FÉRFILÉLEK 1. Új cikksorozatunkban a férfiak mentális egészségéről lesz szó – tabuk nélkül, megoldásokat keresve. Az első részben azt vizsgáljuk, miért él még mindig erősen az érzelmi elnyomás kultúrája, és hogyan formálhatjuk át ezt a társadalmi normát.

A férfiak mentális egészsége olyan téma, amelyről még mindig keveset beszélünk – vagy ha szóba kerül, gyakran félreértésekkel és tabukkal övezve tesszük. A „kemény férfi” mítosza, a társadalmi elvárások és a belső félelmek sokakat akadályoznak abban, hogy felismerjék és elfogadják saját mentális küzdelmeiket. De miért van ez így? És hogyan lehetne ezen változtatni? Szakértőnk a teljes sorozatban Nagy Erzsébet life coach, mentálhigiénés tanácsadó és veszteségfeldolgozás módszer specialista. Kezdjük azzal mennyi a csend ára.

A csend ára: A társadalmi elvárások terhe

Évszázadokon keresztül egyedül a férfiak töltötték be a család-, és közösségfenntartó szerepet – mutat rá Nagy Erzsébet life coach, az Eventus Consulting & Coaching alapítója – az erős férfi óvta, védte a körülötte levőket és ez a szerepkör magában foglalta azt is, hogy a férfiak nem engedhették szabadjára az érzelmeiket, mindig csakis a racionálitás mentén működhettek. Az érzelmek elnyomásának kultúrája tehát hosszú történelmi és társadalmi hagyományokra vezethető vissza, ami nagyon nehezen törhető meg. 

– Igazából csak a II. Világháború után, sőt csak a 60-as, 70-es években kezdődött meg az a korszak, ahol a nők egyre nagyobb helyet vívtak ki maguknak a társadalomban. Azzal, hogy egzisztenciálisan egyre önállóbbá váltak egyre erősebbek is lettek. A női egyenjogúság azonban nem járt együtt a férfiakra vetített elvárások radikális átalakulásával. A nevelési elvek ugyanis és így a szocializáció nem változott meg lényegesen – magyarázza a szakértő.

Változás alulról fölfelé

Nagy Erzsébet elmondja, sajnos még manapság is sokan úgy nevelik a kisfiúkat, hogy ne mutassák ki érzelmeiket. Az érzelmek kimutatása nem férfias dolog, a sírás pedig egyenesen a gyengeség jele. Nagyon nehéz megtörni ezt a beidegződést. 

– Mindazonáltal a pszichológia, mint tudomány elterjedésével úgy látom, hogy a mai fiatalok már kicsit másként gondolkodnak erről. Az érzelmeit megélni és elfogadni tudó férfi az ifjúság tudatosabb rétegeinek körében már teljesen elfogadott, sőt becsülendő értéknek számít. Ameddig azonban a társadalom részéről nem érezhető feltétlen elfogadás az férfiak viszonylatában az érzelmek megélése és kimutatása felé, addig nem várhatunk nagy áttörést. 

– Ez egy olyan változás –világít rá a life coach– ami főleg alulról felfelé tud megtörténni. Ezt a folyamatot azonban katalizálni képes a társadalom. Minél több gyermeket nevelünk úgy fel, hogy az érzelmek kimutatása teljesen természetes emberi dolog akár nőről akár férfiról legyen is szó, annál jobban haladunk majd abba az irányba, hogy változzon  társadalmi megítélés. Tehát amíg a nevelés és a körülöttünk levő világ, a média, a könyvek, filmek úgy idealizálják a kemény férfit, mint egy érzelemmentes egyént, addig nem várhatunk változást.

Hogyan tovább?

Ebben a cikksorozatban feltárjuk, mekkora a csend ára, miért olyan erős még mindig az érzelmi elnyomás kultúrája, milyen akadályok állják útját a segítségkérésnek, és hogyan lehetne támogatni a férfiakat abban, hogy nyíltabban beszéljenek a mentális egészségükről. Foglalkozunk a támogató közösségek szerepével, a lehetséges terápiás módszerekkel és a társadalmi változásokkal is.

A következő cikkünkben arról lesz szó, hogy milyen jelei vannak annak, ha egy férfi mentális problémákkal küzd, és hogyan lehet ezekre érzékenyebben reagálni a környezetükben.

Maradj velünk, és segítsünk együtt lebontani a hallgatás falait!

Fotó: Pexels
Polgár Ágnes