Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc évfordulója rengeteg témát ad. Repüljünk időben vissza a Pilvaxba, a kávéházba, ahonnan a forradalom indult. Nézzük az eseményeket egy gasztronómiai górcsőből nézve. Távol tartva magunkat a hangos tüntetésektől.
A Pilvax kávéház, már csak Pilvax kávéház marad, hiszen így vésődött be az emlékeinkbe, annak ellenére, hogy 1848. március 15-én Petőfi Sándor miután elszavalta bent a Nemzeti dalt, több mint egy éven keresztül Forradalmi Csarnok volt a kávéház neve.
Piros fatáblán, zölddel árnyalt fehér betűkkel hirdették, hogy ettől kezdve a hely A szabadság csarnoka. A kávéházat ekkor már nem is Pillvax Károly, hanem Fillinger József üzemeltette, aki gondosan megőrizte elődje kávéházát. A szabadságharc bukása után a Pilvax nevet tilos volt használni, a név említéséért is komoly büntetés járt. Kaffe Herrengase-nak keresztelték át a helyet, és az osztrák rendőrspiclik és hazai besúgók tanyájává vált.
Biliárd és fűszeres mokka
Kik jártak a Pilvaxba és mit ittak-ettek? A Pilvax egy valódi irodalmi-politikai kávéház lett 1844-re, egymásnak adták a kilincset az irodalmárok, a diákok, a kereskedők, az iparosok és még a hivatalnokok is. Petőfi Sándor, Jókai Mór, Vasvári Pál, Vajda János, Vachot Imre törzsvendégei voltak a kávézónak. A postai kézbesítők is tudták ezt, többen direkt ide címeztették a leveleiket. A Pilvax Kávéház gyorsan a fiatalok, az ellenzéki gondolkodásúak törzshelyévé vált. Ekkor a kávézó belső terét már új festményekkel gazdagították: a francia forradalom hőseit ábrázolták a képek.
Hasonlót éreztek a Pilvaxba járók is: Magyarország végre lerázhatja magáról a Habsburg uralmat, és önállóan dönthet a sorsáról. Úgy vélték a radikális változással véget érhet a feudalizmus és Magyarország reformokkal felzárkózhat, és Európa egyik vezető államává válhat. Erről is beszélgettek, vitáztak a vendégek, vagy éppen alkottak, kártyáztak, biliárdoztak – Petőfinek és Jókainak a szóbeszéd szerint saját dákója volt – feltöltődtek a vendégek egy fűszeres mokka, azaz kávélikőr mellett, amit többnyire vaníliával és más egyéb fűszerekkel ízesítettek. A feketét kínálták tejszínnel, tejföllel is. Sört, illetve bort, de még Unicumot sem szolgáltak fel a Pilvaxban, a reformkori felvilágosult úri társaságban nem volt divat a túlzott italozás, ezzel is a korábbi mulatozásokkal, és a számukra elavult eszmékkel próbáltak szakítani.
A leírások szerint többféle kávé mellett lehetett kapni házi kuglófot, kalácsot, limonádét, különféle teákat és mandulatejet is. És a grillázs is közkedvelt édességnek számított. Feljegyezték azt is, a Pilvax ifjúsága nagyon szerette az úgynevezett deák-kenyeret, amit Petőfi Sándor a mandulatejbe szeretett mártogatni.
Kávézóból a nyomdába
Egy korabeli illusztráción látható, hogy kutyát is beengedtek a kávéházba. Szokás volt, hogy szerkesztőségek, írók, költők és színészek törzshelyet választanak maguknak, ahova állandóan betértek. Petőfi Sándor még színészként 1843-tól kezdve szinte minden nap itt reggelizett. Később ugyanitt alakul meg a Tízek Társasága Petőfi Sándor, Degré Alajos, Jókai Mór és Tompa Mihály kezdeményezésére. A Fiatal Magyarország asztaltársaság is törzshelyévé választotta a Pilvaxot. A radikális jobboldal, a jogászok és az ifjúság közkedvelt gyülekezőhelyévé vált ekkora a kávéház, ahol a kor legszínesebb egyéniségei fordultak meg.
Az értelmiségiek és radikális gondolkodók rendszeresen szerveztek összejöveteleket a Pilvax Kávéházban. Kossuth Lajos nyomán, Irinyi József itt írta meg a változást indító, pontokba szedett követeléseiket 1848. március 11-én. A fiatalok szerették volna a tizenkét pontot eljuttatni Pozsonyba, hogy ezzel is támogassák a reformista ellenzéket az országgyűlésen. Március 14-én este a Pozsonyból hajóval érkezett hírnök egy biliárdasztal tetejéről hírdette ki, hogy Bécsben kitört a forradalom, ekkor került be a szövegbe a politikai foglyok szabadon engedése, két addigi pont összevonásával. Végül Március 15. reggelén a Nemzeti dallal együtt elvitték Landerer és Heckenast nyomdájába, ahol a nyomdagépet lefoglalva kinyomtatták. Másnap petícióként küldték Pozsonyba, a tömeggyűlés megerősítése nélkül, de a forradalom súlyával.
A forradalom a 19. század végére az egykori Pilvax Kávéházat is elsöpörte, Buda és Pest egyesítésével más kávéházak váltak a szellemi élet központjává. Végül az eredeti épületet lebontották az 1911-es városrendezési építkezések során, de tíz évre rá, közel eredeti helyéhez újra megépítették. Ma Pilvax Étterem és Szálloda néven üzemel. De semmi köze nincs ahhoz a Pilvaxhoz ahová a márciusi ifjaink jártak.
Fotó: A Pilvax kávéház belső tere a reformkorban, Preiszler József színezett tollrajza
Forrás: Dr. Drveczky Balázs: Történetek terített asztalokról és környékükről
