Úgy látszik, hogy nálunk menetrendszerű a betegség a tanév kezdetén. Mint sok kisgyerekes családban, ahol alig több, mint egy hete indultak el újra a csemeték az iskolába, óvodába. Ha a gyerek beteg, az mindig téma. Mint ahogyan az is, hogy hogyan kössük le őket. Mi tavaly, éppen ugyanígy, szeptember elején, közepén találtunk egy szuper rajzfilm sorozatot, ami legalább izgalmassá tette az inhalálást. (A tavaly szeptemberi nátha idején erről készült kritikánkat ITT olvashatja el.)

Persze lehetne azon keseregni, hogy miért ilyen hamar, hiszen hónapokig tartott a nyári szünet, amelynek legnagyobb részét együtt töltöttük. Arról nem is beszélve, hogy az utóbbi másfél évben jócskán töltöttünk együtt itthon elég időt. De ha már itt a nátha, akkor kénytelenek vagyunk elfogadni, és megtenni mindent, hogy minél könnyebbek legyenek a napjaink.

A nátha komoly téma, mert ugye azért lehet nehezebb, mint csak úgy itthon lenni, mert a gyerekek ilyenkor nyűgösebbek, esetleg tanulni is kell, gyógyszert bevenni, és ott lehetnek a kötelező körök például az inhalátorral vagy az infralámpával. Legalábbis nálunk.

Még gyerekkoromban hallottam azt a mondást, hogy a nátha gyógyszerek nélkül hét nap alatt gyógyul, gyógyszerekkel egy hét alatt. Tulajdonképpen nincsen rá gyógyszer. Egyszerűen túl kell lenni rajta. Otthon kell lenni, pihenni, és orrot fújni. Szülőként is így tapasztaltam. Sőt, anyaként rá kellett jönnöm, hogy orrfújás, az orrszívás, vagyis a váladék eltávolítása a legfontosabb. Legidősebb gyermekünkkel sok időt töltöttünk a fülészeten. Nem mindig a nátha miatt, de erre is kaptunk ötleteket, hogyan vészeljük át a náthás időszakot.

Bevallom, hogy a fülész javaslatára mi általában szívjuk a gyerekek orrát. A porszívóval. Főleg ha úgy látjuk, hogy sok a váladék. És orrcseppet használunk. Ezt akkor is, ha csak köhögnek. Mert nem egyszer jártunk úgy, hogy az orruk ugyan nem folyt, de köhögtek. Ilyenkor a váladék hátra csorog – tudtuk meg az orvostól. Megtapasztaltuk, hogy ez mit okozhat, ezért a legkisebb nátha esetén is azonnal az orrcseppekhez nyúlunk. Azokhoz a bizonyos nyálkahártya kidugító fajtáékhoz.

Két márkát használunk, ha úgy adódik, hetente váltani tudjuk őket. És mivel három gyermekünk van, és ott vagyunk mi szülők is, ezért annyiszor két orrcseppet tartunk otthon, ahányan vagyunk. Hogy mindenkinek legyen saját, ne egymásnak adjuk át a bacikat. Ha itt a nátha, csak elővesszük a névvel ellátott orrcseppeket, és várunk, hogy enyhüljenek a tünetek. Most is ott sorakoznak a nappaliban a szekrényen. Felcímkézve. Bevetésre készen. 

Fotó: szerző

Karóczkai-Müllner Helga