Repülhetünk például a vulkáni eredetű Madeira-szigetek egyikére. Madeira a varázslatos keretek és parkok hazája, a legszebbeket pedig a fővárosa, Funchal felett, a hegyen találjuk. Az ott nyaralók úgy tartják Funchalt meglátni és megszeretni egy pillanat műve. Annak ellenére, hogy Madeira nem egy tengeri nyaralós célállomás, se nem a tengerparti fürdőzések és nem is a lustálkodás helye. A művészek is feltöltődni járnak oda. Aktív pihenésre a lehetőségek szinte végtelenek, hiszen mintegy húsz százalékát borítja erdő Madeirának.
Aki viszont inkább tengerpartra és fürdőzésre vágyik, válassza úti célnak péládul Tenerifét. A Kanári-szigetek egyedülálló klímája lehetővé teszi, hogy a szigetcsoport legnagyobb tagján, Tenerifén akár egész évben élvezhetjük a kellemes meleget és a napsütést. De akár mind a négy évszak időjárásába is bele lehet kóstolni egy hét szabadság. alatt, ha a fürdőzés mellett túrázni is indulunk. A Teide csúcsán akár hóesésbe is belekirándulhatunk.
Málta kedvelt úti cél ősszel is, azoknak, akik nem vágynak a nagy melegre. Máltán az éghajlat mediterrán, enyhe, esős telekkel és forró, száraz nyarakkal. Az év nagy részében kék az ég és ragyogó napsütés van. Bár a nyár általában szeptember végén ér véget, amikor az Atlanti-óceán felől érkező légáramlatok elérik a szigeteket. A hirtelen viharos időjárás után a hőmérséklet lassan csökken, és még a Szent Márton nyara (október vége, november eleje) is napos és meleg lehet. A szigetország vonzereje elsősorban a markáns egyediségében van. Ínyenc utazási élmény mindazoknak, akik kellően kíváncsiak más országok, népek történelme, kultúrája, jellegzetességei iránt. Rengeteg a látnivaló, Málta tele van a fordulatos történelmének emlékeivel és izgalmasan vegyes kultúrájának jelenségeivel.
A soproni Lövérekben ilyenkor is tehetünk hangulatos erdei sétákat. A helyi szállodákban kérhetünk erdészeti vezetést, az őszi tematikus kínálatban gyakran szerepelnek túrák. Az eső, de télen még a hó sem feltétlenül akadály, a sűrű erdő elég védelmet nyújt a csapadék ellen, aminek évi mennyisége egyébként arra felé igen bő. A Soproni-hegység egésze potenciális erdőterület, s közel kilencven százalékát napjainkban is erdő borítja. Aki törpekuvikot vagy uhut szeretne látni, az válassza úti célnak a soproni lomberdőket, amelyekbe az elmúlt évtizedben telepedett vissza az uhu. A kirándulás után wellness élményt szerezhetünk és széles kínálatú kulturális programok közül választhatunk. Hasonló sétát tehetünk Pécsett, Zalaegerszegen, az Őrségben, Kőszegen vagy Mosonmagyaróváron is. A Balaton felvidéken, a Pilisben vagy Nógrádon is. Vagy a Normafánál.
Mehetünk a Mátrába is. Magyarország legmagasabb pontját a Kékes-tetőt és legmagasabban fekvő települését, Mátraszentimrét is itt találjuk. Vadregényes erdőrengeteg, csodálatos panorámájú bércek, romantikus szurdokok, kitűnő hegyi levegő csábítja túrázásra az ide látogatókat ősszel is. A jól karbantartott turistautak, a szomszédos Bükk hegységhez képest szerényebb infrastruktúra jellemzi a régiót, cserében hétvégeken is garantált a nyugalom. Kihagyhatatlan túra az Ilona-völgy, ahol Magyarország legnagyobb vízesése kápráztat el bennünket.
Szent Márton püspök a középkor egyik legnépszerűbb szentje volt, akinek a tiszteletére bort ittak és kövér ludat ettek. Ez a hagyomány tovább él, és Szent Márton napja ma is a jóízű és a gazdag falatozás ünnepe. Ahogy a Márton napi pásztorjárás és vesszőzés is jól ismert szokás a sváb gyökerű településeken. Hazánkban egyre többen ünneplik ismét újborral és libával Márton napját,ezekből válogattunk három, nem szállodához kötött helyszínt:
Egerszalókon a programkínálatában lesz újborkóstoltatás libatepertővel és libazsíros kenyérrel az egerszalóki pincékben. Népzenei koncert és táncház, töklámpás készítés, gyertyamártás, népi játékok, libasütés kemencében a Barlanglakásoknál 2017. november 11 – én szombaton.
Pénteken és szombaton is tart Szekszárdon a Márton nap. „Aki Márton napon libát nem eszik, egész évben éhezik.” idézik a közmondást és hagyományos Márton-napi vigasságra hívnak. Gyermekprogramok, koncertek, táncház és hajnalig tartó mulatozás vár arra, aki ellátogat a Béla király téri fűtött rendezvénysátorba. A Szekszárdi Vendéglátók Kerekasztala Egyesület a gourmet udvarban, tipikus Márton-napi fogásokkal készül, mint például: libaleves, libasült párolt káposztával és zsemle- vagy burgonyagombóc. A Márton-napi lúdvacsora után „Márton poharába” szekszárdi borászok töltenek finomabbnál finomabb nedűket és helyi termelők kínálják minőségi kézműves termékeiket.
November 11-én és 12-én Szentendrén családi programok sora várja a Skanzenbe látogatókat, ahol a Márton napjához kötődő szokások mellett újborok és finom ételek lesznek a középpontban. A régi hagyományokra visszatekintő, őszbúcsúztató Szent Márton Újborfesztivál és Libator fesztiválon a fogadóban ínycsiklandó libaétkeket tálalnak, a portákon pedig előkerülnek az ősz csemegéi, a sült alma, a tök, az illatos sült gesztenye. Az ínyencségek leöblítésére a fedett, fűtött sátorban családi pincészetek egész sora kínálja kézműves újborait. Miközben a minőségi nedűk kóstolója zajlik, a fesztiválszínpadon egymást érik a fellépők, a közönségnek bőven lesz része muzsikában, népmesében, néptáncban.
November elseje a mindenszentek ünnepe, november 2-a pedig a halottak napja a keresztény világban. Mindenszentek a katolikus egyházban az összes üdvözült lélek emléknapja. A protestantizmus az elhunytakról emlékezik meg ilyenkor. Az ezt követő halottak napja fokozatosan vált egyházi ünnepből az elhunytakról való általános megemlékezéssé. Sokan mennek ki ezen a két napon a temetőkbe vagy gyújtanak otthon gyertyát elhunyt szeretteikért. Ezen a két napon éjszaka is nyitva vannak a sírkertek, ekkor az emlékezés virágai elborítják a sírokat, a gyertyák és mécsesek fényei megvilágítják azokat, s ha lehet ilyet mondani, ilyenkor szépek a temetők.
MÜPA – Dvořák: Stabat Mater Opera hallható november elsején 19:30 órától. A keresztfa tövében álló Szűz Máriához szóló himnuszt, amelyet egy 13. századi ferences szerzetes írt. Nem könnyű elképzelni olyan zeneművet, amely szervesebben kapcsolódik mindenszentek és az azt követő halottak napja ünnepéhez – de olyat sem, amely hitelesebben fejezi ki alkotója személyes érzéseit, mint a harmincöt éves Dvořák Stabat Matere, ez a ritkán hallható, méltatlanul mellőzött alkotás. Stabat Matert ugyanis nem hivatalos megrendelésre vagy elvont művészi igénynek engedelmeskedve írta, hanem saját legszemélyesebb gyötrelmének kifejezéseként, miután 1876-ban eltemette lányát, Josefát. A mű kidolgozását és hangszerelését más munkák miatt félbe kellett hagynia, s az alkotás befejezéséhez csak akkor tért vissza, amikor újabb csapás érte: két másik gyermekét is elvesztette. A tíztételes Stabat Mater, ez a nagy erejű, drámai és tragikus alkotás más hangon szól hozzánk, mint népies kedélyvilágú és érzéki szépségű mozzanatokat is felvonultató, világi művei: ez a stílus ugyanolyan kifejező, de értelemszerűen komolyabb és szigorúbb, akárcsak a későbbi Requiemé.
Címlapfotó: Starlet Photography
Van gondolatod, tapasztalatod a témában? Írd meg a véleményed vagy történeted a Facebook-oldalunkon – kíváncsiak vagyunk, te hogyan látod!
Ha úgy érzed, másnak is adhat ez a cikk valamit, oszd meg bátran – egy jó gondolat néha messzebb gyűrűzik, mint hinnénk.
Támogass bennünket, hívj meg egy kávéra.
Olvasd el az Adatkezelési tájékoztató-t.