Illatuk és szépségük miatt csodáljuk leginkább a virágokat. Bizonyos fajtákat viszont az ízük miatt is kedvelhetünk. Rózsa, tátika, begónia, büdöske, körömvirág, árvácska, vagy lóhere mind kerülhet a tányérunkra. Az ehető virágok rejtelmeibe Halmos Mónika fitoterapeuta vezet be bennünket.
Halmos Mónika nem véletlenül a virágok szakértője. A fitoterapeuta már kisgyermekkorától a virágok bűvöletében él. – A növények és a virágok az életemet jelentik. Ezek között nőttem fel, ezzel foglalkoztam egész életemben már virágkötőként és kertészként is. A nyarakat a nagymamámnál töltöttem, aki a Felsőrákosi réteknél lakott. Akkoriban sok kertészet volt arrafelé. Én voltam a környéken az egyedüli gyerek, ott játszottam az üvegházak között. A mai napig érzem a szegfűs üvegházak illatát. Szinte kizárólag csak olyan fotók maradtak meg rólam ebből az időszakból, ahol öntözgetem a locsolókannával a virágokat – fogalmazza meg Mónika a hitvallását.
A nagymamánál teljesen hétköznapi dolog volt, hogy bizonyos virágokat elfogyasztottak. Például a bundában sült akácvirág teljesen megszokott étel volt náluk. Azt ették, amit a kert adott. Már gyerekkorában gyakran fogyasztottak szezonban medvehagymát, pedig akkor még egyáltalán nem volt elterjedt ez a kellemesen csípős növény. Már felnőttként jött a felismerés, hogy óriási gyűjteménye van olyan receptekből, amelyekhez valamilyen ehető virág az egyik hozzávaló. Az első szakácskönyve 1999-ben jelent meg.
– Amikor megjelent az első könyvem, óriási volt a médiaérdeklődés, de akkor még úgy éreztem, hogy idegenkednek az emberek attól, hogy virágokat fogyasszanak. Ez engem nem tartott vissza, folyamatosan publikáltam és gyűjtöttem a recepteket. 2010 körül országszerte több levendulás kert nyílt. Mondhatni levendula lázban élt az ország egy része. Én is úgy éreztem, hogy talán változott a közízlés és az emberek gasztronómiához való viszonya, nyitottabbak lettek. Ekkor vett újabb lendületet a tevékenységem. A 2012-ben megjelent levendulás szakácskönyvem már óriási siker volt. S ettől kezdve egyszerűbb volt a többi virágot is megismertetni az emberekkel – meséli Mónika.
A virágfelismerést tanulni kell
A virágok fogyasztásának fontos szabályai vannak. A virágüzletekben dísznövényeket árulnak, ezeket nem szabad megenni. Fogyasztani azokat lehet, amelyeket étkezési célra termesztettek, vagy tudjuk, hogy nem használtak a termesztés során vegyszert (például a saját kertünkben neveltük). Hogy mely fajták fogyaszthatók, azt ugyanúgy meg kell tanulni, mint a gombák esetében.
Ugyan nyáron számos hívogatóan szép virág terem mindenütt, ezek nem biztos, hogy mind ehetők. A fitoterapeuta felhívja arra is a figyelmet, hogy növényfelismerést képernyőn keresztül nem lehet megtanulni, de országszerte szerveznek növényfelismerő túrákat – a Budai hegyekben, a Mecsekben, a Bakonyban, a Börzsönyben is van erre lehetőség. Ha valaki érdeklődik a növények iránt, ez biztos ismeretet ad.
Az ehető virágok esetében figyelni kell arra is, hogy például külföldön termő növények esetében lehetséges, hogy az ott őshonos növény nálunk dísznövény, és nem fogyasztható. Mónikát sokszor keresik fel olyanok, akik fotó alapján szeretnének elkészíteni egy virágos tortát, de a fényképen leander, vagy boglárka félékkel cicomázták el a tortát, amelyek emberi fogyasztásra alkalmatlanok. Ehető virágokat a kertünkben is termeszthetünk, csak arra kell figyelni, hogy ne érje vegyszer, kipufogógáz, ne látogassák a virágágyást a házi kedvencek.
Körömvirág, a szegények sáfránya
Az ehető virágok fogyasztásának hazánkban történelmi hagyománya van. Mónika azokkal a növényekkel kezdett el foglalkozni, amelyek honosak, és általában jelen vannak egy itthoni virágoskertben, vagy megjelentek egy korabeli szakácskönyvben, vagy irodalmi művekben említették.
Az arisztokrata konyhákban például az ibolya és a rózsa rendszeresen felbukkant, főleg édességekhez használták fel. A 18., 19. századi szakácskönyvekben több helyütt ibolyás tortarecepteket is találunk. A paraszti konyhában előszeretettel használták a kertben jelen lévő növényeket színezésre, ízesítésre, vagy megtöltötték azokat.
Például régóta kedvelt ételféleség a sokoldalú körömvirág, amely gyógynövényként is ismert, ezen kívül a szegények sáfrányának is nevezik, mert gyönyörűen lehet vele színezni. Mónika a körömvirágot tésztaételekhez javasolja felhasználni. Például a szirmait használhatjuk pogácsához, metélt tésztába is gyúrhatjuk.
A büdöskét, más néven bársonyvirágot gombákhoz, húsokhoz használhatjuk. A sarkantyúka – az ország egy részén pücüllőnek hívják –, azért különleges, mert minden része ehető. Nagyon különleges, tormás íze van. Salátákba tehetjük, ízesíthetünk vele. A bodzavirágot senkinek nem kell bemutatni. A zsálya is hagyományos kerti növény, többféle változata ismert, és mindegyiknek más aromája van. A virágos hajtásával lehet mártásokat ízesíteni.
A borágó az erdélyi konyha kedvelt alapanyaga, a virága finom salátákba. A sokszor köztereken is megtalálható begónia kellemesen savanyú, citrusos és csokoládés desszertekhez is illik.
– Az elsődleges és legegyszerűbb felhasználási mód a díszítés. Nem mindegy, milyen ételhez használjuk fel, ne csak színben, hanem az ízében is passzoljon az ételhez. Legyen keresnivalója a tányéron. A nagyobb virágokat meg lehet tölteni. Például a cukkinivirág a déli országok ismert alapanyaga. Megtöltik mindenféle sós, édes, zöldséges, húsos töltelékkel, utána párolják, megsütik.
Egy Olaszországban önkénteskedő lánytól hallottam, hogy a vendéglátója minden héten készített diós, vaníliás töltelékkel töltött cukkinivirágot, majd az egészet csokoládéba mártotta. Aki ismeri ezt a fajta növényt, az tudja hogy ez egy hatalmas virág és a közepén van egy hatalmas porzó vagy termő, a nektár a töltelék részét képezi, így nagyon finom lesz a végeredmény – magyarázza Mónika.
Fogyasztható a sásliliom is, amely a Távol-Keletről érkezett hozzánk, ott zöldségként fogyasztják. A bimbóját és a szirmait lepirítják a többi zöldséggel. Ezt is meg lehet tölteni, például gyümölcsrizzsel. Rózsával, mályvával pudingokat, krémeket ízesíthetünk. A bordó rózsák, mályvák színezésre is használhatjuk desszertekhez, gyümölcslevesekhez.
Hogyan együnk dáliát? Ibolyát a palacsintába!
Mónika rendszeres vendég kóstolóprogramokon, különböző rendezvények vagy kertbarátkörök meghívására. Ilyenkor mindig a szezonnak megfelelő virágokból állít össze kóstolót. Ez lehet gyümölccsel társított virágos lekvár, mini szendvicsfalatkák virágos zöldségpástétommal, vagy virágos palacsinta. A palacsintát otthon akár mi is elkészíthetjük ibolya, árvácska, százszorszép, körömvirág, búzavirág, bársonyvirág szirmai vagy rózsaszirom felhasználásával.
A palacsinta úgy készül, hogy a szétterülő tésztára rakosgatjuk a virágokat, amíg még nyers a tészta. Gyorsan kell dolgozni, de így is van idő arra, hogy szépen, ízlésesen elrendezzük a virágokat. Megfordítjuk, és megsütjük azt a felét is, amelyiken a virágok vannak, a hő hatására kitárulkoznak az ízek. Nem sütjük sokáig, tányérra csúsztatjuk, megtöltjük, feltekerjük vagy hajtogatjuk, így kívülre kerülnek a virágok, amely az íze mellett csodás látványt nyújt. Hogyan együnk dáliát?
– Azon sokan meglepődnek, hogy a dália fogyasztható. Különösen a kisebb virágú fajtákat kedvelem. Szirmokra lehet bontani, szép színt ad a zöldség vagy gyümölcssalátának. Vagy egészben ki lehet sütni őket, ha belemártjuk egy sós palacsintatésztába. Késő nyár, kora ősz igazán finom étele. A sült zöldségek között jól mutat, és nagyon finom – avat be újabb virágos gasztronómia titokba Mónika.
A fitoterapeutának a rózsa a kedvence, hiszen ez hosszú ideig elérhető, májustól a fagyokig virágzik. Ahogy az illatuk és a színük, úgy az ízük is különböző. Sokféle módon felhasználható. Rendszeresen készít rózsazselét, rózsaszörpöt, és azt szereti a legjobban, ha télen, borongós időben, kinyit egy üveggel, és kilibben a nyár illata.
Ismerjük meg a kertünket
Mónika szerint az ember alakítsa úgy a kertjét, hogy minél jobban közelítsen vissza a természethez. Ha az ember arra figyel, hogy a virágai ehetőek legyenek a kertjében, akkor ez már egy óriási lépés ebben az irányban. Azt tanácsolja, hogy olyan növényeket ültessünk a kertünkbe, amelyek ott jól érzik magukat. A kert örömet kell, hogy jelentsen, nem állandó stresszhelyzetet. Például, hogy le kell nyírni a füvet, vagy valami kiszáradt. A virágok, zöldségek lehetnek közös ágyásban, hiszen jó hatással vannak egymásra.
A gyomként közismert növények sem haszontalanok, a legtöbbet közülük fel lehet használni ételekhez gyógynövényként vagy salátanövényként. Ilyen például a lóhere, a lándzsás útifű, a cickafark, a kerek repkény, a százszorszép, kora tavasszal a tyúkhúr.
Zsenge korukban salátákhoz használhatjuk, később főzeléket, levest lehet belőlük készíteni, de a lóherét süthetjük például kekszbe. A kövér porcsin sokak bosszúságára szinte mindenhol előbújik: betonrepedésből, sóderkupacból.
– Kevesen tudják, hogy egyáltalán nem haszontalan, mert kefirrel, joghurttal összeturmixolva hideg nyári üdítő levest kapunk. Ehetünk hozzá pirított kenyérkockát vagy főtt tojást kockázva. Ha jobban megismerjük a kertünk növényeit, rájövünk, hogy ezek nem gazok, van köztük számos olyan példány, amely hasznunkra lehet és még ízletes is – teszi hozzá a szakember, akinek a jövő év elején a kerti gyomnövények felhasználásáról jelenik meg a legújabb szakácskönyve.
Akinek nincsen kertje, az se keseredjen el. A szakember szerint minden teraszra lehet növényt ültetni, kivéve oda, ahova reggeltől estig odasüt a nap. Figyelembe kell venni a növény gyökerét, hiszen az tartja életben. A legnagyobb virágládát kell megvásárolni, ami csak kapható. Ellenkező esetben a gyökér a kánikulában megsülhet. Ha gondosan öntözzük, akkor megfő a gyökér. A kertészetben vásárolt és otthon elültetett növény négy hét múlva olyan, mintha magunk termesztettük volna, vagyis fogyasztható. Az egynyári virágok után ősszel érdemes árvácskát, százszorszépet ültetni. A balkonon védett helyen van, így egész télen élvezhetjük az ízét és a látványát.
További információ és virágrendelés a www.rozsakunyho.hu oldalon érhető el!
Fotók: Vass András, A képek szerzői jogi védelem alatt állnak!
