Nem egyik napról a másikra merül alá a sötét mélybe, apránként történnek vele dolgok, amitől csúszni kezd lefelé. Saját maga elszigetelődése kihat a párkapcsolatára is. Vice versa a kölcsönhatás életbe lép, és akár mindkét fél a padlóra kerülhet.

Egyedül, magányosan élünk valaki mellett, de nem vele együtt. Vajon hol, és mikor veszhettünk el ennyire? Érezzük magunk is, és ha már komoly a baj, akkor látszik és mások is mondják: álljunk fel a földről!

Elszigetelten élsz? Törj ki belőle! – mondják mások. Jó, de mégis hogyan? – jön a jogos kérdés.

Íme négy lépés az elinduláshoz:

1. A tükör

Igen. Elcsépelt. De kell egy tükör. Elé állni. Belenézni. Nyitott szemmel és szívvel. Látnia kell a tükör előtt állónak önmagát. Látni azt, amit a tükör mutat. Nem egy gondosan átretusált selfit, hanem a valóságot. Nemcsak néznie, hanem látnia, milyen önmaga igazán. Szúrósan akár egy jó negyedórát is farkasszemet nézve, ide-oda billegve és körbe forogva. Leguggolva, felállva, előre- és hátra hajolva. Mérges arcot vágva nevetve, röhögve, duzzogva, sírva, közönyösen, mindenhogy. S nem szabad közben elfelejteni, a tükörképünk változtatható! Ami ma nem tetszik, az idővel módosítható, elfogadható és megszerezhető. Mert ez a legfontosabb, legyen bárhogy, szeressük azt, aki visszanéz!

2. Gondolkodás, hazugság nélkül

Itt és most őszintének kell lenni. Le kell ülni és bizony át kell gondolni azt amit láttunk, és azt, amit látni szeretnénk önmagunkról. Őszintén meg kell beszélnünk magunkkal, hogy mi az ami a padlóra küldött, és mi az, ami felállítana onnan bennünket. Hagyni kell, hogy elöntsenek a gondolatok, az érzelmek. Vegyük számba, írjunk listát arról pontosan milyenek szeretnénk lenni, és ezért miket kellene megtennünk. A fehér papír közhely, de működik, ha akarjuk.

3. Cselekvés

Ha megvan mi az amit meg kell változtatnunk magunkban vagy magunkon, akkor neki kell állni cselekednünk. Persze, fejben dönteni egyszerűbb, mint lépéseket is tenni. De pont ez a lényeg. Ha nem teszünk semmit az rosszabb, mintha teszünk valamit, de nem olyan lesz a reakció, mint amire számítottunk.

A halogatás örökre szól, és azzal nem teszünk mást, mint homokba dugjuk a fejünket, és maradunk tovább lent a padlón. Ott lent, ahol rosszul érezzük magunkat. De nem akarunk ott maradni, ugye? Álljunk a párunk elé, és mondjuk el neki őszintén min is megyünk keresztül. Osszuk meg egy fontos családtaggal vagy jó baráttal. Legyen kontrollunk, segítségünk a változtatáshoz!

4. Akadályok

Ahogy próbálunk felállni, akár többször vissza is eshetünk. Ott van a lista a kezünkben, mit kellene tennünk, de nem lesz erőnk hozzá. Számtalan kifogást is fel tudunk hozni az ellen, miért nem cselekedjünk. Hozhatunk rossz vagy kevésbé jó döntéseket az út során. Az élet akár nem várt akadályokat is gördíthet elénk közben. De lebegjen a cél magunk előtt: jóban kell lennünk önmagunkkal, jól kell éreznünk magunkat, és erről elsősorban csak magunk gondoskodhatunk.

Ahhoz, hogy a párkapcsolatunkban helyére tudjuk tenni a jelenlétünket, ahhoz arra van szükség, hogy ne vegyük le a szemünket a célunkról: elérni és megtartani azt az állapotot, amikor mi magunk teljesek vagyunk önmagunkban. Mert, ha önmagunkkal nem tudunk együtt élni, akkor mégis miért gondoljuk, hogy párkapcsolatban sikerülne?

Ha elszigetelten él a párkapcsolatában, ha párkapcsolati segítségre van szüksége, akkor hívja a 116-123 -as zöld számot. A Kapcsolj egyből oldal pedig ITT érhető el.

Szerző: Polgár Ágnes
Fotó: Pixabay