Amikor már csak hetek vannak hátra a karácsonyig, akkor olykor jó lenne láthatatlanná válni. Hogy miért? Úgy érzem, hogy az ünneppel nincsen különösebb baj. Bár szolgáltat elegendő konfliktusforrást. Elég csak a megfelelni vágyásra gondolni. Ajándékok, ételek tekintetében egyaránt. Aztán ott az ünnepi családlátogatás, amikor általában olyanokhoz is elutazunk, akikhez máskor nem. Talán éppen azért, mert annyira nem jó együtt, és gyakran vitában végződnek a találkozások. Kinek van erre szüksége, éppen karácsonykor? A rutinosak, és akik szeretnék magukat megkímélni bármilyen konfliktustól, azok igyekeznek mindent úgy szervezni, hogy a lehető legbékésebben teljenek az ünnepek. Nem idegeskednek, nem vásárolnak nyakra-főre, nem főznek száz emberre való halászlevet, nem díszítenek két méteres fenyőfát. De nem csak az ünnepi napok macerásak. A neheze már jóval karácsony előtt eljön. Újonnan már novemberben. Mivel élni ilyenkor is kell, nem menekülhetünk. Már november közepén nem lehet elmenni úgy egy bevásárlóközpontba bevásárolni, hogy ne ütköznénk emberáradatba. A fél ország kerülgeti egymást a bevásárlókocsikkal manőverezve a sorok között. Ha csak egy gyors vacsorához valóért ugranánk be, akkor itt rossz helyen járunk. Olykor jobb lenne inkább láthatatlanná válni. Vagy legalább becsukni a szemünket, mintha ott sem lennénk. Pedig éppen hogy nem erről kellene szólnia a karácsonyi készülődésnek.

Fotó: Starlet Photo

Karóczkai Müllner Helga