Bár a könyvesboltok roskadoznak az izgalmas, új kötetektől, miért ne vennénk újra kézbe gyerekkorunk kedvenceit? Egy ilyen olvasmányélmény kettős időutazást kínál: egyrészt elrepít a történet világába, annak korába és helyszínére, másrészt visszavisz bennünket a saját gyerekkorunkba – ahhoz az időhöz és érzéshez, amikor először olvastuk.

Molnár Ferenc: Pál utcai fiúk

Bár több, mint száz éve íródott, a kötelező olvasmányok közül még mindig az egyik legnépszerűbb ifjúsági regény. Az akkori ifjúságnak íródott történet, részletekben jelent meg először, a Tanulók Lapja című fiataloknak szóló folyóiratban. Mint oly sok klasszikus, úgy ez is, ma is megállja a helyét, ma sincs kevesebb mondani valója, mint születése idején. A számtalan nyelvre lefordítotott regényt színpadra állították, filmre is vitték.  A történet hősei pesti gimnazisták, akiknek a legnagyobb kincs egy kicsinyke szabad terület a Pál utcában, ahol játszhatnak, s amit mindenáron megvédenek, megtanulva közben, hogy mi is a barátság, a becsület és az önfeláldozás.

Lakner Artúr: Édes Mostoha

Felnőttként újraolvasni egy gyerekkori kedvencet nem kevés veszélyt rejt magában. Mások az elvárásaink, nézőpontjaink. Lakner bácsi története a két világháború között, a 30-as évek elején játszódik, nagyon más milliőben élő közönség számára, mint amiben a mi gyerekkorunk telt. A mai gyerek számára pedig egészen idegen lehet(ne). És mégsem az. A bájosan megható történetbe, egy kislányról és a mostohájáról, könnyen bele lehet feledkezni. Igazi, nosztalgikus történet, amin nem fog az idő vasfoga.

Fehér Klára: Mi, szemüvegesek

Nem feltétlenül szemüveges gyerekeknek ajánlották a regényt, a megjelenése idején, sőt, sokkal inkább azoknak, akiknek nem kellett viselniük okulárét. A regény a kirekesztés, az erőzakosság és a hatalmaskodás problémáját dolgozza fel, és pontosan, hogy igyekszik elébe menni a csúfolódásnak. A különösen 7-10 éves gyerekek mindennapi gondjait átjáró könyv, a felnőtteket nagyon szépen emlékezteti arra, milyen „fájdalmas” volt olykor ennyi idősen a világ.

Mándy Iván: Robin Hood

Az íjászhősről mintegy tíz mű jelent meg Magyarországon. Elsősorban a Mándy Iván-féle, de a Charles E. Vivian féle írás is sokaknak ismert. Könnyen olvasható, kalandos, szerethető. A legendás, zöld csuklyás igazságosztó történetének valódisága mai napig kétséges. Robin Hood nevét és történetét szinte mindenki ismeri., mégis, senki sem tudja, létezett-e valaha a hős. Legalább tíz személyről feltételezik, hogy talán ő volt a híres bandita, aki kaján félmosollyal és félelmetesen ravasz ügyességgel fosztotta ki a gazdagokat, hogy kincseiket a nélkülöző és szenvedő szegényeknek adja.

Antoine de Saint-Exupéry: A kis herceg

A kis herceget gyermekként olvasva, leginkbb csak a szívünkkel érezzük, de nem értjük feltétlenül az eszünkkel. Lehet, hogy gyermekként utáltuk és felnőttként szeretjük meg, vagy éppen fordítva. De senkit nem hagy hidegen. Akárhányszor emeljük le a polcról életünk során, mindig mást és mást mond a számunkra, mindig más hatást kelt bennünk, mindig másra tanít bennünket.

Fotó: Pixabay