Elhalasztom, de nem halogatom! – Mikor okos döntés később elvégezni egy feladatot?

Divatos téma ma az időmenedzsment. Különösen a halogatás tekintetében. Hiszen mindannyian odáztunk már el feladatokat. De vajon mindig rosszat tettünk vele? Van, amikor a tudatos halasztás a legjobb döntés, és van, amikor észrevétlenül ássuk alá saját sikerünket a halogatással. De hogyan különböztethetjük meg őket? És mit tehetünk, hogy ne váljunk saját magunk akadályává? Nézzük meg a határokat és a megoldásokat!

A halasztásról már évek óta szeretnék írni. Azóta, hogy megfogalmaztam a Munkára hangoló rutinok, hogy ne csak bámuljunk magunk elé! – című cikkemet. Nem véletlenül született. Volt egy elég rémisztő időszaka az életemnek, amikor sehogy sem akart menni az írás, és két szakember segítségét is igénybe kellett vennem ahhoz, hogy vissza tudjak térni a klaviatúrához. Akkor rengeteget halogattam. Nem halasztottam. A tudatos halasztás jótékony választása csak tudatosan tért vissza az életembe. Pedig már az általános iskolában megtanultam a halogatás és a halasztás közti különbséget. Ugyanis a napköziben, a délutáni tanulószobán tanulási ütemtervet kellett minden egyes délután felállítanunk, és a kevésbé fontos, vagy a kevesebb időt és energiát igényő feladatokat későbbre halasztanunk. A napköziben halogatásnak nem volt helye, de a halasztásnak igen! Ott megtanultam: elhalasztom, de nem halogatom, amit szüskéges.

Tisztázzuk a fogalmakat: Halasztás és halogatás

Tanulnom, mosogatnom, dolgoznom kellene, de inkább sorozatot nézek, vagy könyvet olvasok vagy pörgetem a TikTokot – ismerős érzés? Ez a halogatás. Oka érzelmi vagy pszichológiai jellegű, adódhat félelemből, szorongásból, de akár unalomból is. A halogatás gyakran nem tudatos, inkább egy ösztönös stratégia az elkerülésre. El akarhatjuk kerülni például a feladat elvégzését, mert túl sok minden mást is kellene elvégeznünk és nem tudunk dönteni, mivel kezdjük a sort. Tarthatunk a kudarctól – nem jól írom meg ezt a cikket/nem lesz finom az étel/elfáradok a takarítástól/ ha túl hamar végzek, újabb dolgot sóz a főnököm a nyakamba. Vagy lehetünk motiválatlanok.

A feladat eloldázásának rengeteg oka lehet, ha túl gyakran halogatunk, ha nem haladunk az életünkkel, akkor érdemes felkeresni egy szakembert segítségül. Annál is inkább, mert a halogatás során nő bennünk a feszültség, a stressz, csökken a teljesítményünk és még bűntudat is kialakulhat bennünk, ami tovább gyengíthet bennünket. Elveszhetjük az optimális önérzetünket, az önbizalmunkat, a motivációnkat, a kedvünket. És a feladat tényleges elvégzését így az utolsó pillanatra toljuk, hogy aztán elmondhassuk megint kapkodnunk kellett/nem is vagyunk alkalmasak erre/nekünk ez nem megy vagy sosem fejezzük be, el sem kezdjük az adott feladat elvégzését.

Mindezzel szemben a halasztás egy racionális, tudatos döntés következménye. Mert úgy gondoljuk, hogy például most túl sok a dolgom, ezért holnapra ütemezem a vasalást. Vagy ma türelmetlenebb vagyok az átlagnál, nem kezdek neki az összegubozódott kábelek kibogozásának a munkahelyi fiókban, vagy a mobilomban felgyülemlett fotók szortírozására. Inkább egy későbbi, meghatározott időpontra halasztom az elvégzését. Ez a fajta hatékony időgazdálkodás, csökkentett terhelést jelent a testnek és léleknek. Ebben az esetben racionálisan felmérem az időmet, a feladat elvégzésére szükséges energiámat és időmet, előre gondolkodom. Nem azért csinálok meg valamit, hogy más feladatot ne kelljen elvégeznem. Aki tud halasztani, az meri megszabni, hogy mit mikor csinál, későbbre rak át egy feladatot, egyeseket delegálja másnak, kiküszöbüli a feladat elvégzését akadályozó elemeket, felismeri, mire van ideje és ereje.

Hogyan lehet felismerni és leküzdeni a halogatást?

Ha folyamatosan majd később/ jövő héten elkezdem/még van időm, inkább most mást csinálok mondattal hessegetünk el egy feladatot magunk elől, akkor gyaníthatjuk, hogy halogatunk. Különösen akkor, ha olyan tevékenységekkel helyettesítjük a munka, a feladat elvégzését, amelyek nem szükségesek, de testi vagy lelki örömet szereznek nekünk. Ilyen az evés, az ivás, a korábban említet sorozatnézés, de az is, ha csak látszat feladatokat végzünk el. Neki állunk port törölni, nem fontos telefonhívásokat bonyolítunk le. A halogatásban akkor is biztosak lehetünk, ha az elodázás miatt nő a stressz vagy a bűntudat bennünk, miközben mindenféle álmagyarázatot gyártunk mögé, miért nem álltunk a feladat elé. A halogatás mindig tünet, érdemes kikutatni mi okozza, egy mélyen eltemetett oka van, vagy valamilyen felszíni probléma okozza. Az én esetemben mindkettő ok jelen volt.

A halogatást le lehet küzdeni, de jó ha tudjuk, tényleg csak apró lépésekkel érdemes neki kezdeni: Ne várjunk tökéletes időzítésre, csak kezdjünk bele! Ehhez persze jelöljünk ki magunknak határidőket. Ebben az egyéni ütemterv készítése segíthet. Vizsgáljuk meg a saját lehetőségeinket. Ne vállaljuk túl magunkat, mint amit egy nap alatt el tudunk végezni. Nem kell széles távlatokban gondolkodunk. Amit viszont ma nem sikerült befejeznünk, azzal kezdjük a másnapunkat. Számoljunk a pihenő idővel is. És kezdjük először a nehezével. A legfontosabb vagy legnehezebb feladatot vegyük előre. Amit, ha elvégeztünk, akkor, iktassunk be egy kis jutalmat magunknak. A halogatás leküzdésére kérjünk, ha szükséges segítséget.

Mikor okos döntés a halasztás?

Egy-egy feladat tudatos későbbre halasztása különösen akkor lehet hasznos, ha egyszerre túl sok mindeben szükséges megállnunk a helyünket. Ilyenkor hasznos, ha egy olyan időpontra halasztjuk a feladatot, amikor azt hatékonyabban lehet elvégezni.

A halasztásra akkor is szükség lehet, ha több információra vagy erőforrásra van szükségünk a feladat a sikeres végrehajtáshoz. Ezt a cikket sem írhattam meg azonnal, előtte szükségem volt arra, hogy erről a témáról több podcastet meghallgassak, kutatást vagy más cikket elolvassak, és a saját bőrömön is tapasztaljam a különbséget. Illetve akkor is nyugodtan halasszuk el egy feladat megoldását, ha az adott pillanatban más, sürgősebb dolgok élveznek prioritást: a kisgyermekünk, egy hamarabb elvégezhető részfeladat, egy határidős dolog. Érdemes azt a feladatot elhalasztani, amit az ember hajlamos halogatni, de amikor végre rászánja magát, nagyon megnyugtató látni a szépen elrendezett megoldott, elvégzett végeredményt.

Befejezésül a halasztás és halogatás kérdésköréről ajánlom a következő videót:

Fotó: Charday Penn Getty Images Signature