A Borgen dán politikai sorozat folytatását sokan várták. Az alapvetően kitalált eseményekkel kooperáló történet számos ponton egyezik a valósággal, mi több a jövőbe is mutat. Népszerűségének titka, hogy a politikát nem kedvelők is megértik, mert könnyen fogyasztható, átlátható stílusba van csomagolva. A Kastély – királyság, hatalom és dicsőség új címből kiderül: a történet középpontjában a hatalomért folytatott küzdelem áll, ezúttal a grönlandi olajért, továbbá mindarról szól, amit a hatalom tesz az emberekkel – szakmailag és személyesen egyaránt.

“Az ember az egyetlen olyan állat, aminek a vágyai nőnek, ha táplálják„ – Henry George amerikai közgazdász, politikus és újságíró idézeténél jobbat nem is választhatott volna a Netflix, a Borgen című dán sorozat folytatásához. Hiszen a Borgen pont arra épül, hogy egészen testközelből mutassa meg a politikai életet, amiből kendőzetlenül kiderül, a politikus is csak egy ember, akit vezérelhet az önös szándéka.

 Az első három évadot a dán közszolgálati média a Danmarks Radio készítette, de a most megjelent szériát, ugyanazokkal a szereplőkkel, már a Netflix jegyzi. Ne is keressük Borgen címen, mert új nevet kapott: A Kastély – királyság, hatalom és dicsőség.

És ahogy az a címből is kiderül a történet középpontjában a hatalomért folytatott küzdelem áll a grönladi olajért, és az, amit a hatalom tesz az emberekkel – szakmailag és személyesen egyaránt. Az új sorozat ugyan folytatása a réginek, de önállóan is megállja a helyét, ha most csatlakoznánk Borgenhez.

Borgen 4.

A Kastély – királyság, hatalom és dicsőség tulajdonképpen ott folytatódik, ahol a Borgen sorozat véget ért. De az idők megváltoztak. A mostani külügyminiszter Birgitte Nyborg (Sidse Babett Knudsen), a volt miniszterelnök egyedül él, gyermekei felnőttek, új párkapcsolata a válása óta nincs, és belépett a menopauzábn, sokszor ömlik róla a víz, és a legváratlanabb pillanatban van szüksége tamponra.

Mindemellett nem élvezi, hogy Signe Kragh (Johanne Louise Schmidt), nála fiatalabb miniszterelnök felügyelete alatt áll, aki éppolyan rendíthetetlen, mint ő maga volt ugyanennyi idősen, ugyanebben a pozícióban. Amikor Grönland bejelenti, hogy egy kanadai fúróvállalat olajat talált a jégtáblák alatt.  Birgitte elsőre úgy érzi, hogy a környezetvédelem mellett voksolva visszatérhet a középpontba. De ekkor még nem sejti, hogy mekkora nemzetközi hatalmi harc veszi ezzel kezdetét az Északi-sarkon. 

Birgitte feladata lesz oldani a feszültséget, a függetlenségük kulcsának az olajat tekintő Grönland és a távolinak és a központi Dán kormányzat között. Ezt még akkor is meg kell tennie, ha ez az oroszokkal és az amerikaiakkal és kínaiakkal való összeugratását, és a saját fiának elidegenítését jelenti, aki környezetvédő aktivistává vált – hiába politikusnak születni kell.

Birgitte-nek mindeközben többször be kell látnia, hogy Dánia Grönlanddal ápolt „nagy testvéri” kapcsolata ellenére, ha a nemzetközi nagyhatalmakról van szó, Dánia csak a mellékszereplő.  

Az új epizódok vezető írója Adam Price, a Borgen első három évadának szerzője is, Dánia egyik legismertebb és legelismertebb forgatókönyvírója. A rendező pedig Per Fly.

A helyszín gyakran Grönland, és Birgitte irodája vagy otthona, a TV1 szerkesztősége és ritkábban a Koppenhága szívében fekvő Christiansborg-palota a Borgen, ahol a Folketinget, a dán parlament ülésezik. 

A Kastély – királyság, hatalom és dicsőség

Grönland hivatalosan Dánia fennhatósága alá tartozik, de autonóm tartomány, saját parlamenttel és döntési jogokkal. Egy 2008-as dán-grönlandi egyezmény kimondja, hogy a sziget ásványkincsei felett a grönlandi kormányé a teljes körű ellenőrzés, erre hivatkozva állították le például az uránbányászatot is, ez a sorozatban is így jelenik meg.

Ma Grönlandon 56 ezer ember él, ez a szám is gyakran elhangzik a sorozatban, ahogyan az is, hogy nehéz az emberek élete ott, nem csak a klíma miatt, de nyilván abból eredendően. Látjuk a jégtáblákat, jéghegyeket, az idősebb generáció visszaemlékezéséből az is elhangzik, hogy milyen mértékben olvad a jég:„Gyerekoromban a jéghegyek sokkal messzebbre nyúltak, mint ma. A jég elképesztően rövid idő alatt 15 kilométert húzódott vissza. Tisztán látni, hogy eltűnik. 

Szűkösek a helyiek lehetőségek a megélhetésre, többnyire szerény körülmények között élnek az emberek, gyakran nélkülözniük és várakozniuk kell a jobbért.  Gyakran elhangzik egyfajta bélyegként, hogy Grönland világvezető öngyilkosságban. Főleg a fiatalok köréből. 

Az is fontos adat, hogy a fúrás helye a Illulissat-jégfjord mellett van, ami Grönland ékköve, az UNESCO világörökség része. 

A Kastély – királyság, hatalom és dicsőség nyolc részében főként a fővárost Nuukot és az ott élő inuit (eszkimó) őslakosokat és betelepült dánokat láthatjuk, ha másért nem már a tájképekért, és a kultúráért érdemes követni a sorozatot.

Az ember az egyetlen olyan állat…

Miközben fehéren-feketén láthatjuk azt is, hogy egy politikus munkáját mennyire befolyásolhatják az önös érdekei, de Birgitte Nyborg még úgy is szerethető figura marad, hogy többször átlépi azt a határt, amit etikusnak vélünk. Látjuk, hogyan korrumpál és változik meg Birgitte. Parlamenti hírt szivárogtat ki, beleszól munkatársai magánéletébe és, ha az érdeke úgy diktálja a saját politikai elvét is megmásítja.  Egyik nap még az olaj ellen szól, másnap már úgy tartja, a Grönland alatt feltehetően 20-30 évre elegendő olaj, és az a 2000 milliárd dánkorona bevétel amit az jelentene, az Dániának sem elengedhetetlen, pláne nem Gröndlandnak. Mindezt a pozíciója megerősítéséért.

A történet középpontjában egyértelműen a hatalomért folytatott küzdelem áll és az, amit a hatalom tesz az emberekkel – szakmailag és személyesen egyaránt, hiszen tényleg “Az ember az egyetlen olyan állat, aminek a vágyai nőnek, ha táplálják„ 

Ugyanezt láthatjuk párhuzamos a TV1 szerkesztőségében, amiben a szerkesztők, újságírók nem kímélik a politikusokat, de önmagukat sem. Láthatjuk azt is, hogy a médiában sem való a hatalom mindenkinek: kimerültség, idegösszeomlás hozhat magával. Itt dolgozik Katrine Fønsmark (Birgitte Hjort Sørensen), aki a korábbi Borgen sorozatban először újságíróként, majd egy ideig Birgitte sajtófőnöke volt, ebben az új évadban pedig visszatér az újságírásba, ahol a TV1 hírosztályának vezetőjeként kapott állást. Birgitte és Katrine munkája pedig továbbra is összefonódik. 

Borgen és a valóság

Az alapvetően kitalált eseményekkel kooperáló történet számos ponton egyezik a valósággal, az egyik az, hogy a Borgen 2010 őszi nyitóepizódja után bő egy évvel tényleg megválasztották Dánia első női miniszterelnökét, a szociáldemokrata Helle Thorning-Schmidtet. Illetve a grönlandi olajkérdés is valós.

Hiszen a grönlandi kormány csaknem egy éve jelentette be, hogy leállítja a sziget területén mindennemű felderítő olajfúrást, hogy ezzel vegye ki a részét a klímaváltozás elleni harcból, és védje a saját környezetét, és a bolygót. Pedig a geológusok becslései szerint mintegy 17,5 milliárd hordónyi kőolaj, és jelentős földgázkészletek is rejtőznek a jég alatt. Ez nagyobb, mint például Norvégia vagy Brazília kitermeletlen olajtartaléka, és csak egy kicsivel marad el a katari készletektől. A grönlandi kormány ennek ellenére a megújuló energiaforrásokkal képzeli el az ország jövőjét.

Mindez hogyan végződött a Kastély – királyság, hatalom és dicsőség című sorozatban? Kissé hirtelen. És nem feltétlenül úgy, ahogy kezdődött. Talán mégsem minden a hatalom. Vagy legalábbis nem mindenkinek. 


Fotó: Netflix
S