A nyestek alapvetően az erdőben, sziklás területeken élnek, de olyannyira alkalmazkodtak az emberi jelenléthez, hogy már városokban is megtalálhatók. Valljuk be, sokan nem szeretik őket, mert tulajdonunkban is kárt tehetnek. Autók motorterében rágcsálnak meg kábeleket, tönkretehetik a padlás szigetelését. Joggal lehetünk rájuk dühösek? A nyest jelenléte ugyan bosszantó lehet, mit tehetünk ellene? A Budakeszi Vadaspark segít megismerni a nyesteket: hogy tudjuk, kikkel állunk szemben.

A nyest aranyos állat. A nyest tönkretette az autómat. Egyszerűen megrágta a motortér szivacs borítását. Mit tudok ezen kívül a nyestről? Semmit. Hogy hogyan kellene védekeznem ellene, annak természetesen utánanéztem. Különféle praktikákat olvastam. Melyik válik be? Jó kérdés. Nem jöttem rá.

A Budakeszi Vadasparkot kérdeztem meg, akik jól ismerik a nyesteket. Hosszú évekig élt náluk Büdi a nyest, de nemrégiben, tízévesen elpusztult. Ez szép kornak számít, hiszen a nyestek a természetben legfeljebb 5-6 évet élnek. A vadaspark dolgozói Büdi kapcsán is jól ismerik a nyesteket. Ők is egyetértenek velem abban, hogy a legjobban úgy tudunk védekezni ellenük, ha tudatában vagyunk az állat szokásaival, tudjuk mit kedvel, mit nem.

Nyest, nyuszt vagy menyét?

A nyest Magyarországon őshonos faj, a menyétfélék családjába tartozik. Hazánkban több menyétféle is megtalálható, így a nyest, nyuszt, menyét, hermelin, vidra, borz, görény. A felsorolt állatok alig-alig különböznek egymástól. A sorból leginkább a borz és a vidra tűnik ki.

A borz a legnagyobb termetű menyétféle, a színe nem barna, hanem szürke, fehér és fekete. Hazánkban nem védett, vadászható faj. A vidra vízi életmódhoz kötődő menyétfélénk. Fokozottan védett, eszmei értéke 250000 Forint. Veszélyeztetettségének oka az vizes élőhelyek eltűnése, a táplálék eltűnése, az illegális halászok által kitett hálókban felakadhatnak, illetve a mára már betiltott veszélyes növényvédő szerek, mint a DDT, amely először a halakban, később a vidrák szervezetében akkumulálódótt.

A nyuszt a leginkább rejtőzködő faj. Szó sem lehet róla, hogy az ember közelébe merészkedjen. Küllemileg rendkívül hasonlít a nyesthez, első ránézésre nagyon nehéz megkülönböztetni őket, mindössze a mellfoltjuk formája és színe eltérő. A nyestnek fehér mellfoltja van, amely villásan elágazhat és akár a lábaira is ráfuthat, a nyuszt mellfoltja piszkosfehér vagy sárga, a vége akár pöttyökben vagy pacákban végződhet.

A nyestnek leginkább rózsaszín az orra, a nyusztnak pigmentált, sötét színű. A nyest Magyarországon nem védett, dúvadnak minősülő, vadászható állat, míg a nyuszt nálunk védett, eszmei értéke 50000 Forint.

Hazánk legkisebb menyétféléje a menyét, legfeljebb tenyér nagyságú. Vöröses bundája van és fehér mellfoltja, mely a hasára is ráhúzódik. Hozzá szinte megtévesztésig hasonlít a hermelin, csak valamivel termetesebb állat, és a farka vége fekete, télen pedig szinte teljesen fehér lesz; a fekete farka kivételével. Mindkettő védett.

Magyarországon kétféle görény él a természetben – nem összekeverendők a vadászgörénnyel, mert az tenyésztett háziállat – a közönséges görény és a molnárgörény. Ez utóbbi egyedszáma az élőhely eltűnése miatt rendkívül lecsökkent, a természetben nagyobb állomány az Alföldön található.

 

A nyest már köztünk él

Visszatérve kifejezetten a nyestekhez; Magyarországon elterjedt, macskaméretű faj, a legtöbb élőhelyen megtalálható. Eredetileg erdőkben, sziklás területeken honos, de annyira ügyesen alkalmazkodott az ember jelenlétéhez, hogy nem csak a kisebb településeken, hanem a belvárosokban is megtelepedett. Évente egyszer szaporodik, ilyenkor 3-5 kölyköt hoz általában világra.

A jelenlétére akkor is tudunk következtetni, ha nem látjuk magát az állatot. Sokszor figyelhetünk meg mancsnyomokat a kint parkoló kocsik szélvédőjén. A tettes lehet macska, vagy nyest is. A legkönnyebben úgy tudjuk őket megkülönböztetni, hogy míg a macskának négy, addig a nyestnek öt lábujja van.

Másik érdekes figyelmeztető jel a nyestjelenlétre a Budakeszi Vadaspark szakemberei szerint a járda, út közepén, vagy az autó tetején látható ürülék, amelyben leginkább tavasztól őszig rengeteg gyümölcsmagot is találunk.

A nyestnek is, mint a legtöbb állatnak az emberi terjeszkedés miatt egyre jobban szűkül az élőhelye. Erre egyébként különböző állatfajok, különbözőképpen reagálnak. A zavartalan erdők mélyén költő fekete gólya, vagy az ugyanilyen elvonultságot kedvelő nyuszt kevésbé viseli jól az élőhelye eltűnését. Az egyedszámukon is meglátszik, hogy egyre kevesebb életterük van.

A nyest, a róka, vagy a fehér gólya az alkalmazkodást választotta. A nyest a természetben inkább földön közlekedik, és fa vagy sziklaodúban rejtőzik. Közeli rokona a nyuszt jobban szeret fákon közlekedni és rejtőzni. Innen is ered a két faj angol elnevezése „stone marten” vagyis kőnyest – azaz a nyest – és a „pine marten” vagyis fenyőnyest, azaz nyuszt.

A nyest a lakott területeken bevackolhatja magát bokrokba, fasorokba, sziklacsoportokba, de nagyon gyakran felköltözik lakóházak, templomok padlására is.

Fej nélküli tetemek

Többféle bosszúságot is tudnak okozni a nyestek a lakott területeken, de arra a Budakeszi Vadaspark kifejezetten felhívja a figyelmet, hogy soha ne feledjük: nem ők költöztek be hozzánk, hanem mi foglaltuk el az ő élőhelyüket. Ami számunkra bosszantó, az a nyestek számára ösztönös, vagy éppen a túlélésük záloga, az alkalmazkodásuk bizonyítéka.


Ami kifejezetten bosszantó lehet, ha beköltözik a padlásunkra és szétrágja a szigetelést, vagy a padláson fellelhető tárgyainkat, ráadásul éjszakánként még aludni sem hagy bennünket, rohangál fel s alá.

Az autókban is kárt tehet, bevackolhatja magát a motorháztető alá, vagy zsákmánytartalékait halmozhatja fel a motortérben. A kábeleket is erőszeretettel megrágcsálja ha közel jut hozzájuk, ez pedig kifejezetten kellemetlen lehet, amikor reggel, munkába indulás előtt eszmélünk rá a történtekre, amikor nem akar elindulni a kocsi, vagy épp nem működik a fék.

A nyest mindenevő ragadozó, vagyis a hústól kezdve, dögökön át, madártojásokon, gyümölcsökön keresztül a rovarokig mindent megeszik. A házi baromfi számára könnyű préda, hiszen azok lassúak.

Sokszor azt gondolják az emberek, hogy a nyest kiszívja az áldozata vérét, mivel a megfojtott baromfik mellett nem találnak vért. A vadasparki szakemberek rácáfolnak erre. A vérengzés hiányának az oka, hogy olyan erővel harapja át a nyest a tyúkok nyakát, hogy a szívük szinte azonnal megáll, és nem pumpál több vért.

Ez nagyon minimálisra csökkenti a tetem vérzését. A másik árulkodó jel, ha a leölt baromfiállománynak csak a feje hiányzik, a testük többi része a helyszínen maradt. A nyest gyakran azért csak a fejet fogyasztja el, mert az agyvelőből rengeteg hasznos vitamint vesz magához.

Az autó a nyestnek tereptárgy

Az autókat azért károsítja meg, mert védi a területét – ez egy olyan információ volt számomra, amelyet valós érvként tudnék elképzelni, ha valamilyen módon sikerülne egy nyestet megkérdeznem erről. A budakeszi szakemberektől azt is megtudtam, hogy mivel territoriális állat, szagmintákkal jelöli meg a tereptárgyakon a területét. A tereptárgyak közé pedig az autók is beletartoznak.

Arra azonban nem gondol a nyest, hogy az autó elmozdulhat a helyéről, ezzel elszállítva a területjelző szagát. Amíg a kocsi a területen marad, és csak a saját mintáját érzi rajta az azt megjelölő nyest, kicsi az esély, hogy megrágja a kábeleket, vagy a motorház belsejét. Azonban ha leparkoljuk az autónkat egy másik nyestnek a területén, megérzi az idegen szagot, azt ő felüljelöli azzal a jelszóval, hogy „márpedig idegen nyest itt ne jelölgessen az én területemen”.

A felüljelölt kocsival hazaérkezünk a „saját” nyestünkhöz, az megérzi az idegen fajtársa felüljelölését a saját területén, ez felmérgesíti, rájelöl a tereptárgyként funkcionáló autóra, s dühében a kábeleket is megtépázza. Észszerű reakciómnak tűnik.

Még egy oka lehet az autó megrágásának. A menyétfélék alapvetően szeretnek különböző tárgyakat lopkodni, megrágni, főleg a gumi borítású dolgokat, vagy aminek számára élvezhető a megrágása.

Bár valóban érthető a nyest viselkedése, mégis bosszantó mindezt átélni – emberként. A vadasparki szakemberek szerint sokféle partizán módszer létezik a nyestek távoltartására, de ők mégis úgy tapasztalták, hogy hosszú távon egyik sem hatásos. A nyest intelligens állat, nagyon hamar megismeri a szándékunkat.

Íme a módszerek a nyest ellen

Közismert a vizes palackos módszer a távoltartásra. Ennek lényege, hogy a műanyag a nap folyamán felmelegszik, így kitágul. Estére pedig ahogy lehűl az idő, a műanyag is elkezd lehűlni, amire az anyag elkezd zsugorodni. A palack pedig elkezd pattogni, s valójában ez a hirtelen, véletlenszerű, erős hang az, ami megrémíti a nyestet. Egy idő után ezt is megszokja és rájön, hogy nem bántja a palack.

Másik beváltnak kikiáltott módszer, hogy kutyaszőrt rejtünk el különböző helyeken a házunk vagy az autó körül, mert a nyest fél a kutyáktól. De amint rájön, hogy ez csak a szőr, itt is értelmetlenné válik a hadművelet. Ha jó házőrző kutyánk van, aki riaszt a vadakra is, ez lehet a leginkább célravezetőbb módszer a nyest ellen.

A nyest befogására irányuló sikertelenség esetén, s ha valóban nagyon nagy problémát okoznak a környékünkön élő nyestek, akkor felkereshetjük a helyi vadásztársaságot és megkérhetjük, hogy helyezzenek ki „élvefogó” csapdát, vagy saját magunk is kihelyezhetünk a kertbe.

Ha így megfogtuk az állatot, kezeinken vastag hegesztőkesztyűvel a csapdába esett nyestet egy távolabbi erdős területen engedjük szabadon. Arra azonban figyeljünk, hogy ne utódnevelési időben – április és június között – fogjuk be őket, mert lehet hogy a nősténynek kölykei vannak és ha elvisszük, a kölykök anyuka nélkül elpusztulnak.

Fotó: Unsplash