
A nyest aranyos állat. A nyest tönkretette az autómat. Egyszerűen megrágta a motortér szivacs borítását. Mit tudok ezen kívül a nyestről? Semmit. Hogy hogyan kellene védekeznem ellene, annak természetesen utánanéztem. Különféle praktikákat olvastam. Melyik válik be? Jó kérdés. Nem jöttem rá.
A Budakeszi Vadasparkot kérdeztem meg, akik jól ismerik a nyesteket. Hosszú évekig élt náluk Büdi a nyest, de nemrégiben, tízévesen elpusztult. Ez szép kornak számít, hiszen a nyestek a természetben legfeljebb 5-6 évet élnek. A vadaspark dolgozói Büdi kapcsán is jól ismerik a nyesteket. Ők is egyetértenek velem abban, hogy a legjobban úgy tudunk védekezni ellenük, ha tudatában vagyunk az állat szokásaival, tudjuk mit kedvel, mit nem.
A nyest Magyarországon őshonos faj, a menyétfélék családjába tartozik. Hazánkban több menyétféle is megtalálható, így a nyest, nyuszt, menyét, hermelin, vidra, borz, görény. A felsorolt állatok alig-alig különböznek egymástól. A sorból leginkább a borz és a vidra tűnik ki.
A borz a legnagyobb termetű menyétféle, a színe nem barna, hanem szürke, fehér és fekete. Hazánkban nem védett, vadászható faj. A vidra vízi életmódhoz kötődő menyétfélénk. Fokozottan védett, eszmei értéke 250000 Forint. Veszélyeztetettségének oka az vizes élőhelyek eltűnése, a táplálék eltűnése, az illegális halászok által kitett hálókban felakadhatnak, illetve a mára már betiltott veszélyes növényvédő szerek, mint a DDT, amely először a halakban, később a vidrák szervezetében akkumulálódótt.
A nyuszt a leginkább rejtőzködő faj. Szó sem lehet róla, hogy az ember közelébe merészkedjen. Küllemileg rendkívül hasonlít a nyesthez, első ránézésre nagyon nehéz megkülönböztetni őket, mindössze a mellfoltjuk formája és színe eltérő. A nyestnek fehér mellfoltja van, amely villásan elágazhat és akár a lábaira is ráfuthat, a nyuszt mellfoltja piszkosfehér vagy sárga, a vége akár pöttyökben vagy pacákban végződhet.
A nyestnek leginkább rózsaszín az orra, a nyusztnak pigmentált, sötét színű. A nyest Magyarországon nem védett, dúvadnak minősülő, vadászható állat, míg a nyuszt nálunk védett, eszmei értéke 50000 Forint.
Hazánk legkisebb menyétféléje a menyét, legfeljebb tenyér nagyságú. Vöröses bundája van és fehér mellfoltja, mely a hasára is ráhúzódik. Hozzá szinte megtévesztésig hasonlít a hermelin, csak valamivel termetesebb állat, és a farka vége fekete, télen pedig szinte teljesen fehér lesz; a fekete farka kivételével. Mindkettő védett.
Magyarországon kétféle görény él a természetben – nem összekeverendők a vadászgörénnyel, mert az tenyésztett háziállat – a közönséges görény és a molnárgörény. Ez utóbbi egyedszáma az élőhely eltűnése miatt rendkívül lecsökkent, a természetben nagyobb állomány az Alföldön található.
Visszatérve kifejezetten a nyestekhez; Magyarországon elterjedt, macskaméretű faj, a legtöbb élőhelyen megtalálható. Eredetileg erdőkben, sziklás területeken honos, de annyira ügyesen alkalmazkodott az ember jelenlétéhez, hogy nem csak a kisebb településeken, hanem a belvárosokban is megtelepedett. Évente egyszer szaporodik, ilyenkor 3-5 kölyköt hoz általában világra.
A jelenlétére akkor is tudunk következtetni, ha nem látjuk magát az állatot. Sokszor figyelhetünk meg mancsnyomokat a kint parkoló kocsik szélvédőjén. A tettes lehet macska, vagy nyest is. A legkönnyebben úgy tudjuk őket megkülönböztetni, hogy míg a macskának négy, addig a nyestnek öt lábujja van.
Másik érdekes figyelmeztető jel a nyestjelenlétre a Budakeszi Vadaspark szakemberei szerint a járda, út közepén, vagy az autó tetején látható ürülék, amelyben leginkább tavasztól őszig rengeteg gyümölcsmagot is találunk.
A nyestnek is, mint a legtöbb állatnak az emberi terjeszkedés miatt egyre jobban szűkül az élőhelye. Erre egyébként különböző állatfajok, különbözőképpen reagálnak. A zavartalan erdők mélyén költő fekete gólya, vagy az ugyanilyen elvonultságot kedvelő nyuszt kevésbé viseli jól az élőhelye eltűnését. Az egyedszámukon is meglátszik, hogy egyre kevesebb életterük van.
A nyest, a róka, vagy a fehér gólya az alkalmazkodást választotta. A nyest a természetben inkább földön közlekedik, és fa vagy sziklaodúban rejtőzik. Közeli rokona a nyuszt jobban szeret fákon közlekedni és rejtőzni. Innen is ered a két faj angol elnevezése „stone marten” vagyis kőnyest – azaz a nyest – és a „pine marten” vagyis fenyőnyest, azaz nyuszt.
A nyest a lakott területeken bevackolhatja magát bokrokba, fasorokba, sziklacsoportokba, de nagyon gyakran felköltözik lakóházak, templomok padlására is.
Többféle bosszúságot is tudnak okozni a nyestek a lakott területeken, de arra a Budakeszi Vadaspark kifejezetten felhívja a figyelmet, hogy soha ne feledjük: nem ők költöztek be hozzánk, hanem mi foglaltuk el az ő élőhelyüket. Ami számunkra bosszantó, az a nyestek számára ösztönös, vagy éppen a túlélésük záloga, az alkalmazkodásuk bizonyítéka.
Ami kifejezetten bosszantó lehet, ha beköltözik a padlásunkra és szétrágja a szigetelést, vagy a padláson fellelhető tárgyainkat, ráadásul éjszakánként még aludni sem hagy bennünket, rohangál fel s alá.
Az autókban is kárt tehet, bevackolhatja magát a motorháztető alá, vagy zsákmánytartalékait halmozhatja fel a motortérben. A kábeleket is erőszeretettel megrágcsálja ha közel jut hozzájuk, ez pedig kifejezetten kellemetlen lehet, amikor reggel, munkába indulás előtt eszmélünk rá a történtekre, amikor nem akar elindulni a kocsi, vagy épp nem működik a fék.
A nyest mindenevő ragadozó, vagyis a hústól kezdve, dögökön át, madártojásokon, gyümölcsökön keresztül a rovarokig mindent megeszik. A házi baromfi számára könnyű préda, hiszen azok lassúak.
Sokszor azt gondolják az emberek, hogy a nyest kiszívja az áldozata vérét, mivel a megfojtott baromfik mellett nem találnak vért. A vadasparki szakemberek rácáfolnak erre. A vérengzés hiányának az oka, hogy olyan erővel harapja át a nyest a tyúkok nyakát, hogy a szívük szinte azonnal megáll, és nem pumpál több vért.
Ez nagyon minimálisra csökkenti a tetem vérzését. A másik árulkodó jel, ha a leölt baromfiállománynak csak a feje hiányzik, a testük többi része a helyszínen maradt. A nyest gyakran azért csak a fejet fogyasztja el, mert az agyvelőből rengeteg hasznos vitamint vesz magához.
Az autókat azért károsítja meg, mert védi a területét – ez egy olyan információ volt számomra, amelyet valós érvként tudnék elképzelni, ha valamilyen módon sikerülne egy nyestet megkérdeznem erről. A budakeszi szakemberektől azt is megtudtam, hogy mivel territoriális állat, szagmintákkal jelöli meg a tereptárgyakon a területét. A tereptárgyak közé pedig az autók is beletartoznak.
Arra azonban nem gondol a nyest, hogy az autó elmozdulhat a helyéről, ezzel elszállítva a területjelző szagát. Amíg a kocsi a területen marad, és csak a saját mintáját érzi rajta az azt megjelölő nyest, kicsi az esély, hogy megrágja a kábeleket, vagy a motorház belsejét. Azonban ha leparkoljuk az autónkat egy másik nyestnek a területén, megérzi az idegen szagot, azt ő felüljelöli azzal a jelszóval, hogy „márpedig idegen nyest itt ne jelölgessen az én területemen”.
A felüljelölt kocsival hazaérkezünk a „saját” nyestünkhöz, az megérzi az idegen fajtársa felüljelölését a saját területén, ez felmérgesíti, rájelöl a tereptárgyként funkcionáló autóra, s dühében a kábeleket is megtépázza. Észszerű reakciómnak tűnik.
Még egy oka lehet az autó megrágásának. A menyétfélék alapvetően szeretnek különböző tárgyakat lopkodni, megrágni, főleg a gumi borítású dolgokat, vagy aminek számára élvezhető a megrágása.
Bár valóban érthető a nyest viselkedése, mégis bosszantó mindezt átélni – emberként. A vadasparki szakemberek szerint sokféle partizán módszer létezik a nyestek távoltartására, de ők mégis úgy tapasztalták, hogy hosszú távon egyik sem hatásos. A nyest intelligens állat, nagyon hamar megismeri a szándékunkat.
Közismert a vizes palackos módszer a távoltartásra. Ennek lényege, hogy a műanyag a nap folyamán felmelegszik, így kitágul. Estére pedig ahogy lehűl az idő, a műanyag is elkezd lehűlni, amire az anyag elkezd zsugorodni. A palack pedig elkezd pattogni, s valójában ez a hirtelen, véletlenszerű, erős hang az, ami megrémíti a nyestet. Egy idő után ezt is megszokja és rájön, hogy nem bántja a palack.
Másik beváltnak kikiáltott módszer, hogy kutyaszőrt rejtünk el különböző helyeken a házunk vagy az autó körül, mert a nyest fél a kutyáktól. De amint rájön, hogy ez csak a szőr, itt is értelmetlenné válik a hadművelet. Ha jó házőrző kutyánk van, aki riaszt a vadakra is, ez lehet a leginkább célravezetőbb módszer a nyest ellen.
A nyest befogására irányuló sikertelenség esetén, s ha valóban nagyon nagy problémát okoznak a környékünkön élő nyestek, akkor felkereshetjük a helyi vadásztársaságot és megkérhetjük, hogy helyezzenek ki „élvefogó” csapdát, vagy saját magunk is kihelyezhetünk a kertbe.
Ha így megfogtuk az állatot, kezeinken vastag hegesztőkesztyűvel a csapdába esett nyestet egy távolabbi erdős területen engedjük szabadon. Arra azonban figyeljünk, hogy ne utódnevelési időben – április és június között – fogjuk be őket, mert lehet hogy a nősténynek kölykei vannak és ha elvisszük, a kölykök anyuka nélkül elpusztulnak.
Fotó: Unsplash
Van gondolatod, tapasztalatod a témában? Írd meg a véleményed vagy történeted a Facebook-oldalunkon – kíváncsiak vagyunk, te hogyan látod!
Ha úgy érzed, másnak is adhat ez a cikk valamit, oszd meg bátran – egy jó gondolat néha messzebb gyűrűzik, mint hinnénk.
Támogass bennünket, hívj meg egy kávéra.
Olvasd el az Adatkezelési tájékoztató-t.