Nem lehet megúszni: tanulni kell. Érettségire, nyelvvizsgára vagy egyetemi vizsgákra készülve elkerülhetetlen, hogy leüljünk és elsajátítsuk az anyagot. A kérdés az: mikor, hol és hogyan tanulunk a leghatékonyabban? A tanulási szokások egyénenként eltérnek – van, aki hajnalban kel, más az éjszakai órákban aktivizálódik. Vannak, akik csendben, rendezett környezetben koncentrálnak jobban, míg másokat épp a háttérzaj segít a fókuszálásban. Akár rövid távú célra készülünk, akár hosszú távon szeretnénk megőrizni a tudást, a módszer számít.

A hatékony tanulás kulcsa a tudatosság: az időbeosztás, a jegyzetelés, az ismétlés – és egy különösen hasznos eszköz, az elmetérkép alkalmazása. Az elmetérkép nemcsak rendszerez, de segíti az összefüggések felismerését is, és mindkét agyféltekénket egyszerre aktivizálja.

Ebben a cikkben bemutatjuk, hogyan hozhatjuk ki a legtöbbet a tanulási időnkből – legyen szó vizsgáról, dolgozatról vagy új készségek elsajátításáról.

Rövid vagy hosszabb távban gondolkodunk?

Elég fontos tény hogy mire hajtunk? Ha csak arra, hogy a vizsga eredményünk görbüljön, és nem számít, hogy a vizsga anyagot csak addig marad a fejünkben, míg le nem vizsgázunk, akkor elég, csak a rövid távú memóriánkat terhelni. Viszont nem árt, ha tudjuk, a rövidtávú memóriánk elég hamar betelik és minden újabb rászerzett ismeret, az először megtanultat szorítja ki, és küldi a feledés homályába, és minden ami bent maradt, azok nem is sokáig maradnak ott.  Vagyis keveset és rövid ideig tanulhatunk csak. Míg a hosszú távú memorizálással több tananyagot sajátíthatunk el, és tartósabban, viszont lassabban is.

Hatékony tanulás

Csalódást kell okoznunk: kézrátétellel nem sikerül. Olvasni kell az anyagot, ahhoz, hogy fogalmunk legyen arról, hogy mi is a tanulnivaló. De már ekkor se vesztegessük a saját időnket, ami megőrzéséhez remélhetőleg már készítettünk a tanuláshoz időbeosztást és ütemtervet. Tehát húzzuk alá azt, ami önmagunknak fontos. Jelezzük, amit nem értünk vagy amiben kiemelendő van.

Az ismétlést sem ússzuk meg! Ismételni mindig kell. De nem úgy, hogy előlről kezdjük mindennek az olvasását. Csak azt olvassuk, ismételjük, amit az előbbiekben kiemeltünk, aláhúztunk.

Ebből készítsünk jegyzeteket, aminek a segítségével rajzolhatunk egy elmeetérképet is, ami segít megláttatni az ok okozat összefüggéseket. A térkép segítségével pedig megállhatok, hogy elgondolkodjam azon, hogy mit tudok már és mit nem. Amit nem, azt kell előbb ismértelnem.

És ne is álmodozzunk arról, hogy nem kell ismételni, mert ismételni mindent kell. Még azt is, amiről azt gondoljuk , hog egészen biztosan tudjuk. Ismételni az emlékezéshez kell. 24 órán belül, 1 héten belül, 1 hónap múlva, 3 hónap és 6 hónap múlva is, hogy ne a felejtésnek tanuljunk.

Elmetérkép

Az elmetérkép egyfajta összetett jegyzet, amivel bármilyen nagy anyagrészt ki tudunk jegyzetelni. A hosszú, egybefüggő szövegekből olyan rajzot tudunk felvázolni, un amire rápillantva rengeteg információ aktivizálódik az agyunkban. A lap közepén szerepel a központi téma, majd innen ágaznak ki az alcímek, amelyekből újabb alcímek válnak ki. Így egy hierarchikus rendszer alakul ki.

Az elmetérkép egyszerre, összehangoltan segíti működni a jobb (kreatív) és a bal (racionális) agyféltekénket egyszerre. Bármilyen nagy anyagrészt ki lehet jegyzetelni az elmetérképen egyszerre, több lap hozzáragasztásával. Logikus, strukturált és átlátható egy lapon látni azt, ami eddig az agyunkban volt, bármilyen tantárgyhoz, anyagrészhez fel lehet használni.

Nagyszerűen lehet használni dolgozatírások előtt, különféle összefoglalók egírásakor. Nyelvtanulásnál a szavak tanulásához, ha mnemotechnikai eszközt, szótagláncolatot alkalmazunk. Szóbeli vizsgák előtt, jegyzetkészítéshez.

Ne legyenek kétségeink, mindent kitalálunk majd, hogy ne kelljen tanulnunk. Éppen ezért, ha egy mód van rá,  kapcsoljuk ki az internetet, a telefont és a tévét. Ha a gépnél tanulunk, zárjunk le minden olyan programot, ami nem a tanuláshoz szükséges. Ne legyünk éhesek és szomjasak, lehetőleg tegyünk mindent magunk köré, hogy ne keljen feleslegesen mászkálnunk. Ha szünetet tartunk, akkor, ha tehetjük, inkább menjünk ki a jó levegőre, és végezzünk el néhány frissítő tornagyakorlatot is.

Fotó: Daria Tumanova az Unsplash- on