A nyárban az a jó és egyben rossz, hogy tárva-nyitva lehet az erkélyajtó, hogy anélkül jöjjön be a friss(ebb) levegő, hogy megsülnénk vagy hőgutát kapnánk. Már, ha van légmozgás a kánikulában, és a közvetlen szomszédok sem főznek pacalt, vagy nem ontják az erkélyen a cigifüstöt. Az erkély nem jelenti ugyanazt mindenkinek.
Mindenkinek más dilijei vannak, amikor költözik. Nálam minden lakásválasztáskor szempont, hogy az új otthonomban legyen erkély vagy terasz. Ahogyan az is sokat nyom a latba, ha van a fürdőszobától külön is vécé, a fürdőszobában van kád, és a konyhához tartozik egy spájz. Ezekből, ha lehet, nem engedek.
Az erkély vagy a terasz számomra mindaddig elengedhetetlen lesz, míg nem egy családi házban élhetek, aminek önálló kertje van. Nekem kellenek a virágok, az a néhány konyhakerti növény, ami egy erkélyen termelhető, a lehetőség arra, hogy a napkeltében igyam meg a reggeli italomat, kint legyek a szabadban bármikor, akkor is ha fúj a szél, hull a hó és micimackó fázik.
Ez, egy olyan kisvárosban mint Budaörs, ahol most lakunk, ahol a főváros közelsége miatt viszonylagos a csönd, leginkább késő délután, este és hétvégén van nyugalom, külön élmény. Olyannyira, hogy az erkéllyel mindig számolhatunk. Télen-nyáron.
Erkélyrendezéssel otthonosan
Ám, ha körülnézek a lakóparkban ahol lakom, avagy a városban, ahol vannak családi házak, sorházak, ikerházak, pár lakásos és sok lakásos társasházak, lakóparkok és lakótelepi épületek, négyemeletesek és tízemeletesek, erkélyekkel és teraszokkal, akkor csak kevés helyen látom azt, hogy az erkély avagy a terasz a lakók számításába jönnének.
Mert vannak, akiknek az erkély egy megmagyarázhatatlan dolog. Szó szerint, egy felesleges valami, ami nem hozzáad, hanem egyenesen elvesz a lakótérből. Jobb híján, ha tud erre szerezni engedélyt, és pénze is van rá, akkor be is üvegezi, építi azt. Ha pedig nem teheti, akkor külső tárolónak használja azt és olyan holmikat csap ki rá, amit bent nem akar látni: vasalódeszka, ruhaszárító, műanyag kismotor, tönkre ment bicikli, nem tudni mit rejtő dobozok, téli/nyári autógumik, szétesni látszó szekrények, és más kacatok.
Vagy, és ez a leggyakoribb, nem is vesz a helyről tudomást. Érintetlenül, kihasználatlanul, elhagyatottan, magányosan és totál üresen állni hagyja az erkélyét.
Ezek a kopár és magányos balkonok és teraszok pedig elképesztően rideg látványt keltenek. Főleg, ha a közelükben találhatunk olyan teret is, amit a tulajdonosa kihasznál. Vagyis az erkélyen, teraszon, loggián -legyen az bármilyen kicsi, szokatlan formájú, kedvező vagy kedvezőtlenebb fekvésű – van az életnek nyoma.
Egy szék, esetleg egy kis asztal, egy-két vagy több cserépnyi virág, egy viharlámpa, napelemes égősor vagy lampion, kültéri szőnyeg, locsolókanna, pokróc, napernyő vagy éppen egy téli madáritató és -etető. Ezek mind öltöztetik, berendezik az erkélyt. Vagy a teraszt. Vagy a loggiát. Kinek, mi van.
Erkély, terasz, loggia és balkon?
Ha már beszélek az erkélyről, a teraszról és szóbahoztam a balkont is, akkor öntsünk tiszta vizet a pohárba azzal, hogy leírom melyik, melyik. Kezdem a sort az idegen hangzású loggia-val.
A loggia
A loggia egy olyan kialakítású nyitott tér, ami nem emelkedik ki az épület homlokzatából, a többi falfelülettel egy síkban van, így csak az egyik oldala nyitott, felül a következő szinten lévő loggia határolja. Ezért pedig beleszámíthat a ház hasznos alapterületébe is. A loggia az építészetben hagyományosan pillérekre vagy oszlopokra támaszkodik, nyitott, árkádos csarnok. Vagy csak félig nyitott, félig árkádos csarnok vagy valamely épület falához simuló oszlopos – boltíves galéria. Ezeket leginkább a régi olasz stílusú házakban szoktuk meg, illetve mostanában az újépítésű szupermodern villáknál jelennek meg egyre sűrűbben.
Az erkély
Az előző részben kiderült, hogy a balkon és az erkély kifejezéseket ugyanarra az építészeti megoldásokra használjuk. Az erkély tehát egy olyan nyitott tér, ami kilóg az épület homlokzatából, ezáltal a loggia egy nyitott oldalával szemben az erkélynek már kettő vagy három nyitott oldala van. Az erkélyeket a legtöbb esetben a panelházas és lakóparki társasházas övezetekben láthatunk. Felső fedéséről a következő szinten épült erkély gondoskodik, ez biztosít eső- és fényvédelmet. Az erkély, mivel kinyúlik a homlokzatból, nem számít bele teljes egészében a lakás hasznos alapterületébe (általában az erkély területének a felét adják hozzá a lakás alapterületéhez, tehát egy 8 négyzetméteres erkély 4 négyzetméterrel növeli a lakás területét).
A terasz
A terasz egy olyan nyitott építmény, amit alulról kitámasztanak. Társasházakban legtöbbször csak a földszinten kaphat helyet, a modern építészetben azonban tetőteraszok is megjelennek, hiszen ott is adott az alsó alátámasztás. A terasz nyitott oldalainak száma legalább három, de lehet a tető alá elhelyezett, négy oldalról nyitott terület is terasz. A teraszokról az a tévhit él, hogy nagyok, de ez nem igaz. Ha az előbbi feltételek teljesülnek, akkor egy terasz lehet kisebb is, mint egy négyzetméter. Az alsó alátámasztás miatt a legtöbb terasz a kertes házak övezetében alakulhatott ki.
Franciaerkély
A franciaerkély eleinte nem volt más, mint egy kis kilépő a panorámaablakok előtt, szebbnél-szebb kovácsoltvas kerítésekkel azért, hogy az emberek át ne essenek a hatalmas ablakokon. Manapság pedig a franciaerkélyt általában mennyezetről padlóra nyíló panorámás ablakoknak hívják. A kovácsoltvas korláttal felszerelt kilépőt, felváltotta az üveg, az átlátszó avagy színes plexi korlátok.
Amikor a szomszéd cigizik és a te lakásod büdös
Egy erkély persze nem csak áldás lehet, hanem átok is. Akkor mindenképpen, amikor más is használja a saját erkélyét, mondhatni akár rendeltetésszerűen is. Mert számára rendeltetésszerű és érthető, mi több jólneveltségre vall, ha valaki a családja és otthona védelmében nem gyújt cigire bent a lakásban, inkább kimegy az erkélyére, teraszára füstölni.
Ezzel csak egyetlen egy baj van, a szél tuti, hogy elfújja a füstöt. Hová? Kihez? Persze, hogy ahhoz a szomszédhoz, aki nem cigizik. Például hozzám. Nem csak az erkélyemre, hanem egyenesen be az otthonomba. Vagyis amikor a szomszéd cigizik, akkor az én lakásom lesz büdös. Nem az övé.
Hasonlóan járok akkor is, amikor nem használ a szomszéd szagelszívót és megcsap az elviselhetetlen fövő pacaljának a szaga. Ahányszor megérzek egy hasonlóan büdös ételszagot, akkor eszembe jut egy ismerősöm kijelentése, miszerint imádja a lecsót, de neki szag az, amit az elkészülte közben érez. Vagyis neki büdös a készülő lecsó illata.
Illatok és pofonok az erkélyen át. Ami számomra még így is áldás. Így pedig, ha a szomszéd cigizik, akkor becsukom az ablakokat és az erkélyem ajtaját. Hasonlóan akkor, amikor vágja a füvet a gondnok, mert én meg a frissen vágott fű szagától megyek a falnak. Igaz, allergiás vagyok rá.
És ha szerencsém van, akkor a szomszéd nem akkor gyújt rá, amikor mi éppen az erkélyen fogyasztjuk a vacsoránkat. Mert egy erkély tényleg mindenkinek mást jelent.
