A húsvéti sonka főzésének menete legalább annyira központi kérdés, mint a nyári lecsó receptje, a karácsonyi halászlé összetevői, vagy éppen a rétes sütemény töltelékének változatai. A sonkát főzhetjük magában, a tojásokkal, fűszerezve, feketén kólában vagy éppen a kalácsban is süthetjük. Ahány ház, annyi szokás. Ahány üst, annyi ízű sonka.
Húsvét hétfő van, tegnap és ma a legtöbb házban sonkával kezdték a napot. Mégis mindnek más íze lehet. Mert mindenki másképpen főzte, sütötte és kínálta. Idén bizonyára több idő adódott mindannyiunknak nézegetni a szakácskönyveket, a félretett konyhai magazinokat vagy kivágott recepteket, elidőzni az internet megannyi zugában, hogy megálmodjuk, kitaláljuk: idén változtatunk-e a megszokottakon vagy újítunk valamit.
Vannak családok, ahol kőbe vésett az ünnepi menü, megint másoknál akár részben, vagy egészben a teljes menüsor is változhat. Nálunk vannak tradicionális falatok, amik minden ünnepkor az asztalon vannak, viszont lehet az ízük minden évben más, mert az elkészítés módját szívesen megváltoztatom. Ehhez a fiam is partner és a kicsit bővebb család is. Nálunk szokás karácsonykor egymásnak kóstolót vinni. Húsvétkor pedig a locsolkodó fiúk hozzák-viszik a hidegtálból, a süteményből a válogatást. Kapok és adok az édesanyámtól, az anyósomtól, a nagynénéimtől és még a barátnőktől is.
Eleve mi barátnők, gyakran megbeszéljük a menüt, ki-mivel készül, receptet cserélünk, készülődés közben küldjük egymásnak a fázisfotókat. Így nagyon jól lehet egymást inspirálni, ötleteket adni és kapni.
Ünnepi szakácskönyvek a húsvéti menü kialakításához
Minden háziasszonynak van legalább egy alapszakácskönyve, amiből főzni tanult. Régen Horváth Rozi szakácskönyve a legtöbb konyhapolcon ott volt. Én is vettem még magamnak egy példányt. Édesanyámnak is megvolt a horvátrozi könyv, de volt valami, ami sokkal izgalmasabb volt a számomra a gasztronómiai könyvtárában.
A féltve őrzött képes szakácskönyv sorozat Lajos Mari receptjeivel és Hemző Károly fotóival: 99 étel 33 ételfotóval. A sorozatban külön kötete volt például az előételeknek, a húsételeknek, a szárnyasételeknek, az egytálételeknek, a leveseknek és az ünnepi ételeknek is. Ez utóbbiból készítem mai napig a rántott halat dióbundában és a svédgomba salátát karácsonykor, a töltött káposztát szilveszterkor vagy a majonézes kukorica-zöldborsó salátát húsvétkor. Vagy a mimóza salátát is.
Ugyan nem ünnepi szakácskönyv, de szintén több ételt kimondottan ünnepeken tálalok a Négy évszak receptjei az Aranysárkány vendéglőben sorozatból. A Tavasz kötetből készítettem éveken át húsvétra a spárgakrémlevest és a túrógombócot eperhabbal. Amit sosem főztem még meg, de mindig vágyam volt rá: az egészben sült báránygerinc.
Kalácsban sült sonka
Nekem a borókabogyóval főzött sonka az egyik kedvencem. Majonézes tormával. A kalácsban sült sonka után. Aminek a receptje már nem tudom honnan van. Talán a Fakanál magazinban találhattuk. De arra biztosan emlékszem, hogy amikor először kóstoltam, mennyire ízlett. Abban az évben az akkor nagyon is újdonságnak számító étel adta a húsvéti menü különlegességét. A kalácsban sült sonka annyira látványos megoldás, hogy csupán már ránézéstől jól lakik tőle az ember. Az illatáról már nem is szólva.
Emlékeim szerint, édesanyám húga készíthette el először. A nagynéném nagyon sokféle újdonságot kipróbál, ami engem kamaszként, majd fiatal felnőttként nagyon inspirált. És ma is örülök neki, amikor valami újat kóstolhatok a konyhájában. Mert miért is kéne minden ünnepen ugyanazoknak az ételeknek sorakozniuk az asztalon? Vagy a sonkának mindig ugyanúgy készülnie?
Bár kétségtelen, hogy én is mindig változtatok az ünnepi menün, vannak, amiket azért mindig elkészítek. A borkrémleves receptje karácsonykor és a tiramisu húsvétkor Andrea barátnőmtől érkezett. A Magyar konyha legjobb receptjei könyvből, ami a Magyar Konyha folyóirat egykori számaiból készült receptválogatás, hónapokra van lebontva. Andrea barátnőmtől ennek a könyvnek a fénymásolt és lefűzött példányát kaptam meg, már több mint húsz éve. A tormakrémes sonkatekercset, a francia zöldségkrémlevest és a madártejet is ebből a könyvből készítem húsvét környékén. Mert a húsvéti menü nálunk minden évben más.
A húsvéti menü szépsége
Nálunk lényeges változást az ünnepi menüben az hozta, amikor a búzaallergia felborította a szervezetem háztartását, és így a konyhámat is, mert búza nélkül sütni egy külön tudományág. De nem lehetetlen. Kellenek hozzá jó minőségű lisztek, apró trükkök, biztos receptek, türelem és egy nagy cseppnyi akarás. Az évek alatt már megtanultam olyan jól bánni a teljes mértékben búzamentes hozzávalókkal, hogy a pékáruim és süteményeim már alig árulják el magukról, hogy sosem láttak búza származékot. Azaz nem szárazok, ízesek és szépek. A tiramisuhoz például megtanultam búzamentes babapiskótát sütni. Ami húsvétkor elengedhetetlen (és karácsonykor is).
A Reader’s Digest: Titkok Nagymama konyhájából című vaskos, nagy alakú kiadásából számtalan receptet főztem már az ünnepi asztalra. Ebből tanultam meg Tafelspitz-et, vagyis a főtt marhát főzni. A bécsi marha zöldségekkel sül együtt, és kétféle mártással van kínálva: metélőhagyma mártással és almás tormakrémmel.
A bajor őzraguhoz, a hús íróban van pácolva és borókabogyóval van főzve, húsvétra kifejezetten különleges fogásnak számít. Galuskával és vörös áfonya-befőttel kínálva. A szardellával töltött tojás is ebből a könyvből van. Ugyan előételnek, vagy tízórainak és uzsonnának kínálja, szerintem a húsvéti asztalon is remekül megállja a helyét.
A húsvéti menü szépségét számomra a választékossága adja. Az, hogy minden évben lehetőségem van arra, hogy valami mást, valami újat próbáljak ki. Egy másik receptet, valaki mástól, hiszen ahány fazék, annyi ízű sonka. Minden sonkának más az íze, még akkor is, ha a sonkán és a tojáson kívül más nem is került az üstbe. És miért üst? Mert a fiam szerint a sonka főzésében is van valami boszorkányság, valami mágia, hogy az olyan nagyon finom lesz. És mert, amihez akkora nagy edény kell, mint egy sonka, az nem is lehet más, csakis egy üst. Ahány üst, annyiféle sonka. A kólás például minden gyerek fantáziáját izgatja. Egyszer azt is ki lehet próbálni.
Fotó: Getty Images