A főváros, mint nyaralási helyszín bárkinek izgalmas lehet, még annak is, aki Budapesten vagy vonzáskörzetében lakik, hiszen a város kulturális színessége még egy hét alatt sem bejárható. Ahhoz viszont, hogy akár budapestiként is valóban turistaként érezhessük magunkat a fővárosban, érdemes szállást bérelnünk valahol a belváros egyik olyan csomópontján, ahonnan könnyen elérhetjük azokat a látnivalókat, amiket szeretnénk megnézni. Riportunkban egy ilyen rövid utazást mutatunk be a Budapest Card turistakártya használatával. (Nem reklám)
Az a bizonyos, hurrá nyaralunk, végre miénk a világ! – érzés az, amit keresünk minden nyaralásban. Nekem, ahhoz, hogy ezt a pillanatot valóban megélhessem kell a Balaton vagy a Velencei-tó. Legalább a szezon végén annyira, hogy a lábfejemet a vízbe márthassam. És az sem maradhat el, hogy naplementében lássam a zölden-kéken fodrozódó Dunát.
Ez így van akkor is, ha az egy egész nyaramat Svédországban tölthettem, ha tíz nap alatt bejárhattam dél-Görögországot vagy megismerhettem húsz nap alatt Bajorország vidékét.
A fürdőzés-napozásból nekem elég pár óra, utána jöjjön inkább a kalandozás. Vagyis inkább az aktív pihenés híve vagyok. És ezzel a fiam sincsen másként. Nem unjuk meg a felfedezést akkor sem, ha egy-két hetet töltünk el egy ismeretlen helyen, mert szeretjük maximálisan megismerni azt a vidéket, kultúrát, ahol vagyunk.
Például a fővárost. Ahová azért elég sűrűn járunk. A lakóhelyünkhöz közeli Budapesten az ott élő rokonainkat, vagy valamilyen kulturális programot látogatunk, esetleg a közeli bevásárlóközpontok egyikében van dolgunk. Ám ezeken a célzott alkalmakon nem igen van lehetőségünk rácsodálkozni mindarra, ami úgy tűnik, holnap is elérhető lesz. De lehet, hogy nem.
Szerintünk a főváros még annak is érdekes lehet, aki egyébként Budapesten lakik, mert a főváros állandó lüktetésben, formálódásban van. Mindig felfedezhetünk benne akár valami olyat, ami mellett nap, mint nap elmegyünk, vagy amiről sosem hallottunk még, és olyat is, ami csak ideiglenesen elérhető.
Budapesten minden van a nyaraláshoz
Budapestre, mint nyaralási helyszínre a fiam gondolt először, amikor kedvenc YouTube videósaitól hallott a Budapest Card hivatalos városkártyáról.
Ahogy el kezdtük sorolni, mi mindent lehetne Budapesten tenni, máris tudtuk, hogy nincs szükségünk további érvekre, várhatnak más városok. Budapest mellett döntöttünk, ahol viszonylag könnyen elérhető távolságban megtalálhatunk mindent, ami egy nyaraláshoz kell: szabadságérzetet, fürdőt, zöldövezetet, látnivalót, kultúrát. Mindaz, amivel megélhetjük a Hurrá végre nyaralunk! ‒ egész évben várt pillanatot.
Budapest Card a hivatalos városkártya
Felnőttként a 24, 48, 72, 96 és 120 órás alapkártyák közül választhatunk, a gyerekeknek, 6-18 év között, a 72 órás Junior kártya érhető el.
A Budapest Card kedvezményének alappillére, hogy a fővároson belül –a kártya érvényességi ideje alatt – ingyen és korlátlanul használhatjuk a város közösségi közlekedését, illetve számos más alternatív városnéző utazáshoz is kaphatunk kedvezményt. De csak ezért, az ingyenes utazáshoz nem érdemes kiváltani.
Azért viszont igen, hogy az alapkártyákkal a Lukács Fürdőt, két budapesti múzeumot is ingyen látogathatunk meg, és nem kell külön fizetni akkor sem, ha Zugligeti libegőzni szeretnénk, nem beszélve a többi kedvezményről ami elérhető még több fürdőben, múzeumban, étteremben és városnéző járatokon, ami a kártyához jár.
A Budapest Card alapkártyáján felül vásárolhatunk kiegészítésként, vagy szimplán csak 48 órás Budapest Restart kártyát, ami más kedvezményeket nyújthat, mint az alapkártya. Például két éjszakás foglalás esetén, a harmadik éjszaka ingyenes szállást jelenthet bizonyos, inkább magasabb kategóriás hotelekben. ITT érhető el a szállodák listája, mi magunk is ezek egyikében szálltunk meg. Továbbá, az alapkártyával ellentétben nem 2, hanem 6 ingyenesen látogatható fürdő közül választhatunk egyet. Ez a kártya viszont nem nyújt ingyenes utazást a főváros közösségi közlekedésében.
Népszerű a 72 órás Plus kártya is, ezen mi nagyon sokat gondolkodtunk, ami az alapkártyán túl ingyenesen biztosít reptéri transzfert, dunai hajózást, belépést a Mátyás-templomba és utazást a Budavári Siklón. Illetve szintén további kedvezményeket még több programhoz.
Ha biztosak szeretnénk lenni, hogy melyik kártyához milyen kedvezmények járnak, akkor telefonáljunk vagy látogassunk el egy Budapestinfo Pointra. Tapasztalatunk szerint a honlapon olvasottak nem voltak naprakészek, nem voltak egységesek a személyesen kapott információkkal.
Kimaradt lehetőségek Budapesten
A Budapest Card kínálatát jól kihasználni inkább tervezéssel lehet, mintsem belefeledkezve a pillanatokba. Gondoljunk bele, hogy bár hosszúnak hangzik 120 óra, az nem is olyan sok idő, hiszen valamikor aludni is kell. Ráadásul nagyon sok programlehetőség, főleg a nyári szezonban, hamar elkel. Márpedig a kedvezmény érvényesítéséhez szükséges a már aktivált Budapest Card, tehát nagyon előre nem tudunk belépő jegyeket venni.
Legyen az városnéző buszozás, hajózás, vagy valamilyen tematikus program, mint a Mikve látogatása, ami amúgy csak angol nyelvű idegenvezetéssel érhető el. Illetve nem biztos, hogy a kinézett programhoz kedvezményt nyújt a kártya.
Nekünk ilyen volt például a ZooCafe-ban tett látogatásunk. Vagy, hogy az ételérzékenységeink miatt gasztronómiai oldalról egyáltalán nem tudtuk kihasználni a kártya lehetőségeit. És minden körültekintés ellenére így is belefutottam Budapesten egy diétahibába, ami miatt hosszú órákat a szállodai szobában töltöttünk.
Ez persze nem jelenti azt, hogy ne lehetnénk spontánok. Mi is azok voltunk, bár a mi programjainkat leginkább a long covid alakította, és az, hogy a kártyánk utolsó érvényességi órái, már augusztus 20-ra estek. Amikor minden zárva van. A hétfővel és keddel is jó vigyázni tervezéskor, mert a múzeumok és a városnéző buszok tarthatnak ezeken a napokon pihenő, műszaki napot.
Mi a 72 órás felnőtteknek szóló, és a 72 órás Junior kártyát váltottuk ki. Nekünk ez az időtartam egyszerre volt sok és kevés. Sok, mert nagyon elfáradtunk így is, és egyszerre kevés, mert nem tudtuk kihasználni igazán jól a kártyát.
Tangó a múzeum lépcsőjén, busz a Dunában
Miután hűvösebb volt, elmaradt a tervezett strandolás-fürdőzés, pedig a Szent Lukács Gyógyfürdőben még egyikünk sem járt. Két múzeumból, végül csak az egyikbe jutottunk el, pedig a hotelhez közel fekvő, Magyar Nemzeti Múzeumhoz háromszor is elsétáltunk.
Első ízben nem volt erőnk bemenni, a második alkalommal csak egy esti sétát ejtettünk a múzeum kertjében, akkor viszont éppen tangóztak a múzeum lépcsőjén, amibe bekapcsolódni, hamisíthatatlan, vidám nyáresti hangulatot adott. Végül, harmadik nekifutásra mentünk be a múzeumba, akkor viszont több tárlatot is végignéztünk, igaz nagyon lassan, sok-sok pihenővel. Így a múzeumlátogatás csaknem egy teljes napunkat vette igénybe.
Az ötödik kerületi belga hotel amiben megszálltunk, nagyon jó választás volt, mert a négyes metró és a kettes villamos pillanatok alatt elvitt bennünket további csomópontokhoz. Például a Széchenyi István térre, ahonnan az igen látványos, sárga színű RiverRide hajó-busz indult.
Ugyan az ünnepi lezárások miatt, kimondottan randa részeit is láttuk a fővárosnak, az ötven perces városnéző út felejthetetlen élményt nyújtott mindkettőnknek ‒ busszal csobbanni a Dunába, és hajózni, nem nevezhető egy hétköznapi programnak! Persze a mi hangulatunkat az is fokozta, hogy a fiam évek óta vágyott erre az útra, és az is, hogy nekem aznap volt a 45. születésnapom. Mindezt Budapesten!
Budapest, Budapest, te csodás?
Budapest a mellett, hogy az ott élők otthona, hazánk fővárosa is, így minden ami ott található, többes célt szolgál. Élhetőséget a helyieknek, eligazítást nekünk magyaroknak, és benyomást rólunk a nagyvilágnak. Mint más főváros, így Budapest is tele van sokszínűséggel, minden percben történik benne valami, folyamatosan zakatol, mozog, él, megújul, hogy kiszolgálja mindazokat, akik megfordulnak az utcáin, terein, épületeiben.
A budapesti nyaralásunknak kétség nélkül az is az előnyére vált, hogy fiatal felnőtt koromig a belvárosban éltem, így úgy ismerem azt a környezetet, mint a tenyeremet. Majdnem, hiszen folyton változik.
Itt-ott kimondottan látványosan, míg máshol nagyon nem. Amit nem volt jó látni. Kellemetlen, bántó, sokszor undorító érzés a koszban, ebürülékek között sétálni, szmogtól szürkére, feketére koszolódott, vagy lakhatásra alkalmatlan, omladozó, elhagyatott épületek garmadát látni. Egy turistabuszról pláne az. A nyugat-európai turisták elképedt arcát látni kimondottan lesújtó volt.
Bevallom, ezeket a városrészeket gyalogosan leginkább kerülni próbáltam, de ez, még a belvárosban is lehetetlen vállalkozásnak tűnt. A hotelünk közelében, az ötödik kerületben is nem egy ilyen épületet láttunk.
Budapesten turistaként
Terveink között szerepelt, hogy felpattanunk a hivatalos várbuszra, ami teljesen ingyenes a Budapest kártyával, de nem találtuk a megállóit. Helyette gyalog bolyongtunk a Várnegyed kanyargós, macskaköves utcáin, megcsodáltuk a lenyűgöző kilátást a Halászbástya teljes szakaszáról, ott készítettünk legalább ötven fotót, majd hosszasan pihegtünk a Korona kávézóban, hogy utána újult erővel sétáljunk még a Budavári Palota udvarán-kertjében, mezítláb a fűben és óvatosan a kert köré húzott kerítésköveken.
De a Magyar Nemzeti Galériába már nem tudtunk bemenni, mert mire odaértünk, már csak félóra maradt a zárásig.
Hasonlóan maradtunk le a Legenda városnéző hajóról is, amit 25 százalék kedvezménnyel vehettünk volna igénybe. És sok minden másról is. Mert Budapest rengeteg szépséget rejt magában. Az átépített Városliget közelébe szinte csak a városnéző busszal kerültünk, amikor a Hősök terén tettünk egy kört. Az állatkert, a Vajdahunyad vára teljesen kimaradt. Ahogyan a Flippermúzeum is, amit az egyik estére terveztünk be. Európa legnagyobb folyamatos és interaktív flipperkiállításáról még a BBC, a New York Times is beszámolt. 10 százalék kedvezmény jár a belépőkre a Budapest Card turistakártyával.
A négy nap, három éjszaka alatt, pont annyira tudtuk kihasználni a kártyák adottságait, ami visszahozta az árukat (ami tény, a Budapest Card reklámjának része) tehát nem feleslegesen vásároltam meg. De ha nem így lenne, akkor sem lennék szomorú.
Nem, mert nagyon jóleső érzéssel töltött el bennünket, hogy a saját hazánk fővárosában turisták lehettünk. Így mi is részesei voltunk, még ha csak néhány napra is Budapest lüktetésének, turizmusának. Anélkül, hogy esténként haza kellett volna utaznunk. Hiszen ott volt a hotel, a háztetőkre néző szobával. Olyan közelségben a várost kettészelő folyóhoz, hogy egy este sem maradt el anélkül, hogy ne láttuk volna naplementében, a zölden-kéken fodrozódó Dunát.
Fotó: A szerzőtől
