A párkeresés nem egy egyenes út. Könnyen el lehet veszni benne. Az érzelmek elragadhatnak és nem biztos, hogy mindig képesek vagyunk önmagunkat adni. Néha a könnyebb út az, ha másnak mutatjuk magunkat. Olyannak, amilyennek magunk szeretnénk lenni, ami a saját elképzelésünk szerint vonzóbb lehet a másiknak, mint amilyenek valójában vagyunk. Az viszont nem mindegy, hogy csak a vonzóbb formánkat hozzuk, vagy teljesen kifordítjuk az igazságot?

Megtalálni az igazit nem mindenkinek megy elsőre, de másodikra, harmadikra, akár sokadikra sem. Pedig ki ne szeretne szerelmes lenni, párra lelni? De valahogy még sem könnyű ez. Annyira nem, hogy akár kínunkban nevethetünk is saját magunkon, mindazon amit mi magunk teszünk az út során, vagy amit kiváltunk másokból. Egy stand-up komikus külön ki is figurázhatja mindazt, amit átél, egy-egy ismerkedés, randevú vagy akár egy éppen elinduló párkapcsolata során.

Honnan tudjuk ki az igazi?

A kérdés, amire megannyi válasz született már, tulajdonképpen mindig megválaszolatlan marad. Már az igazi társ, igazi partner, igazi szerelem kifejezések jelentése is sokféle lehet. Pont azért, mert nem mindenkinek megy elsőre megtalálnia élete szerelmét. Van, akinek több kapcsolata is lesz, mire megtalálja az igazit. Vagy akár többször is megtalálja az igazit. Több szerelem is jelentheti számára az igazit, míg az érzések tartanak, míg a kapcsolatban mindkét fél jól érzi magát.

A párkapcsolat útvesztőjében megoldás lehet az is, ha papírforma szerint igyekszünk párt keresni. Vagyis meghatározzuk önmagunk számára milyen partner tetszene. Leírjuk milyen legyen a megjelenése, milyen belső tulajdonságokkal rendelkezzen, milyen válaszai legyenek az élet nagy kérdéseire. És meghatározzuk azt is, hogy milyen ne legyen. A papírformától persze el is lehet térni, mert valami mégis megfog a másikban.

A párkapcsolat útvesztőjében a másik megoldás ez, amikor a működő kémiára fektetjük a hangsúlyt. Ebben az esetben a papírforma gyakran teljesen mellékessé válik, sokkal fontosabb, hogy milyen hatásokat vált ki belőlünk a másik fél, vagy miket nem. Ha egyértelmű vonzalmat érzünk, az a döntő a számunkra.

Az a bizonyos kémia

A Papíron jónak tűnt című, Netflixen újként megjelent romantikus-vígjátékban, a 34 éves Andrea (Iliza Shlesinger) párkeresési történetében a papírformára való hivatkozás és a kémiára való hallgatás együttes szerepet játszik.

Andrea stand-up komikusként egy rosszul sikerült filmszerep meghallgatásáról indul szomorúan haza, amikor a repülőtéren észre sem veszi, hogy elejti a beszállókártyáját, amit egy nagyon hétköznapi figura Dennis visz utána. Dennis, akinek a jegye, úgy tűnik merő véletlenből, pont mellé szól a gépen.

Az út során beszélgetnek. Dennisről kiderül, hogy a banki szférában dolgozik, fedezeti alapokkal foglalkozik, és az is elhangzik tőle, hogy a neves Yale Egyetemen végzett. A papírforma szerint kedvező benyomást keltő férfi, nem dobogtatja meg Andrea szívét, de Andrea udvariasságból (és hogy önmagát népszerűsítse) meghívja őt az egyik fellépésére, amire Dennis el is megy, és gratulál Andreának utána a műsorához. Itt nem ér véget az este, elmennek beszélgetnek, vacsoráznak, isznak. Az este után újra és újra találkoznak.

Jól érzik magukat együtt, úgy tűnik egy hullámhosszon vannak, de Andrea ennek ellenére inkább csak barátként gondol a férfire. Arra, hogy ebből több is lehetne, a férfi tér ki egy alkalommal, amikor a görbébbre sikeredett este után, az alkohol hatására, végül az ágyban kötnek ki. Innentől Andrea elveti a kémia fontosságát, ami továbbra sincs meg, helyette a papírformára koncentrál, és beleveti magát a kapcsolatba.

Papíron jónak tűnt

Ám Andrea barátnője, Margot megkérdőjelezi a papírforma igazát – megérzése szerint, mindaz amit a férfiről tudnak, az nem feltétlenül igaz, így nyomozni kezd utána. A férfi végzettségére kíváncsi elsősorban, így az egyetemen kezdi a kutakodást. Kiderül a Yale végzős diákja között nem szerepel Dennis.

Miközben Andrea egyre több furcsa szituációba kerül Dennis társaságában, ami szintén arra utal, hogy valami nem stimmel a férfi állításaival, hogy mindaz ami papíron jónak tűnt, az valójában nem az. A filmben olyan helyzeteket látunk, ami a valóságban nagyon hamar szemet szúrnának. Átlátszóak, és bár a filmben szándékosan bugyután vannak bemutatva, az még nem jelenti azt, hogy élőben ne fordulhatnának elő. Csupa olyan dolgot látunk, ami ha a valóságban egy párt kereső nővel történne meg, az gyanút keltene benne. Az egyik ilyen leggyakoribbak közül való az, amikor egy férfinek nincs pénz a bankkártyáján vagy alig árul el magáról valamit, azt sem hol lakik. Andreával sorba történnek meg ilyen és ehhez hasonló szituációk.

Persze egy rossz, hazugságra épülő kapcsolatot sem olyan könnyű azonnal elvágni, mint ahogyan gondolnánk. Akkor sem, ha már nem akarunk benne lenni és ki szeretnénk szállni. Mert ahhoz, hogy fel tudjuk dolgozni a becsaphatóságunkat, a vakon látásunkat, a kudarcunkat-veszteségünket, ahhoz előbb szeretnénk megtudni a pontos igazságot. A maradásnak ára van, mégpedig az, hogy egyre több kellemetlenséget kell megélnünk.

Andreával sem történik másként, az igazság keresése közben hibákat is elkövet, ami felróható ellene. Dennis nem is hagyja szó nélkül, beperli Andreát azért, ahogyan bánt vele. Andrea a bírósági ügyet, és a kapcsolatot egy távolságtartási végzéssel ússza meg. Azt a kapcsolatot, ami a papíron jónak tűnt, de nem volt az. A filmet sokan sokfélén láthatjuk, ahogyan azt is, mit jelent az, hogy igazi. Nekem a film azt mondta, nem elég azt tudni milyen társra vágyunk, hallgatni kell az ösztöneinkre, a megérzéseinkre, a kémiára is. A kettőnek együtt kell működnie ahhoz, hogy  megtaláljuk az igazit. Végleg, vagy újra akár.

Szerző: Polgár Ágnes
Fotó: Netflix