A harag rossz tanácsadó, mondja a közmondás. Amiben, mint minden bölcseletben, van némi igazság. Ugyanakkor a dühünkkel lehet élni is, jól használni azt, pozitív irányba terelni vele önmagunkat.

A harag egyetemes és természetes érzelmi reakció: nincs olyan ember, legyen az bármilyen nyugodt természetű, aki soha ne lett volna haragos, dühös valakire vagy valamire.

A méreg, a harag, a düh nem előre megfontolt szándékkal jelentkezik bennünk. Általában akkor érezhetjük, amikor alapvető szükségleteinket nem elégülnek ki, elvárásainkat nem teljesítik, terveinket akadályozzák, vagy igazságtalanul bánnak velünk. Sokan már egy olyan hétköznapi helyzetben is érezhetnek haragot, ha például éhesek.


Mit jelent a harag?

A harag az egyik alapvető érzelmi reakciónk, melyet a frusztráció, csalódás vagy sérelem vált ki. A harag egy intenzív érzés, mely fizikai, szellemi és érzelmi szinten is megnyilvánulhat. Gyakran kíséri az irritáció, düh vagy felindultság érzéseit. Az egyéni különbségek és a kultúra is befolyásolhatják, hogyan fejezzük ki a haragunkat, és milyen mértékűnek tartjuk elfogadhatónak azt. A harag természetes és az érzelmi egészség része, de fontos, hogy megfelelően kezeljük, hogy ne okozzon kárt magunknak vagy másoknak.

A harag, véleményem szerint nem káros, teljesen egészséges érzet, amennyiben képesek vagyunk megfelelően kontrollálni azt. Ami itt fontos, az a düh kifejezésének módja. A harag létezhet egészséges kommunikációban, vagy bizonyos viselkedési cselekvéseken keresztül is feltárulhat. Az a dühreakció, amelyet elfogadunk, megértünk és igyekszünk egészségesen kifejezni, hasznos lehet például a produktivitásunkban.

Például haragudni egy súlyos betegségre is lehet gyógyító. A fékezhetetlen, és az elfojtás vagy tagadás által figyelmen kívül hagyott, ki nem fejezett harag azonban káros lehet önmagunkra és környezetünkre nézve is, ha hagyjuk azt magunkon eluralkodni.

Manapság nincs se idő se tér a haragra

Manapság nem igazán van helye és ideje a dühnek. A ma embere egyszerűen nem veszítheti el a fejét. A mai társadalomban nagyon fontos, hogy nyugodtak tudjunk maradni, annak ellenére és pontosan azért, mert a stressz mindennapos. Tele vagyunk olyan lelkileg terhelő helyzettel, eseménnyel, ami kimeríti az embert. Számos létfontosságú gazdasági, társadalmi és érzelmi negatívum vesz köbe mindannyiunkat, amelyek dühöt válthatnak ki belőlünk. Lépten-nyomon, már a birkatürelmű emberben is.

Éppen ezért képesnek kell lennünk egészséges kapcsolatot kiépítenünk a dühünkkel. A haragkezelés fő célja, hogy a hirtelen fellépő kényelmetlen, számunkra kedvezőtlen helyzetben az érzelmeinket ne agresszív módon fejezzük ki. Ne torkolljon még a jogos dühünk se erőszakba, ne ártsunk vele se másnak, se önmagunknak. Meg kell találnunk a saját haragkontrollunkat a dühöt kiváltó helyzetekre.

Állj meg, gondold át, majd cselekedj

Az „Állj meg, gondold át, cselekedj” megoldás alkalmazása a haraghoz vezető okokkal, viselkedéssel és következményekkel szemben, megkönnyíti a harag kontrollálását. Alkalmazhatjuk ezt a haragkontrollt olyan irányító mondatok használatával, mint például: „Ne hagyd, hogy a harag eluralkodjon rajtad, vegyél egy mély levegőt, vagy fogalmazd meg mi nem tetszik igaziból”.

Fontos, hogy képesek legyünk azonosítani és szembesíteni a kiváltó pontokat, tisztán felismerni és tudatosítani az érzelmeinket. Miért húzott fel az, amit a másik mondott, nem mondott, tett vagy nem tett, voltaképpen mi történt velünk, miért frusztrál az a szituáció, amibe kerültünk? Tehát álljunk meg, gondolkodjunk, majd cselekedjünk…és közben a haragunk is valamelyest csillapodik.

Ha tudjuk, hogy valójában miért vagyunk mérgesek, akkor egészségesebb kommunikációt folytathatunk, mivel közelebb vagyunk a megoldáshoz is. Vagyis ahhoz, hogyan lenne érdemes vélekednünk a saját és mások elvárástól, a beteljesületlen vágyainkról, és miként lenne okosabb cselekednünk. Például, ha félelmet kelt bennünk egy szituáció, akkor a félelmünk megértésével a dühünket is csillapíthatjuk. Vagy a dühünk közelebb vihet a célunk eléréséhez, ha például nagyobb elánnal vagyunk képesek megoldani egy szituációt, mint szimplán.

Olyan módszereket is kidolgozhatunk, mint például, hogy eleve távol tartjuk magunkat az olyan eseményektől, amelyek provokálnak vagy feldühítenek bennünket. Azoktól a személyektől, akik dühöt váltanak ki belőlünk. De megtanulhatunk előre is felkészülni az ismétlődő helyzetekre. A sorba állásra, a tömegre, a múló időre és arra, hogy éhesek lehetünk, elfáradhatunk, egy kikerülhetetlen személy stílusára stb. Szituációtól függően csak lassítsunk, álljunk meg, gondolkodjunk el a haragunkon, analizáljuk és utána reagáljunk, cselekedjünk.

Fotó: Brodie Vissers