FÉRFILÉLEK 2. Új cikksorozatunkban a férfiak mentális egészségéről lesz szó – tabuk nélkül, megoldásokat keresve. A második részben arról beszélünk, hogyan hat a férfi közvetlenkörnyezetére, csládjára, munkahelyi teljesítményére és társadalmi kapcsolataira, ha nem beszél a mentális problémáiról?

A férfiak mentális egészsége olyan téma, amelyről még mindig keveset beszélünk – vagy ha szóba kerül, gyakran félreértésekkel és tabukkal övezve tesszük. A „kemény férfi” mítosza, a társadalmi elvárások és a belső félelmek sokakat akadályoznak abban, hogy felismerjék és elfogadják saját mentális küzdelmeiket. De miért van ez így? És hogyan lehetne ezen változtatni? Szakértőnk a teljes sorozatban Nagy Erzsébet life coach, mentálhigiénés tanácsadó és veszteségfeldolgozás módszer specialista.

Ha egy férfi nem beszél a mentális problémáiról

Az ember szervezete nemtől függetlenül reagál a felgyülemlett feszültségekre. Ha a problémákat elfojtjuk, nem hagyjuk kibeszélni, az érzéseinket nem lehet megélni az előbb-utóbb mentális problémákhoz, betegségekhez vezet. A férfiaknál éppúgy, mint a nőknél.

– Az érzelmek kifejezésének szabadsága az emberi lét egyik legfontosabb érzelmi szükséglete, amely ha nem teljesül, a szervezetet romboló súlyos hatások mellett számos káros hatással járhat mind a családi, mind a munkahelyi környezetre és egyéb kapcsolatokra nézve is. Ha valaki nem érezheti biztonságban magát az érzelmei kimutatásában, az frusztrációhoz, stresszhez és elidegenedéshez vezethet – folytatja cikksorozatunk második részét Nagy Erzsébet  life coach, az Eventus Consulting & Coaching alapítója.

Passzív-agreszív

– Az „erős” férfi nehezen vagy nem tudja kifejezni sebezhetőségét, félelmeit. de akár szeretetét sem tudja megmutatni – hangsúlyozza a szakértő. A család úgy érezheti a visszacsatolás hiányában, hogy nem igazán törődik velük vagy nem érti meg szeretteit és ez eltávolodáshoz vezethet.

Rávilágít: – A gyerekek a szüleiktől tanulják meg az érzéseket, ami ilyen helyzetben sérülhet. A kisfiúk hajlamosabbak lehetnek egy ilyen családban az érzelmek elfojtására, míg a kislányoknál inkább az önbizalomhiány, szorongás az, ami előfordulhat, hiszen náluk nőiségük kialakulása szempontjából az apa szerepe kiemelkedő. Az ilyen erős férfiaknak a párjukkal szemben is könnyebben kialakul egy passzív –agresszív viselkedés módja, ami nem alkalmas a problémák megoldására.

Elvész a lojalitás

A férfiak mentális problémáinak elnyomása nemcsak a családra és a magánéletre, hanem a munkahelyi kultúrára és teljesítményre is jelentős hatással van. A munkahelyen is kevésbé képesek a konfliktusok feltárására, átbeszélésére, megoldására, ami növeli a stresszt és könnyebben kiégéshez vezethet. A stressz, a kiégés és az érzelmi elszigeteltség gyakran észrevétlenül mérgezi a szervezeti működést.

– Az érzelmeit elfojtó vezetőnél a kommunikáció alapvetően gátolt, az empátiás készsége fejletlenebb. A munkavállalók nem érzik meghallgatva, megértve magukat, így a munkahelyi kapcsolatok felületesebbé válnak, csökken a kreativitás és a munkakedv, elvész a lojalitás – magyarázza Nagy Erzsébet.

Munkavállalóként az elfojtott stressz növeli a kiégés kockázatát, rontja a koncentrációt és az együttműködést. A férfiak gyakran inkább túlóráznak, elvonulnak vagy munkaalkoholizmusba menekülnek, ahelyett hogy nyíltan beszélnének a nehézségeikről vagy segítséget kérnének.

Munkahelyi közösségek szempontjából a társadalmi normák tovább mélyítik a problémát: sok férfi még mindig gyengeségként éli meg, ha mentális nehézségekről beszél. Ezért is fontos a tudatosság növelése, vezetői tréningek és támogató közösségek kialakítása, amelyek segítik a nyíltabb, egészségesebb munkahelyi légkör megteremtését.

Fotó: Marcoregalia/Getty Images