Ha elvágyódunk valahova nagyon messze, ahol esetleg kipróbálnánk, milyen érzés lehet életvitelszerűen élni, az elsők között juthat eszünkbe Amerika. Szeretem az emberi történeteket, mert minden érzés és gondolat mögött a valóság áll. Vivien tizenöt éve indult el Magyarországról, amerikai katona férjét Európában ismerte meg. Azóta két gyermekük született. Milyen tizenöt éve egy másik, távoli országban élni? Új élet, de mit nem lehet soha megszokni? Mit is gondolunk róluk, és vajon milyenek valójában az amerikaiak? Ezekről is beszélgettünk Viviennel 7600 kilométernyi távolságból.
– Mióta élsz Amerikában? Hogyan kerültél oda?
– Már lassan 15 éve. A férjem amerikai, de Európában ismerkedtünk meg 2006-ban. K1 menyasszony vízummal érkeztem meg Amerikába 2007-ben. A K1 vízumot akkor lehet kérvényezni, ha már megtörtént az eljegyzés. Az országhatár átlépése után 90 napunk volt, hogy összeházasodjunk. A vízum igénylése nem egyszerű, de mivel mi tudtuk, hogy szeretnénk egybekelni, így volt a legjobb.
– Hogyan vágtál neki az Amerikába költözésnek? Mire számítottál? Milyen lesz ott az élet? Volt, amitől tartottál?
– Az az Amerika amit a tévében látni, az teljesen más, mint a valóság. Amerika legtöbb része kisebb városokból, falvakból áll, ahol szinte semmi sincs. Amikor 2007-ben elköltöztünk Európából Georgia államba, azt elég nagy kulturális sokk-ként éltem meg. A házunk a semmi kellős közepén volt. Ha nincs autód, onnan sehova nem jutsz el. Ezt nem volt egyszerű megszokni. Szerencsére a férjem által hamar találtunk barátokat. Így idővel könnyebb volt hozzászokni az új életemhez.
Új élet és szomszédságok
– Hol éltél már Amerikán belül?
– Georgia, Észak-Karolina, Colorado, Texas és Hawaii. Ezen kívül többször jártunk már Kaliforniában, Floridában, Ohioban, Virginiában is. A kedvencem Hawaii volt.
– Most hol éltek?
– Jelenleg Észak-Karolinában élünk, az egyik legnagyobb katonai táborban. Valójában ez egy város a városon belül. A táboron belül vannak iskoláink, bevásárlóközpontok, bankok, edzőtermek. Mindig is szerettem az ügyintézést Amerikában. Gyors, pontos és a legtöbb esetben számítógépről vagy egy telefonhívással el lehet intézni mindent.
– Milyen egy tipikus amerikai kisváros?
– Ahogyan Magyarországon, úgy itt is vannak kisebb, nagyobb falvak, városok. Egy átlag amerikai kisváros szomszédságokból áll. Ezeket úgy lehet elképzelni, hogy több kertes ház van egy helyen. A szomszédság kisebb falvaknak, lakóparkoknak felelnének meg Magyarországon.
Némelyik ilyen szomszédság hatalmas, némelyik a belváros szomszédságában van, de a legtöbb a külvárosban. Ezt nem egyszerű elmagyarázni!
A szomszédságokon kívül néha a közelben helyezkednek el az iskolák, sétálóutcák éttermekkel, mozival. Itt is van tömegközlekedés, de a legegyszerűbb autóval eljutni bárhova is. A gyerekek általában iskolabusszal járnak.
A belváros általában kicsi, régebbi stílusú házakkal. Itt sok kisebb butik található, saját készítésű termékekkel, pékség. Minden kisebb, nagyobb városban van egy főút, ahol minden megtalálható egy helyen. Bevásárlóközpontok, éttermek, edzőtermek, kutyakozmetika, autómosó.
– Lassan a nyár felénél tartunk. Hol nyaralnak az amerikaiak?
– Aki jár nyaralni, az általában víz közelébe, vagy a hegyekbe megy. Florida, Kalifornia népszerű, mert ott van Legoland, Disneyland, Universal Studio. Mi kempingezni járunk sokat, mert így a kutyusokat is gond nélkül vihetjük. Hawaii meg a Bahamák még népszerű úti cél. De nagyon sokan örülnek, ha csak eljutnak meglátogatni a családot, nagyszülőket.
Amerika: az én testem, az én választásom
– Mire számítottál, milyenek lesznek ott az emberek? Ez mennyire, miben igazolódott be?
– Megmondom őszintén, már nem emlékszem. Az biztos, hogy az emberek és a mentalitás teljesen más itt. Az amerikaiak nagyon barátságosak, segítőkészek, és nagylelkű emberek. Az elmúlt években több államban éltünk, rengeteg emberrel megismerkedtem, így ezt őszintén kijelenthetem.
– Mit gondolsz, más nemzetek, akár a magyarok mit gondolnak az amerikaikról?
A legtöbb ember szerintem arra hagyatkozik ebben a kérdésben, amit a tévében hall. Ugyanúgy ahogy más országokban természetesen itt is vannak jó és rossz emberek. Szinte mindenki első negatív gondolata az amerikaiakkal kapcsolatban az étkezési szokásokkal kapcsolatos. Ezt cáfolom, a legtöbb amerikai igenis egészségesen él. Rengeteget sportolnak, és odafigyelnek az étkezésre. Véleményem szerint az egyik legkedvesebb, legfigyelmesebb nemzet az amerikai.
– Milyenek még az amerikaiak?
– Kedvesek, mosolygósak és segítőkészek. Pozitív, figyelmes emberek.
–Mi az, ami Amerikában a legjobb?
– Rengeteg minden! Azt hiszem a hazaszeretetet és a szabadságot emelném ki elsőként. Itt vannak jogaink. Például az oltásokkal kapcsolatban. Nem kell mellette vagy ellene állást foglalnod. Ez mindenkinek a saját joga és döntése – itt legalábbis így állnak hozzá. Van egy nagyon jó mondásuk: my body, my choice. Vagyis az én testem, az én választásom.
És ami hiányzik…
– Mi az, ami Magyarországról hiányzik?
– Sok minden nagyon jó itt, de nekem borzasztóan hiányzik Európa. Hiányzik beülni egy kávézóba, megenni egy jó fagyit vagy sütit. Itt is vannak kávézók, de teljesen más. Természetesen a nagyobb városokban vannak szuper jó helyek. De sajnos a katonai táborokat, ahol mi is élünk, nem építik szuper jó helyekre. A családom hiányzik a legeslegjobban. Rossz érzés, hogy a gyermekeim nagyszülők nélkül nőnek fel. Sajnos csak 1-2 évente jutunk el látogatóba, vagy édesanyám utazik el meglátogatni minket.
– Hogyan fogadtak Amerikában?
– A férjem családja nagyon kedvesen fogadott. De ők egy másik államban éltek. Mivel Georgiaban mindketten újak voltunk, amikor megérkeztem Amerikába, így együtt kezdtünk barátságokat kialakítani.
– Milyen ottani szokás, ünnep, emberi megnyilvánulási forma az, amit szerinted átvehetne más nemzet is az amerikaiaktól?
– A mosolygást. Imádom, hogy itt az emberek mosolyognak egymásra, és köszöntik egymást akkor is, ha idegenek vagytok egymás számára.
– Milyen Amerikában gyereket nevelni?
– Nem igazan tudom, hogy milyen Magyarországon gyermeket nevelni, így nem tudom mik a különbségek. Ami a gyerekneveléssel kapcsolatban mégis szembetűnő nekem a két ország között, az a hatalmas hátrány és igazságtalanság, hogy szülés után csupán 6 hét szabadságra mehetnek a nők itt. Utána vagy visszamész dolgozni, vagy elbocsátanak. Én szerencsére megtehettem, hogy otthon maradtam a gyermekeinkkel, amíg nagyobbak nem lettek, így ez engem nem érintett. Attól függetlenül szerintem Magyarországon sokkal jobbak a szabályok ebben az esetben.
Kiből lesz a magyar amerikai?
– Milyen nemzethez tartozónak érzed magad?
– Úgy érzem, hogy megmaradtam egy tipikus, szókimondó, őszinte európainak, amit itt sokan nem értenek meg. Azért az elmúlt 15 év alatt rengeteget változtam. Amikor Magyarországon nyaralunk, zavar az emberek mentalitása, hiányzik a mosolygás és a kedves szó, bár ettől még nem hiszem, hogy teljesen amerikai lennék. Én mindig hungarian american-nek nevezem magamat.
– Mi a legkedvesebb élményed az ottani életedből?
– Minden! Itt születtek a gyermekeink, itt van az otthonunk. Minden ideköt, ez az életem.
– Mi a legkellemetlenebb élményed az ottani életedből?
– Hiányzik a családom minden nap. 15 év alatt megtanultam együtt élni ezzel. Persze attól még nem lett könnyebb elviselni.
Szerző: Karóczkai-Müllner Helga további írásai ITT találhatóak
Kép: Usnplash
