Az agy az ember legértékesebb tőkéje. Óvnunk kell. Ez nem kérdés. A hogyan inkább lehet felvetés. Általános válasz rá, hogy fejlesszük a memóriánkat, olvassunk, számoljunk, tanuljunk új dolgokat – ám a tanulás szóra akár el is borzadhatunk, tarthatunk tőle. Viszont a hobbikból szerzett sikerélmények emelhetik és javíthatják az önbecsülést. A hobbiválasztásban az a jó, ha valami nem sikerül, nyugodt szívvel választhatunk más kikapcsolódási lehetőséget. A nyugodt elmével pedig csak jót tehetünk magunknak. Memóriajavítás hobbikkal:
Bizonyos kutatások szerint, azoknak, akik rendszeresen végeznek olyan tevékenységeket, mint amilyen a keresztrejtvény–fejtés, az agyában kevésbé rakódnak le az Alzheimer-kórt okozó káros fehérjék. Amennyiben viszont nem hiszünk a kutatásoknak, azzal bizonyára tudunk azonosulni, hogy a rejtvényfejtés eltereli a figyelmet a hétköznapi problémákról, ezáltal csökkenti a belső szorongásaikat. Ami mindenképpen jót tesz a szervezetünknek, az agyunknak.
Mindenkit örömmel tölt el, amikor sikerül megfejtenie egy rejtvényt, ugyanis ennek az elégedettség érzésnek a hatására az agyban dopamin termelődik. Következményeként jobb lesz a hangulatunk. A szavakkal való játék fejleszti a kommunikációt. Megfigyelhető, hogy a rendszeres rejtvényfejtők gyakran gazdag szókinccsel rendelkeznek és színesen, választékosan fejezik ki magukat,
A rendszeres testmozgás mellett nagyon fontos agyunk tornáztatása is, hogy fiatalosak és egészségesek maradhassunk. Az már csak hab a tortán, hogy mindezt a rejtvényfejtés által, szórakozva tehetjük meg. És a rejtvények között is megannyi félét találhatunk. Ha nem tetszik a skandináv rejtvény, akkor kipróbálhatjuk a sodokut vagy szókeresőzhetünk is.
A kötés, horgolás és hímzés rendkívül addiktív, szenvedélyt hozó hobbik. A memóriajavítás királynői. A kézimunkákra és általában a kézzel végzett tevékenységekre eleve jellemző, hogy annak a ritmikus mozgása egyszerre jelent kihívást és ellazulást is az agynak. Ilyen a rajzolás, színezés, nemezelés, keresztszemes hímzés, a makramézás, a festés vagy famegmunkálás is.
A kötés, horgolás, hímzés közben a pulzus stabilizálódik és az elme megnyugszik. A kötés ugyanúgy meditatív állapotba hozhatja az agyat, mint például a jóga. A ritmikus kézműves munka csökkentheti a stresszt, sőt a depressziót is. Kötés, horgolás, hímzés közben a stresszhormon kortizol mennyisége csökken, a dopamin és szerotonin örömhormonok mennyisége pedig nő.
Kötéskor és minden kézműves munka során az ujjak és a kéz izmai állandó mozgásban vannak. Ez a mozgás fejleszti az agykéreg azon területeit, amelyek a kéz izmait irányítják. Az izmok fejlődésével az ujjak kézügyessége is fejlődik. A jó ujjügyesség jobb kötési, horgolás, hímzési készségeket eredményezhet.
A ritmikus mozgás segít a legtöbb embernek megtanulni és jobban emlékezni a dolgaira. A fizikai mozgás élénkíti a vérkeringést, és éberen tartja az elmét. Sokan képesek filmnézés, beszélgetés, előadás hallgatás közben kötni, amitől úgy tűnhet, hogy a kötő, horgoló, hímző nem figyel, de ez nem így van. A cselekvés mindaddig támogatja a tanulást és a koncentrációt, amíg nem igényel odafigyelést.
Így ne várjuk el kezdőként, hogy máris oda tudjunk figyelni másra. A kötés, horgolás, hímzés elsajátításakor előfordulhat, hogy egyidejűleg még nem tudunk más agykapacitást igénylő tevékenységet is folytatni. Ahogy arra is figyelni kell, hogy ne is erőltessük meg a kezünket, egyszerre csak annyival haladjunk, amennyi még a kézfejünknek, csuklónknak, karunknak is jólesik.
A kerékpár, a motor, a görkorcsolya, a gördeszka, a síléc karbantartása, egy sérült szék, asztal, könyvespolc javítása fejleszti a problémamegoldáshoz szükséges háromdimenziós megértést és kézi készségeket. A karbantartás, barkácsolás, mint hobbi egyben mozgásra ösztönző eszköz is.
Az ember agyának nagy része a kézi munkára van fenntartva. A motoros kéreg és a szem-kéz koordináció területei háromdimenziós gondolkodást és kézi készségek gyakorlását igénylik. Sok olyan munkánk van, amely nem aktiválja ezeket a területeket. Ezért a kihívást a hobbiban kell megtalálni.
A javítás, karbantartás, barkácsolás lépéseinek logikus átgondolása tornáztatja és így egyben karbantartja a memóriát. A memóriajavítás mellett a problémamegoldó képesség is támogatja az ember pszichés jóllétét. Ha tudja, hogyan kell felfújni a leeresztett gumit, lecsiszolni és újra festeni a lepattogott festéket, kicserélni egy alkatrészt akkor az, az irányítás érzését kelti. Márpedig tudni, hogyan lehet irányítani, kézben tartani a dolgokat, az mindenképpen sikerélmény. Ha valaki a hobbijaiban mer túllépni komfortzónáján, valószínűleg bátorságot nyer álmai megvalósításához. Emellett az élet más területein is fejleszti magát.
A hangszeren való játszás, az éneklés és a tánc, vagyis az aktív zenei tevékenységek erősítik az agyat. Az erős agy véd a kis erek elzáródása és a sejthalál okozta károsodások ellen. Már a zenehallgatás önmagában is jókedvre derít, segít ellazulni.
A közös, kórusban történő éneklés megakadályozza a memóriavesztést. Az egyidőben történő közös éneklés felfrissíti a rövid távú memóriát. Az orvostudomány évezredek óta használja a zenét. Az ókori görög filozófusok szerint a zenének gyógyító hatása van a testre és a lélekre egyaránt. Ma már bizonyíték is van arra, hogy zeneterápiával kezelhető a vérnyomás, a depresszió és az álmatlanság,
Alzheimerben szenvedő betegeknél jelentős mértékben csökkenti a szorongást és az agressziót. Azt ugyan senki sem állítja, hogy a zene közvetlenül gyógyítja az olyan betegségeket, mint például a rák, az egészségügyi szakemberek hisznek abban, hogy a zene csökkent bizonyos tüneteket, elősegíti a sebgyógyulást, javítja a mozgást és a beteg életminőségét általában. A jókedvünknek mindenképpen jót tesz, ezt tudjuk, érezzük.
A közös éneklés, a tánc összehozza az embereket, és kapcsolatokat hoz létre az emberek között. Mások arckifejezésének, gesztusainak és hangszínének felismerése aktiválja az agy empátia-szabályozó rendszerét. A ritmusra, a tánckoreográfiára való figyelés a memóriajavítás erősítésében játszik szerepet.
Ennyi érv után, tényleg nem kell sokat törni a fejünket azon, hogy kipróbáljunk-e egy új memóriajavító hobbit, vagy felelevenítsünk egy régen ismeretet. Csakis jót tehetünk vele.
Van gondolatod, tapasztalatod a témában? Írd meg a véleményed vagy történeted a Facebook-oldalunkon – kíváncsiak vagyunk, te hogyan látod!
Ha úgy érzed, másnak is adhat ez a cikk valamit, oszd meg bátran – egy jó gondolat néha messzebb gyűrűzik, mint hinnénk.
Támogass bennünket, hívj meg egy kávéra.
Olvasd el az Adatkezelési tájékoztató-t.