Egy igencsak rövid, ám annál látványosabb és izgalmasabb túrát ígér nekünk egy hegy Pázmándon. A sziklák adta szűk szurdokon át jutunk fel a Zsidókő-hegyre, amit ellentmondásosan Kálvária hegynek is neveznek a helyiek. Innen pedig akár az ingókövekhez is tovább túrázhatunk.
A Velencei-hegység keleti szélén fekszik Pázmánd községe. Közepén a Pázmándi-sziklák-kilátóponttal az úgynevezett Zsidóhegy, Zsidókő-hegy avagy Kálvária hegy tetején. Ahová gyorsan, ugyanakkor viszonylag akadályozottabban érhetünk fel. Babakocsival inkább sehogy, biciklivel segítséggel, itt-ott magasra emelve legfeljebb a járművet. Ottjártunkkor láttam rá példát. Inkább gyalogosan ajánljuk, már nagyóvodás illetve kisiskolás korú vagy idősebb gyerekekkel járva ezt az útvonalat.
Ez a mindösszesen 202 (máshol 205) méter magas hegy rejti hazánk egyik legérdekesebb geológiai látványosságát, a Pázmándi Kvarcitsziklák Természtvédelmi Területet. Ami, akkor is érdekes, ha a földrajz, a geológia nem az erősségünk, mert megkapóan szép az a sziklák adta miniszurdok, amin keresztül a hegyre juthatunk. A tetejéről látható panorámáról nem is beszélve.
A rövid, de annál izgalmasabb út látványosan szűk sziklaszoroson át vezet. Néhány nagyobb sziklán át, és közötti hasadékokban, sziklaformációkon keresztül haladva, hogy felérjünk a csúcsra. De ne siessünk ennyire előre. Nézzünk utána mi adta a hegy nevét.
Zsidóhegy, Zsidókő-hegy avagy Kálvária hegy
A térképen úgy találjuk meg a hegyet: Pázmándi-sziklák-kilátópont. Ami voltaképpen egy tömböt jelöl, a Zsidóhegy avagy a Kálváriahegy tetejét. Mind a két névre van magyarázat. Az egyik szerint a Zsidóhegy név abból ered, hogy a sziklákban –ha az ember jó szögből nézi – két, zsidó ember arca vehető ki. Egy vékonyabb és egy testesebb férfi néz le a hegyről Pázmánd lakosaira, ezért hát Zsidóhegy a neve. Illetve Zsidókő-hegy az adottságai miatt.
A Kálvária-hegy elnevezés egy feljegyzésből ered, feltehetőleg a 17. századból. Ebben áll egy történet egy zsidó lány és jezsuita pap találkozásáról. Pázmánd ekkor még egy jezsuita szerzetesrend birtoka volt, itt találkozott Hevenessy Gábor páter és egy Rózenfeld Eszter nevű lány, aki jajgatva a kezét fájlalta. A jezsuita pap megszólította a zsidó lányt, hogy segítsen neki. A lány a Bacillus anthracis baktérium okozta lépfene betegségben szenvedett. A lány elpanaszolta a szerzetesnek, hogy semmilyen orvosság nem segít rajta, és kész lenne keresztet is állítani Jézusnak, ha az megsegítené őt.
A feljegyzés szerint az atyát ekkor egy elhívás kerítette hatalmába, hogy megáldja a lányt. Így is tett, kezét Eszter fejére tette és megáldotta. És mire a lány hazaért, eltűnt a fekete kórság a kezéről. A lány pedig nem felejtette el az ígéretét, és később egy keresztet állított a hegy tetején. Ha nem is az eredeti, de ma már három kereszt áll a hegyen. Így nevezik az egykori Zsidóhegyet Kálvária-hegynek is a helyiek. Mindez pedig egy hagyatékból derül ki, amiben a pap erről szóló feljegyzése található.
A rövid, de annál lenyűgözőbb túra a Zsidóhegy
A Zsidóhegyre vezető feljárót, Kápolnásnyék felől érkezve a Deák Ferenc úton, közvetlenül a települési üdvözlőtáblánál találhatjuk meg. Az út túloldalán egy másik, Túraútvonalakat jelző táblánál kell elindulni és követni a piros sávos turistajelzést. Az utca jobb oldalán telkek mellett haladunk el, a végében pedig kissé az út balra kanyarodik el, ahol hirtelen egy alig észrevehető ösvényre kell betérnünk. Erről a kőre festett piros útjelző tájékoztat. Az út innen hirtelen kissé meredekbe lép át, megjelennek az első sziklák, és alig pár perces emelkedéssel máris elérjük a természetvédelmi oltalom alatt álló izgalmas megjelenésű sziklákat.
A függőleges sziklafalakkal határolt miniszurdokhoz vezető utunk tényleg nem valami hosszú, ám több kisebb leágazó ösvényt bejárva szinte az egész hegyoldalt, vagy ha úgy tetszik sziklakerteket, teraszokat fedezhetünk fel. Kisebb hasadékokat, álbarlangokat is láthatunk. Ha pedig követjük a sziklafalakra festett piros jelzéseket, hamar kijutunk a rövid szorosból, ahol jobbra felkapaszkodhatunk egy kisebb teraszra, ahol megpihenhetünk és már megcsodálhatjuk a kilátást. Vagy pedig balra haladva egy kisebb kaptató után már felérünk a szélesen elterülő cserjés, ligetes hegytetőre, ahonnan igazi panoráma vár ránk nem csak Pázmándra, hanem míg a szem ellát, beleértve a Vértes vonulataira is.
Csúcsos-hegy, Nadapi Ősjegy és az ingókövek
A hegy tetején jó pár, a helyiek által csak rókaitatónak nevezett sziklamélyedéseket is láthatunk, amik csapadékos időben vízzel telnek meg, ezek a lyukak is érdekes látványt adnak, főleg, ha el is képzeljük, a rókák valóban azokból oltják a szomjukat. A hegy tetején beljebb pedig megcsodálhatjuk a Kálváriát is, a három feszülettel. Ahol megemlékezhetünk arra a helyre Jeruzsálemben, ahol Krisztust keresztre feszítették.
Innen pedig tovább is túrázhatunk. A Csúcsos-hegy a Velencei-hegység legkeletibb csúcsa Nadap és Pázmánd között, mindösszesen 5 kilométerre fekszik, a hegy magassága 268 méter. Innen pedig további két kilométer gyaloglással elérkezhetünk az Országos Szintezési Főalappont a Nadapi Ősjegyhez. A Nadapi Ősjegy a térképészet és az építészet egyik legfontosabb területének, a magasság meghatározásának a magyarországi viszonyító pontja, mivel itt található hazánk egyik legszilárdabb röghegysége.
Illetve a Zsidóhegyről elkirándulhatunk a 15 kilométerre található ingókövekhez. Velencei-hegység legizgalmasabb látnivalóit, a furcsa alakzatokba kövült, gömbölyded gránittömbökből álló ingóköveket nem érdemes kihagyni. Egyedi és bámulatos sziklaalakzatokról vannak szó.
Boulderezők a sziklákon
A Boulderezés a mászás egy olyan formája, ami alacsony magasságban, maximum 5-6 méter magasságig, köteles biztosítás nélkül történik, szabad kézzel. Boulderezni lehet szabadban sziklán, vagy beltéren, erre kialakított teremben is.
Boulderezni nagyobb sziklafalak tövében is lehet, de vannak teljesen természetes kis sziklák, amelyek ideálisak erre. A Budai-hegységben, a Gerecsében, a Pilisben, a Bakonyban és a Velencei-hegységben sok jó boulderező hely található, ezek némelyike nem is kicsi. A Zsidóhegyen gyakran találkozhatunk sziklamászókkal, vagy nyomukkal, a függősziklákon feltünő fehér foltokkal. Ezek a magnéziumpor nyomai, amit a sziklamászók, hogy ne csússzon a kezük, a tenyerükre kennek. A zúzott magnézium javítja a súrlódást és a tapadást mászás közben.
Forrás: ITT és ITT
Fotó: Szerző
Polgár Ágnes
