A valós eseményeket feldolgozó Svédcsavar című minisorozat fordulatos, részletgazdag és magával ragadó módon mutatja be Európa történetének eddigi legmerészebb és legláványosabb pénzrablását.
Az első kérdés minden igaz történetre alapuló film és sorozat esetén: mennyire tükrözi az a valóságot? Tényleg egy stockholmi eset volt Európa legnagyobb pénzrablása? Igen, a Svédcsavar című sorozat középpontjában álló rablás valóban megtörtént Stockholmban 2009-ben, és valóban helikopterrel érkeztek és távoztak az elkövetők, mintegy 39,1 millió svéd koronával.
Az eredeti svéd cím Helikopterrånet, azt jelenti Helikopteres rablás, pontosan tükrözi az események lényegét, míg a magyar fordítás kissé szokatlanul hangozhat elsőre. A sorozat Jonas Bonnier „Helikoperrånet” című 2017-es regényén alapul. A könyv fikció, de a szerző a történetet, a rablók vallomásai alapján írta meg.
A sorozat dramatizált elemekkel egészíti ki a valós történéseket, de ez természetes egy ilyen típusú produkciónál. A bűncselekményt különböző szemszögekből mutatja be, miközben részletesen kidolgozza az elkövetők és a nyomozók motivációit, kapcsolatait, adaptív magatartását. Mindez nem vesz el az élményből, sőt, még mélyebb betekintést enged a történések mögött álló emberi tényezőkbe.
A rablás és az elkövetők
Csaknem 16 évvel ezelőtt 2009. szeptember 23-án hajnalban egy helikopter landolt Stockholm Västberga városrészében, a G4S pénzszállító vállalat készpénzraktárának tetején. A rablók gyorsan és precízen dolgoztak: betörték az üvegkupola ablakait, létrával az épületbe ereszkedtek, robbantásokkal nyitották meg a széfeket, és mindössze 38 perc alatt hatalmas összeget zsákmányoltak. Kitartóan, gyorsan, elegánsan. A rendőrség helikoptereit álbombákkal akadályozták meg a felszállásban, így sikerült észrevétlenül elmenekülniük.
A sorozattól eltérően, a valóságban nem három szerbhorvát származású férfi és egy svéd alkotta a szűk elkövetői kört, hanem egy vegyes nemzetiségű csoport, amelyben többüknek is van bevándorlói háttere. Ugyanakkor a rablás során valóban nem alkalmaztak erőszakot, de ejtettek túszokat, három biztonsági őrt, a későbbiekben pedig vakóban ügyeltek arra, hogy ne keltsenek gyanút. Ronnie Sandahl forgatókönyvíró „elit rablóknak” nevezi őket.
A rendezői megközelítés és társadalmi kontextus
A „Svédcsavar” rendezője, Daniél Espinosa maga is bevándorlók gyermekeként nőtt fel Svédországban, így jól ismeri azokat a kihívásokat, amelyekkel a társadalom peremén élők szembesülnek. A sorozat egyik erőssége, hogy mélyebb társadalmi rétegeket is megmutat: a bevándorlók helyzetét, az érvényesülésért folytatott küzdelmet, valamint a bűn és az igazságszolgáltatás közötti határvonal elmosódását.
Espinosa nem idealizálja a rablókat, de megpróbálja megérteni a motivációikat, és bemutatni, hogyan vezetett az életük a bűncselekményhez. A sorozat egyszerre szól az álmokról, a veszteségekről, a társadalmi igazságtalanságokról és az emberi kapcsolatok bonyolultságáról.
A sorozat középpontjában Rami (Mahmut Suvakci játssza) és Michel (Ardalan Esmaili formálja), két gyerekkori barát áll, akik együtt nőttek fel Stockholm külvárosában, és már fiatalon a bűn útjára léptek. Bár életük különböző irányt vett, egy utolsó nagy dobás – a helikopteres rablás – újra összehozza őket, ahol régi kötelékük és közös múltjuk kulcsszerepet játszik a terv végrehajtásában.
Michel Maloof (a valóságban Charbel Charro) és Rami (valóságban Shirwan Safa Kadhum) csak a sorozatban voltak gyerekkori barátok. Az igazi Rami, Shirwan Safa Kadhum Irakban született 1979-ben, fiatal volt, amikor Svédországba vándorolt a szüleivel. Első nagy rablása 2000-ben volt, a svéd Nemzeti Múzeumból két Renoir- és egy Rembrandt-festményt lopott el, amiért két év börtönbüntetést kapott. Később ő kérte fel Alexander Erikksont a filmben Alex Broberg (Erik Svedberg-Zelma játssza) a helikopter vezetésére.
A valóságban tíz embert vádoltak meg a helikopter-rablásban való részvétel miatt, de csak hét embert ítéltek el. A rendőrség azonban úgy véli, hogy több mint húszan érintettek még az ügyben.
A sorozat és a valóság
Bár rengeteg információt olvashatunk, a legtöbb esetben ezeket a válaszokat találtuk a kérdéseinkre:
- Tudott a rendőrség a helikopterrablásról?
Igen, a rendőrségnek három héttel a rablás előtt jutott a tudomására, hogy helikopteres rablást terveznek, és más időpontra és helyszínre számítottak. Akárcsak a sorozatban, a rendőrség úgy vélte, hogy a célpont a brommai Panaxia. - Öten vettek részt a helikopterrablásban?
Nem, a rendőrség szerint körülbelül húsz ember segített a rablásban, tíz embert gyanúsítottak meg, 7 embert ítéltek el. És valóban három rabló jutott be a páncélterembe, de valójában csak egy személyt tudtak azonosítani a háromból, a helyszínen talált DNS minta alapján. Ramit, vagyis a valóságban Shirwan Safa Kadhumot. Zoran Petrovic karaktere egy Goran Bojovic nevű valós személyen alapul, akit a rendőrség a rablás vezetőjeként azonosított. De a rendőrök soha nem tudták bizonyítani, hogy aktívan részt vett a rablásban, és ő lett volna a háromból az egyik személy, aki betört a készpénztároló helyiségébe, de így is 4 év börtönfogságra ítélték. - Tényleg fél óráig tartott a rablás?
Igen, körülbelül 30-38 percig tartott. - Volt valaki a helyszínen?
Igen, 14 alkalmazott tartózkodott a számlálóhelyiségben, amikor a rablók beléptek. Egyes leírások szerint három biztonsági őrt tartottak túszul. - Voltak a rablóknak bennfentesei a G4S-nél?
A rendőrségi nyomozásból nem derült ki, de a G4S vizsgálata szerint sok részlet utalt arra, hogy bennfentes információkat kaptak az elkövetők. A legszembetűnőbb bizonyíték rá az, hogy az elkövetők a legegyszerűbb útvonalon jutottak el a számlálóközpontba, pedig rendkívül nehéz megtalálni azt. - Felajánlott jutalmat a G4S?
Igen, 7 millió korona jutalmat kínáltak fel olyan információkért, amelyek közvetlenül büntetőeljáráshoz/letartóztatáshoz, és/vagy a rablásból származó pénz visszaszolgáltatásához vezetnek. - A helikopterpilóta tényleg vásárolt a rablás után a McDonald’s-ban?
Igen, vásárolt, de nem taxival ment Lidingöbe, hanem Stockholm központjába. A gyorsétteremben készpénzzel fizetett, a vásárlásról kapott nyugtát később bizonyítékként használták fel ellene a tárgyalás során. - A rablók robbantottak Jakobsbergsgatán, hogy kipróbálják miként működbe a tető berobbantása?
Nincs dokumentálva robbanás a Jakobsbergsgatanon a rablással kapcsolatban vagy annak közvetlen közelében. - Shirwan Safa Kadhumnak, akiről Rami-t mintázták tényleg volt garnélarák-befektetése?
Nem tisztázott, de valóban adósság miatt követette el a rablást. - Alexander Erikkson a pilóta valóban a televíziós iparban dolgozott?
Igen, a pilóta a rablás előtt televíziós producerként dolgozott.
Miért ennyire lebilincselő a „Svédcsavar”?
A „Svédcsavar” egyik legnagyobb erénye az, hogy a valós események sodró lendületű és alaposan kidolgozott ábrázolásával sikerül a nézőket a képernyő elé szegeznie. A történet pörgős, az akciók realisztikusak, a karakterek mélyek és hitelesek. A könyv író, a forgatókönyvíró és a rendező rajongása az eredeti rablás iránt érezhető a sorozat minden jelenetében: az elkövetők precizitása, a kitartásuk és leleményességük lenyűgöző módon jelenik meg a képernyőn. Daniél Espinosa rendező, Ronnie Sandahl forgatókönyvíró és Juan Sarmiento fotós a teljes rablást – ami egy kis filmvarázslattal úgy tűnik – egyetlen felvételben ábrázolja, a bűnözök háta mögött állva, részleteiben gazdagon követve az eredeti helyzetet, fordulatokat, hogy megmutassa az európai történelem egyik legmerészebb és leglátványosabb bűncselekményét.
Összességében a „Svédcsavar” egy kiemelkedő skandináv bűnügyi sorozat, amely egy valós eseményt dolgoz fel dinamikusan és részletgazdagon, miközben betekintést enged egy különleges bűntény hátterébe és a svéd társadalom összetettségébe.
