Mindannyian étkezünk, emésztünk és ürítünk, bármennyire kínos beszélni arról, ami a világ egyik legtermészetesebb dolga. Március a vastagbélrák elleni küzdelem hónapja. Nem mehetünk el szó nélkül mellette, mert hazánkban évente 10.000 vastagbéldaganatos megbetegedést diagnosztizálnak. A megbetegedések fele még mindig halállal végződik, pedig ez a daganattípus nagyon jó arányban gyógyítható, ha időben fedezik fel. A rendszeres szűrés életet menthet.
A jelenlegi vészterhes időben, tényleg az egyik legnagyobb kincsünk az egészségünk, amit nem egy oldalról érdemes megvizsgáltatni rendszeresen, még akkor is, ha tünetmentesnek érezzük magunkat. Az alapvető házi orvosi, és nagyrutin laborvizsgálatokkal kezdve a speciális szűrésekig. Vagyis képalkotó és fizikai vizsgálatok olyan daganatcsoportokra, mint tüdő és mellkas, emlő, prosztata és urológiai daganatok, bőrdaganatok és melanóma, szájüregi, gége és nyaki szervek daganatai, valamint a méhnyakrák. Ezek közé tartozik a gasztroenterológiai vizsgálatok is, a vastagbél és hasi daganatok. Mindezeket különösen akkor, ha a családban volt kórelőzmény, azaz volt már beteg a családban. Azt is fontos tudni, nemtől függetlenül a bélbetegségek, a vastagbélrák bárkit érinthetnek.
Mi és a vastagbelünk
Ahogyan a bevezetőben említettem, mindannyiunknak van dolga az étkezéssel, az emésztéssel és az ürítéssel. Ami bár részben magánügy, még sem jelenti azt, hogy nem képezhetné tárgyát a beszélgetéseinknek, amennyiben nehezen étkezünk, emésztünk vagy ürítünk. Családon belül, közeli barátokkal és szakemberekkel nem árt beszélni arról, ha valami nem a megszokott mederben halad.
Ehhez persze ismerni kell saját magunkat. Nem árt jóban lennünk minden egyes testrészünkkel, szervünkkel hogy észrevegyük, ha valami nem úgy működik, ahogyan azt megszoktuk, a bélrendszert tekintve például másképpen reagálunk egy ételre, az étkezésre, mint korábban. A vastagbelünkkel is, aminek a szakaszai a hasüregben a vékonybeleket keretszerűen határolva helyezkednek el. Szakaszai a vakbél, a felszálló vastagbél, a haránt vastagbél, a bal oldali vastagbél hajlat, a leszálló vastagbél, a sigmabél, a végbél és a végbélnyílás. Higgyék el nekem, jobb, ha csak egy újságcikkből ismerjük a vastagbelünk részeit, mintsem egy kórlapról.
Érdemes még tudni, hogy a vastagbelünk hossza mintegy 150–160 cm. Vagyis nagyjából másfél méter hosszú. Míg az átmérője: 6–8 cm, a kezdetétől fokozatosan csökken a végbélnyílás irányába. A körfogata: 25–30 cm a vakbél (coecum) szintjén, 12–15 cm a szigmabél szintjén.
Tünet, nem tünet
Orvoshoz szűrésre, nem csak akkor érdemes elmenni, amikor az ember tüneteket érez. Vannak persze úgynevezett ajánlások, hogy bizonyos betegségek mely korcsoportokat érintenek inkább, de kivételek lehetnek. Nálam 34 évesen diagnosztizálták a vastagbélrákot – vagyis nagyon nem estem bele még az 50 év feletti korcsoportba. Ugyanakkor ha a családban korábban már előfordult vastagbél- vagy végbélrák, különösen elsőfokú rokonnál (szülő, testvér vagy gyermek) fordult elő, akkor kialakulásának kockázata két-háromszor nagyobb. Nálam pedig előfordult a családban, elsőfokú rokonnál ez a kórkép.
A vastag- és végbélrák többsége úgynevezett polipokból alakul ki. A polipok rákmegelőző állapotoknak tekinthetőek, önmagukban még nem jelentenek rosszindulatú elfajulást, később azonban vastagbélrák, illetve végbélrák alakulhat ki belőlük. Jó tudni, az emésztési problémák, mint például a székrekedés vagy a hasmenés nem növelik a vastagbélrák rizikóját, ugyanakkor a betegség korai előjeleit is jelenthetik.
Fontos tudni, a vastagbél rosszindulatú daganatai sokáig tünetmentesek maradhatnak, ezért kiemelt jelentősége van a vastagbélrák szűrésnek. A leggyakrabban jelentkező tünetek a véres és vagy nyákos székürítés, vagy a fekete színű széklet, a hasmenés, a székelési szokások megváltozása, hasi görcsök, puffadás és hirtelen történő, nagymértékű fogyás. Általánosságban elmondható, hogy a daganat növekedésével a tünetek is egyre kifejezőbbek lesznek. Nálam az első tünet egy addig ismeretlen, és napról-napra erősödő fájdalom volt, minden egyéb csak később kezdődött, és ahogyan a szakirodalom jegyzi, a daganat növekedésével egyre kifejezőbbek lettek.
Vastagbélrák: Szűrés és diagnózis
A leggyakrabban végzett és elsődleges módszer a székletvér vizsgálat, amelyhez elegendő mindössze székletmintát adni. A technika egyszerű, olcsó és kényelmes, azonban érzékenysége nem százszázalékos. A legmegbízhatóbb módszer a vastagbélrák szűrésére a vastagbéltükrözés, szakkifejezéssel élve a kolonoszkópia, mely különösebb kellemetlenség nélkül elvégezhető akár altatásban is. Mivel a vizsgálat során lehetőség van polipok eltávolítására, elvégzésével megelőzhető a vastagbélrák kialakulása is. Amennyiben daganatgyanús elváltozásra derülne fény, a kolonoszkópia során szövettani minta is nyerhető.
A kolonoszkópia avagy vastagbéltükrözés a bélrák és egyéb bélbetegségek kivizsgálására vagy diagnosztizálására alkalmazott vizsgálat. A kolonoszkóp egy hosszú, hajlékony csövön elhelyezett apró kamera, amellyel a vastagbél teljes hosszát megvizsgálják. A vizsgálat során lehetőség van szövettani mintavétel elvégzésére, illetve az esetleges polipok eltávolítására, de vérzéscsillapításra is.
A vastagbéltükrözés altatás nélkül is és altatásban is végezhető. Az eljárás fájdalommentes, inkább csak kellemetlen. De ami legfontosabb, a szűrővizsgálat életet menthet. Ahogyan az enyémet is. A még időben elkapott diagnózisnak, műtétnek és kemoterápiának köszönhetően, tizenegy évvel később leírhattam ezeket a sorokat, mert március a vastagbélrák elleni küzdelem hónapja. Küzdjünk mindannyian ellene!
