A tojás a mindennapi táplálkozásunk része. Fogyasztjuk sütve-főzve, rántottának keverve, sütemény alkotórészeként, torták krémjében és a majonéz alapanyagaként. Ott van a legtöbb konyhában. Most húsvétkor különösen nagyobb mennyiségben. Főzzük a sonkával együtt, hogy átvegye a hús füstölt ízét, finomabbnál finomabb sütemények hozzávalójaként, és a még a locsolkodóknak is jut belőle. Festett állapotban. Talán el is feledkezünk közben arról, hogy a tojással azért jobb óvatosan bánni.
Semmi ijesztgetésre nem kell számítania tőlünk az olvasónak, inkább csak figyelmeztetésre. Mert most meglehetősen nagyobb arányban eszünk- és veszünk a kezünkbe a tojásból, mint máskor. Az otthoni ételmérgezések okozói között márpedig gyakran szerepel a tojás héján, vagy belsőjében időnként előforduló láthatatlan baktériumok. Míg a tojássárgájában található koleszterin a szervezetünket terhelheti.
Mennyi az annyi?
A húsvéti időszakot megelőző nagyböjt után, különösen jó óvatosnak lennünk az ünnepi menüvel. A tojás nem a könnyű ételek közé tartozik. Főleg a sonkával fogyasztva.
Egy átlagos tyúktojás súlya 60 gramm. Amiből a héj körülbelül 11, a fehérje 58, a sárgája pedig 31 százalékot tesz ki. A fehérje tartalma mintegy 5,4 gramm, míg a zsírtartalma 4,8 gramm, a koleszterin tartalma pedig átlagosan 200 milligramm, ami szinte kizárólag a tojás sárgájában található meg. A dietetikusok pedig napi egy tojás fogyasztását javasolják, a kiegyensúlyozott étrend részeként.
Húsvétkor persze valószínűleg jóval többet eszünk egy tojásnál. Gondoljuk végig azt is, mennyi tojásból sült a kalács, amit a sonka mellé fogyasztunk, a húsvéti répatortában vagy epres tiramisuban, azon kívül amit eleve megettünk a sonkához. A füstölt lében főtt tojás ízének tényleg nincs párja.
A dietetikusok javasolják, húsvétkor a sonka és a tojás mellé együnk sok zöldsalátát, retket, paradicsomot, paprikát, amit kevés citromlével és repce, vagy extra szűz olívaolajjal locsoljunk le, hogy a húst és a tojást könnyebben tudja a gyomrunk megemészteni.
Húsvéti mérgezés nélkül
Jó ha tudjuk, a tiszta tojást nem kell felhasználás előtt megmosni. Mosás során megsérülhet a tojás természetes, külső védőrétege, és a héj átjárhatóvá válhat a baktériumok számára. Ha szennyezett a tojás, akkor is inkább szárazon próbáljuk meg tisztítani. Ha mégis szükséges, csak közvetlenül felhasználás előtt mossuk meg, és alaposan töröljük szárazra – ajánlja a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal.
Legjobb ha száraz, hűvös helyen vagy hűtőszekrényben tárolja. Figyeljünk, hogy a nyers tojás ne érintkezzen más élelmiszerrel, mert héján baktériumok lehetnek. A tojásos ételeket mindig alaposan süssük-főzzük át, hogy belsejük is forró legyen. Ehhez magasabb mint 75°C szükséges. A rántottát is addig süssük, míg meg nem szilárdul. Mert az alapos sütés-főzés elpusztítja a baktériumokat, vírusokat.
Torták, sütemények töltésére, befedésére használt főzött tojásos, úgynevezett sárga krémeket gyorsan kell lehűteni, és a kész süteményt, tortát a hűtőszekrényben kell tárolni.
A tojásos ételmaradékot lehetőleg ne tároljuk, figyelmeztetnek. Ha ez elkerülhetetlen, a megmaradt ételt mihamarabb hűtsük le és tegyük a hűtőbe, mert néhány órányi szoba-hőmérsékleten való tárolás már veszélyes lehet. Ugyanakkor a maradék tojásos ételt is át kell forrósítani fogyasztás előtt, nem elég azt csak meglangyosítani. Mert az ételmaradékban a baktériumok már felszaporodhattak.
A húsvéti mérgezés elkerülésére a hivatal arra is felhívja a figyelmünket, hogy ne csak főzés előtt mossunk kezet, hanem közben is többször, alaposan mossunk kezet, amikor tojással dolgozunk. Ami a tojás festés idejére is vonatkozik! A húsvéti mérgezés akkor is felléphet, amikor kifújjuk a tojást, ennek elkerülésére jobb, ha egy szívószállal fújjuk ki a nyers tojást, ahelyett, hogy közvetlenül érintkeznénk vele.
A jó koleszterin
Nem kell megijedni a koleszterin kifejezéstől. Amikor ellenőrizzük a laborvizsgálatainkat, jó, ha tudjuk, hogy a HDL koleszterin (high-density lipoprotein, magyarul: nagy sűrűségű lipoprotein) tulajdonképpen a jó, a szervezetünket védő koleszterint jelenti, ami az érfalban lerakódott koleszterint visszaállítja májba, ahol ez lebomlik, így segít védeni az érfalat.
Míg az LDLkoleszterin (low-density lipoprotein, magyarul: kis sűrűségű lipoprotein) a káros, mondjuk úgy rossz koleszterin a májból a sejtekhez szállítja a koleszterint. Amiből, ha túl sok kerül a vérbe, amit a sejtek már nem tudnak feldolgozni, felhasználni, vagyis feleslegessé válnak, azok az erek falában lerakódnak. Ettől növekedhet az érelmeszesedés, és nő a szív és érrendszeri betegségek kialakulásának a rizikója.
Ugyanakkor jó ha tudjuk, hogy a koleszterin minden élőlény számára nélkülözhetetlen. Koleszterint a szervezet minden sejtje előállít; a legnagyobb mennyiséget a máj. A sejthártyák felépítésében van fontos szerepe, továbbá sokféle hormon szintézisének kiindulási anyaga is a koleszterin. Az alacsony HDL koleszterin szint is okozhat egészségügyi problémánkat.
