és tíz évvel ezelőtti zajos (és átmeneti) bukásáról. Ajánlót hoztunk.

Miért ajánlunk egy erkölcsi normához nehezen igazítható történetet? Mert tanulni lehet belőle. És mert az Ashley Madison alkalmazás ma is elérhető és igénybe vehető az Interneten. Mindazok ellenére, hogy felhasználók millióit hozta kényes, kellemetlen, vitatható, felróható, elítélhető, nyomorba döntő, kilátástalan, tragikus helyzetbe – mintegy 10 évvel ezelőtt, amikor egy hackertámadás alkalmával napvilágra került a felhasználók névsora mellett, a regisztráltak több intim adata is. Az Ashley Madison botrányról szóló dokumentumot azért érdemes megnézni, mert együttgondolkodásra sarkall bennünket. Beszélnünk kellene a társadalmi normákról.


Beszélgetni lenne szükséges


Számtalan oldalról figyelhetjük a filmet, kezdve onnan, hogy miért ne osszunk meg magunkról intim részleteket az Interneten, hogy mit jelent számunkra a házasság, a bizalom, a hűség. Milyen szükségleteink lehetnek egy társas kapcsolatban, házasságban és azokat hogyan tudjuk úgy kielégíteni, hogy nem bántunk meg vele másokat?

Milyen lehetőségeink vannak akkor, ha a vágyaink túlmutatnak a partnerünkkel megegyezett alapszükségleteinken, a társadalmilag megszabott normákon? Ha nem működik a házasságunk, ha hiányzik belőle valami, az vajon mennyire fakad saját magunkból? Hogyan tehetünk ellene, és egyben saját magunkért?

Honnan beszélhetünk különféle pszichés vagy pszichiátriai zavarokról, betegségekről? Mit nevezünk szexuális zavarnak, nárcizmusnak, önbizalomhiánynak, kiégésnek, szex-függőségnek? Mit jelent a hűség, mit jelent a megcsalás, hol kezdődik saját magunk és a (házas)társunk számára a félrelépés? Miben egyeztünk meg? Megegyeztünk egyáltalán valamiben? Lefektettük a kezdetek kezdetén a kapcsolatunk szabályait, merjük-tudjuk azokat közösen szükség esetén felülbírálni? Vagyis mit kezdjen az, aki egy boldogtalan házasságban vergődik?

Megoldás rá, ha félrelépünk, ha szeretői viszonyt tartunk fent?

Beszélhetünk arról is, hogy mik azok a területek vállalkozások szempontjából, szolgáltatások vagy termékek oldaláról nézve, amik már nem feltétlenül szolgálják az alapvető normákat. Egy házas embereknek fenntartott tárkereső, avagy szeretőkereső oldal, viszonyt kezdeményező alkalmazás mindösszesen csak válasz egy piaci résre, egy igényre vagy több annál? A cél szentesítheti az eszközt?

Szex, hazugság és botrány

A Netflixen futó sorozat májusban került a streaming szolgáltató kínálatába Ashley Madison: Szex, hazugságok és botrányok címmel. Már ez a feltünő cím is megfogalmazza, mi mindennel találkozhatunk benne. A mindösszesen három részben megismerhetjük a vállalkozás elindítását, a férfit, aki fantáziát látott abban, hogy a társkeresést kifejezetten a házas embereknek fejlessze ki, néhány munkatársat, akik a dokumentumfilmben meg is szólaltak, továbbá olyan felhasználókat, akik használták az Ashley Madison szeretőkeresőt, és a megszólaló felhasználók házastársait.

Sam az egyikük. Egy elsőre nagyon is felelősségteljesnek és józannak tűnő fiatal férj és apa. Sam gyermekkorában vesztette el az édesapját, és így sosem látott maga előtt követhető mintát arra, milyen egy párkapcsolat, egy házasság, hogyan szeretheti egymást jól két ember. Mindösszesen csak egy romantikus befejezéssel véget érő film adott neki némi támpontot arra, hogy vajon milyen lehet az igaz szerelem. Csakhogy ez a film, a Bigh Fish csak a házasságkötésig mutatott példautat Samnek, arról már nem szólt a mozi, hogy mi jön a házasság után.

Így hát, amikor Sam megtalálta az igazit, és szerelemből feleségül vette, egymás után jöttek a gyerekek, amire Sam nem volt felkészülve. Éjszakai ápolóként monoton munkával, állandó felelősséggel és megfelelési vággyal a vállán tolta a mókuskereket, miközben egyre jobban úgy érezte, hogy valami hiányzik az életéből.

Annak ellenére, hogy a felesége Nia, az őszinte és naiv szeretete mellett, tudatosan is figyelt arra, hogy messzemenőkig megadjon a férjének mindent. Hajnalban kelt, meleg étellel várta a férjét, rendet és tisztaságot tartott maguk körül, gondoskodott a kicsi gyerekekről és arról is mindig gondoskodott, hogy szexuálisan elérhető legyen.

Samnek ez még sem volt elég. Vágyta, kergette a szüntelenségét annak a mindent elsöprő boldogságnak, amit az esküvővel, a filmben látottakkal egyetemben megkapott, de az idő múlásával kopni kezdett. Samnek extra visszaigazolásra lett volna szüksége. Amit, a néző vagy megért és elfogad indokként a hűtlenségre, vagy nem.

Ahogyan Rob esetében is eldönthetjük, jogos az a vágya, hogy szeretőt tartson? Rob bár nem akarta elhagyni a feleségét, mégis regisztrált az oldalra, hogy önmagánál jóval fiatalabb nőkkel folytathasson viszonyt. Mint Stephanie, aki meg a férjét nem akarta elhagyni, de olyan szexuális igénye volt, amit pedig ő nem akart a férjére testálni. A kielégületlenség hajtotta azt a lelkészt is, akinek a sorsa végül igazi tragédiába torkollott, róla a felesége mesélt.

Az indulás: viszonyt kereső házasok

A háromrészes dokumentumfilm sorozat első részében megismerkedhetünk a megszólaló felhasználók mellett, magával a céggel is. Hogyan és honnan jött az ötlet arra, hogy szükség lenne egy olyan társkeresőre, ami nem a szingliknek, hanem a párkapcsolatban, a házasságban élőknek szól? Olyan embereknek, akik nem akarják, tudják vagy merik felrúgni a házasságukat azért, mert hiányolnak belőle valamit lelkileg vagy testileg, vagy mindkettő téren?

Vigyázat további spoiler jön, ami az adatokat tekinti:

A dokumentumfilmből kiderül, hogy Darren Morgensten, az Ashley Madison alapítója ötlete még a kétezres évek elején pattant ki. Lázas izgalomba jött, amikor tanulmányozni kezdte a szingliknek szóló, internetes társkeresők felhasználóinak a statisztikai adatait. Amikből számára kiderült, hogy a regisztráltak bizony több mint 30 százaléka házas. Darren nem szólal meg a dokumentumfilmben, a testvére Marc Morgensten mesél. Marc a cég kreatív igazgatója volt a cégnek: –Darrent ez a magas arányszám győzte meg arról, hogy egy házasoknak szóló társkereső alkalmazást indítson el.

Az akkor két legnépszerűbb női névvel, Ashlay és Madison indította el Darren a weboldalt. – Ami nem egy pornó oldal volt, nem felnőtteknek szóló témákkal, hanem egy társ vagy mondjuk úgy, szeretőt kereső oldal házasságban élő embereknek – ezt már Evan Back meséli el, aki 10 évig dolgozott a cégnél. Annál a cégnél, ami megoldást, diszkréciót és titoktartást ígért a regisztrálóknak. A férfiakat célozta meg az alkalmazás. A férfiak nem havi díjat, hanem krediteket vásároltak azért, hogy üzenetet tudjanak váltani a nőkkel. És rengeteg pénzt költöttek el erre. A nőknek ingyenes volt a regisztráció.

Szerelem, társ, partner és viszonykeresők

Akkor még a társkereső oldalak is gyerekcipőben voltak, így a házasságtörést segítő randioldal még inkább szokatlannak tűnt. Eleinte nehezen is indultak be. Az első szlogen, „Amikor a monogámia monotonná válik”, még nem bizonyult elég jónak ahhoz, hogy sokan regisztráljanak. Ahogyan az a mottó sem: „Van aki beszélgetne, van aki többre vágyik” . Végül Noel Biderman korábbi sportjogász ötlete hozta az igazi áttörést a cégnek: „Az élet rövid, ha elégedetlen az életével, tartson szeretőt”. A határfeszegető szlogen valóban határfeszegetésre mozdított a házasokat.

Claire Brownel riporter az, aki egyfajta narrátorként, nem végig vezet bennünket a történteken, hanem sokkal inkább kiegészíti mindazt, amit a szereplőktől csak részben tudunk meg. De így sem tudunk meg mindent. Ami nem feltétlenül baj, a saját lelkiismeretünket úgyis csak mi magunk tudjuk megmenteni, ha hasonló cipőben járnánk.

Márpedig ez sincs kizárva. A lehetőségünk megvan rá. Az Ashley Madison ma is elérhető, igaz ma már mások tulajdonában és vezetésével. Továbbá az egyéb társkeresők mint például a Randivonal, Badoo, Elittárs, Tinder, Párom.hu, Love.hu, Cronos és a többi, sem csak kizárólag a szingliké. A házasok, párkapcsolatban élők éppen úgy jelen vannak azokon, a komoly párkapcsolatot keresők legnagyobb bánatára.

Dark Weben az igazság, ami romba dönt

Az internet sötét oldala, a dark web volt az a hely, ahová a hekkerek feltöltötték az Ashley Madison adatait. Nem akarom elárulni, kik és milyen úton, módon zsarolták meg a céget, de megtették. Felszólították az Ashley Madisont vagy megszűntetik az oldalt, vagy kiszivárogtatják az adatokat. És nem vicceltek.

Először a felhasználók neveit, majd az általuk megadott intim adataikat töltötték fel a dark webre. Kezdve azzal, hol élnek, milyen viszonyt-kapcsolatot keresnek, hogyan néznek ki, milyen szexuális vágyaik vannak, amik akár túlmutattak a normának nevezett határokon.

Ezen a ponton a néző pedig azon is elgondolkodhat, és akár másokkal együtt eszmecserét is folytathat arról, mi motiválhatta a regisztrációkat arra, hogy a hűtlenségi vágyuknak teret adjanak. Miért veszítették el a józan ítélőképességüket, hogy ennyire sebezhetővé tettük magukat. Hogyan hihettek annak, hogy az adataik, a fotóik, a legtitkosabb intim vágyaik valóban biztonságban maradnak az Interneten. Miért nem voltak képesek önmagukkal és a házastársaikkal őszintének lenni.

A film kapcsán, három szakember beszélgetését is ajánljuk. Knapek Éva pszichológus meghívására Schindler Zsófia pszichológus és Stekler Tamás transzperszonális coach beszélgetését:


Fotó: Netflix

–