A hús elhagyásának időszakos megjelenése nem új keletű. A nagyböjt a keresztény hagyomány szerint a húsvétra való csendes és visszafogott felkészülés időszaka. Az európai hagyományok szerint is ilyenkor elmarad a húsevés: ismét megküzd egymással a böjti és a farsangi ételeket megszemélyesítő Cibere vajda és Konc király. Szokásainktól és hitünktől függetlenül dönthetünk úgy, hogy idén negyven napra ideiglenesen elhagyjuk a húst. Felfoghatjuk egyfajta kihívásnak is.

Húshagyókedd van. A húsfogyasztás kérdése nem csak ma lényeges és nem csak a ma emberét foglalkoztatja. Mátyus István 1762-ben, Kolozsvárott megjelent Diaetetica című művében tette fel a kérdést, hogy: „mikor csúszott bé a’ hús étel az Emberek közi?”

Az orvos, kémikus amellett érvelt, hogy ez nem a Paradicsomban történhetett, hanem az özönvíz után, mert azt megelőzően, a Bibliában „sincs arról semmi emlékezet, hogy valaha valaki húst evett volna” – maga Noé is mind tiszta, mind tisztátlan állatok közül annyit eresztet ki a bárkából amennyi bent volt, egyet sem evett meg belőlük.

Negyven nap vegetáriánus táplálkozás

A negyvenes szám máshol is visszaköszön a vallásban. A Biblia írja: Jézus negyven napig böjtölt a pusztában. Az özönvíz is negyven napig tartott, és Mózes is negyven napig várta a Tízparancsolatot a Sínai-hegyen.

A nagyböjt, vagy régiesen mondva negyvenlőböjt, tulajdonképpen egy felkészülési időszak a húsvétra, arra a napra, amikor Jézus feltámadását ünnepeljük. Ebben a negyven napban elcsendesedünk és megtisztulunk a bűneinktől, mert a keresztény hit szerint a a bűnbocsánatot a lemondás és áldozatvállalás által nyerheti el az ember. Vagyis befelé fordulunk, és átgondoljuk a vétkeinket, és azt, hogyan élhetünk tisztán. Vagy legalábbis tisztábban. Ezért hívják bűnbánati időszaknak is.

Hamvazószerdától – ami a keresztény naptári évben a farsangi időszak utáni első nap – húsvétig tart a 40 napos nagyböjt. Hamvazó, mert a katolikus hagyomány szerint a misén a pap az előző évi szentelt barka hamujával rajzolt keresztet a hívők homlokára. A bizánci szertartásban e napon elhagyják a húst, egy héttel később a tejételeket is.

Húsvétra készülődve elcsendesedünk, visszafogjuk az evést: A húshagyókedd után nemcsak a húst és a tejet hagyhatjuk el, hanem a nehéz, zsíros ételeket és az édességet is. Jöhetnek a különféle gabonák, zöldségek és gyümölcsök, párolva, tésztával, főzeléknek, levesnek. A vegetáriánus táplálkozás lehetőségeit is átgondolhatjuk időszakosan.

Cibere Vajda és Konc király

A keresztény hit szokásai mellé társult Európában, a böjti és a farsangi ételeket megszemélyesítő Cibere vajda és Konc király jelképes küzdelme. A párviadalukat színre állító dramatikus játékokban Cibere vajda neve a cibere böjti ételre utal, Konc királyé pedig a húsos, zsíros ételekre. Míg vízkeresztkor Konc király volt a győztes, és ezzel elkezdődhetett a farsang, addig húshagyó kedden Cibere vajda győz, s ezzel kezdetét vette a húsvét előtti böjti időszak.

Az asztalra ilyenkor kenyérféleségek, tészták, illetve cibere – vagyis savanyításra használt gabonalé – leves, kukoricaprósza, krumplikása, főzelékek, gyökér és káposztaételek, illetve hüvelyesek kerültek. Borsó, bab, lencse. Hús nem.

A hamvazószerdán korán reggel kiküldték az öregek a gyerekeket a falu melletti, Csere nevű dombra, hogy összeszedjék a késeket, villákat, Mezőkövesden a karddarabokat, amelyeket verekedés közben Cibere és Konc elhullatott. Napjainkra a szokás főleg Erdélyben maradt fenn, ahol a tréfás küzdelmet a farsangi szokások részeként szalmabábokkal is eljátszották.

Húshagyókedd: úgy böjtöljünk, ahogy nekünk jó

Húshagyókeddhez itthon több néphagyomány is kötődik. Ez a farsang utolsó napja, jöhet még a fánk, a palacsinta, a különféle zsírban sült tésztaételek és a húshagyó kedden még ehetünk húst.

Zala megyében több faluban mai nap a maskurázás a szokás. A gyerekek nappal, kora délután különféle házi készítésű jelmezeket vesznek fel és így járják a falu házait. Az őket fogadó házaktól apró ajándékokat, cukorkát, édességet, pénzt kapnak. Este a felnőttek öltöznek be, olyan módon, hogy függönydarabbal, ronggyal az arcukat eltakarják. A fogadó házaknál igyekeznek kitalálni, kit rejt a maskura.

A nagyböjt ideje alatt, ha úgy szeretnénk fokozatosan eljuthatunk a vegán táplálkozásig. A vegetáriánus diéta lényege, hogy gabonákat, zöldségeket és gyümölcsöket fogyasszunk. A vegetáriánus táplálkozás fő változataiban megkülönböztetünk ovo-lakto-vegetáriánust, aki csak a húst mellőzi, tojást és tejterméket fogyaszt. A laktovegetáriánust, aki sem húst, sem tojást nem fogyaszt, tejterméket viszont igen. És végül vannak a vegán vagy szigorú vegetáriánusok akik, csak növényi eredetű ételeket fogyasztanak, kerülnek minden állati eredetű összetevőt húst, halat, tojást és tejterméket is.

Ha úgy döntünk, hogy ideiglenesen elhagyjuk a húst, akkor a gyümölcsöket és zöldséget leginkább párolva együk. Ne süssük túl, és ne főzzük túl az ételeket, hogy minél több hasznos anyag maradjon a zöldségekben és gyümölcsökben. A húson túl elhagyhatjuk a tejtermékeket, a kelt tésztákat és a koffeint, édességeket is. Persze ne menjünk a saját fejünk után, kérdezzük ki a házi orvosunk véleményét, ne okozzunk magunknak egészségügyi gondot.

Források: Dömötör Tekla: Naptári ünnepek – népi színjátszás (Bp., 1964) és ITT és ITT
Kép: Pieter Brueghel el Viejo festménye