Az élelmiszerek ára egyre magasabb, a minőségi falatokért pedig gyakran még mélyebbre kell nyúlnunk a zsebünkbe. Ráadásul az élelmiszerpazarlás az egekben: rengeteg étel végzi a szemétben – újra vásárolunk, újra csomagolva, újra szállítva –, miközben a hulladéklerakókban az élelmiszer bomlása során metán szabadul fel, ami a szén-dioxidnál is erősebb üvegházhatású gáz. A legtöbb pazarlás a tejtermékek, a zöldségek, a baromfihúsok és a halfélék esetében történik.
A köztes étkezésekről, a tízórairól és az uzsonnáról se feledkezzünk meg. Ha tudjuk, milyen ételeket szeretnénk elkészíteni, célzottan vásárolhatunk, így minden hozzávaló kéznél lesz, és nagyobb eséllyel felhasználjuk az alapanyagokat, mielőtt megromlanának.
A menütervezéshez inspirációt meríthetünk a kedvenc szakácskönyveinkből, vagy böngészhetünk internetes receptoldalakat is – időt spórolunk vele, és közben szórakoztatóbb is, mint hinnénk. Egy-egy új recept kipróbálása nemcsak változatossá teszi az étkezéseinket, hanem segít tudatosabban szervezni a bevásárlást is.
Az étkezések előre tervezése időt is spórol, segít elkerülni a felesleges gyorséttermi látogatásokat és az előre csomagolt ételek nassolásra csábítását. Lehet, hogy nem ez a leglátványosabb klímavédelmi lépés, de az egyik leghatékonyabb: így kevesebb élelmiszer és kevesebb egyszer használatos csomagolás kerül a szemétbe.
A menütervezés után a legkézenfekvőbb lépés a bevásárlólista. De ne csak ilyenkor készítsük el! Vezessünk folyamatos listát arról, ha valamilyen hosszan tárolható alapanyag fogy el: például a liszt, cukor, rizs, hüvelyesek, méz, lekvár, konzervek vagy fűszerek, olajak, ecetek.
Ez azért is fontos, mert ha „van mihez nyúlnunk”, kevesebbet vásárolunk feleslegesen. Menütervezéskor mindig nézzük át, mi van már otthon. Nem kell újabb kígyóuborkát vennünk, ha a zöldséges fiók mélyén már lapul kettő. Állítsuk össze a heti étkezési tervet úgy, hogy először azokat az ételeket használjuk fel, amelyek hamarosan megromolhatnak.
Most, hogy tudjuk, mire van szükségünk, frissítsük a bevásárlólistát: egészítsük ki vagy húzzuk ki, ami felesleges. Az ilyen tudatos vásárlás segít elkerülni az impulzusvásárlást – azokat a pillanatokat, amikor valami „csak úgy” bekerül a kosárba, majd végül a kukába kerül.
Osszuk meg a listát a háztartás többi tagjával is, akár digitálisan, akár egy jól látható helyen, például egy fehér táblán. Így mindenki tudja, mire van szükség, és elkerülhetjük, hogy ugyanazt többen is megvásárolják.
Tisztában vagyunk vele, hogy a házhoz szállítás kényelmes megoldás, de a személyes vásárlásnak számos előnye van. A boltban valóban látjuk, mit viszünk haza, így jobban kihasználhatjuk az akciókat, és a leértékelt, de még jó minőségű termékeket is megmenthetjük a kidobástól.
Ez nemcsak pénzt takarít meg, hanem megakadályozza, hogy ehető ételek a szemétbe kerüljenek. És ne felejtsük otthon az újrahasznosítható szatyrokat!
A nagy tételben történő vásárlás csökkentheti a csomagolóanyag mennyiségét és a szállítási költséget is, hiszen ritkábban kell boltba mennünk. Azonban nem minden nagy kiszerelés olcsóbb – érdemes az egységárakat is összehasonlítani.
A legjobb, ha csak olyan termékeket vásárolunk nagyobb mennyiségben, amelyeket rendszeresen fogyasztunk, és tudjuk, hogyan tároljuk biztonságosan. A gabonafélék, magvak, hüvelyesek és fűszerek tipikusan jól tárolható, hosszabb eltarthatóságú alapanyagok.
A helyben termesztett élelmiszerek frissességben verhetetlenek, hiszen nem kell messziről szállítani őket. Ez nemcsak csökkenti a környezetterhelést, hanem gyakran a pénztárcánknak is kedvez.
A szezonális, helyi alapanyagok vásárlása támogatja a környékbeli termelőket, és segít, hogy jobban alkalmazkodjunk a természet ritmusához – hamarabb helyi termékeket kedvelővé válunk, mint gondolnánk.
A maradék nem szemét! A vacsora maradékából lehet másnapi ebéd, a húslevesből zöldséglevesalap, a sült húsból pástétom vagy szendvicskrém. Engedjük szabadjára a kreativitásunkat – a „maradékos” fogások sokszor a legízletesebbek.
Ha pedig valami mégis megmarad, komposztáljuk az organikus ételmaradékokat, hogy valóban új életet adhassunk nekik.
A fagyasztó az egyik legjobb szövetségesünk a pazarlás ellen. Az elkészített ételeket, szószokat, húsokat, zöldségeket bátran lefagyaszthatjuk, így később is kéznél lesznek.
A jégkockatartóban például lefagyaszthatjuk a maradék citromlevet, a fonnyadó fűszernövényeket vagy akár egy kevés bort is – tökéletes kiegészítők lesznek a főzéshez.
A „minőségét megőrzi” dátum azt jelzi, meddig őrzi meg az élelmiszer az optimális ízét és állagát – de nem azt, hogy utána automatikusan ehetetlen lenne. Ilyenkor használjuk a józan eszünket: nézzük meg, szagoljuk meg, kóstoljuk meg óvatosan.
A „fogyasztható” dátum viszont azt mutatja, meddig biztonságos az adott élelmiszer – ezt a határidőt soha ne lépjük túl, különösen romlandó termékek esetében.
Az élelmiszerpazarlás elleni küzdelem nemcsak környezettudatosság, hanem önfegyelem és kreativitás is. Ha tudatosabban vásárolunk, főzünk és tárolunk, nemcsak pénzt spórolunk, hanem egy fenntarthatóbb életmódot is építünk – magunknak és a környezetünknek.
Fotó: Alex Donin/foodphotographer/Canva
Van gondolatod, tapasztalatod a témában? Írd meg a véleményed vagy történeted a Facebook-oldalunkon – kíváncsiak vagyunk, te hogyan látod!
Ha úgy érzed, másnak is adhat ez a cikk valamit, oszd meg bátran – egy jó gondolat néha messzebb gyűrűzik, mint hinnénk.
Támogass bennünket, hívj meg egy kávéra.
Olvasd el az Adatkezelési tájékoztató-t.