A sakk egy népszerű, izgalmas és egyben érdekes játék. Két játékos játssza 16-16 bábuval. A kezdő bábuk sora az alábbiakból áll össze: egy király, egy királynő, két futó, két huszár, két bástya, nyolc gyalog. Perzsa eredetű játék. A sakk szó a perzsa „shāh” szóból ered, amely uralkodót jelent.
Mi a játék célja?
A sakk célja az ellenfél mattolása, azaz a király sakkfigura mattolása. A matt akkor valósul meg, amikor a király sakkban áll, de abból már nem tud kilépni: ez a sakk-matt. Amíg el tud lépni, közbe tud húzni egy másik bábut elé, vagy az ellenfél bábuját le tudja üti azt hárításnak hívjuk.
Érdemes már gyermekkorban elkezdeni azoknak, akik később szeretnék sportként űzni és nem csak hobbiként a sakkjátékot. Számos klub és egyesület várja a leendő játékosokat, de ami még ennél is jobb, hogy ki sem kell mozdulni otthonról, és több online oldalon azonnal lehet játszani.
Sakk alapjai-ismerete
- A tábla felállítása- szabályok szerint és annak megfelelően
- A bábok menetmódja- ismerni a sakkfigurák lépéseit, annak lehetőségeit
- Különleges szabályok- mint például a sáncolás, a táblán végig vitt gyalog beváltása értékesebb bábura
- A kezdés joga
- A játszma vége- mattal zárul
- Alapvető stratégiák- különböző megnyitások, végjátékok stb.
A második azaz belső sorban a gyalogokat kell elhelyezni.
Az első sorban a bástyák kerülnek a két sarokmezőkre, mellettük a huszárok, azok mellett a futók, majd a vezér érkezik saját színével megegyező mezőre, végül a király kapja a megmaradt helyet.
Az elme és a logikus gondolkodás – sakkozunk
A sakk kétségkívül fejleszti a logikát és a logikus gondolkodást. Számos kutatás is bizonyította már ezt. A sakk lényege, hogy a játékosok előre tervezzék meg a lépéseiket. Ez kreativitást igényel és stratégiai érzéket. Az adott játszma állását gyorsan át kell látni és adott esetben elemezni a lehetséges újabb lépéseket, illetve az ellenfél lépéseinek lehetőségeit is. Fejleszti az agyat és segít a döntéshozatalban, a koncentrációban, a problémamegoldásban, és a memória javításában is. Nemcsak egy szórakoztató játék, hanem egyben egy intellektuális kihívás is. Az egyéni és üzleti életben is alkalmazni lehet a sakkban megszerzett tudást.
A sakk és a logikusság kapcsolatáról számos tanulmány készült, amelyek azt mutatják, hogy a sakkjáték javítja az IQ-t, a kognitív képességeket, a kreativitást, az analitikus-elemző gondolkodást, valamint a matematikai készségeket és a stratégiai látásmódot.
A sakk és a logikusság értéke az egyéni életben, üzleti életben is megmutatkozik. A sakkjáték segít abban, hogy jobban tudjuk kezelni a stresszt, a kudarcot feldolgozni, a versenyhelyzeteket bírni és a konfliktusokat jól kezelni. Arra is tanít bennünket, hogy legyünk türelmesek, kitartóak, fegyelmezettek. A sakk segít abban is, hogy megismerjük önmagunkat, az erősségeinket és a gyengeségeinket, és hogy fejlesszük mindezt. A sakkban megtanuljuk, hogy hogyan értékeljünk különféle helyzetet, hogyan válasszuk ki a legjobb stratégiát, hogyan alkalmazkodjunk a változó körülményekhez, és hogyan vonjunk le tanulságokat a hibáinkból.
Üzlet és a sakk kapcsolata
Az üzleti életben is hasznosak lehetnek a sakkjátékban megszerzett tapasztalatok, készségek, hiszen a sakk kedvelői jobban tudnak logikusan és stratégiailag gondolkodni, kreatív megoldásokat találni, előre látni a lehetséges következményeket, és gyorsan dönteni. A sakkjátékosok képesek a komplex problémák elemzésére, a kockázatok és lehetőségek felmérésére, a prioritások meghatározására, és a hatékony tervek kidolgozására. A sakkjátékosok rendelkeznek azzal a mentális rugalmassággal, amelyre szükség van a változó piaci környezetben, és képesek a versenytársaikat is megérteni. Felkészülni időben a következő „lépésekre”.
Vagyis a sakk és a logikusság kapcsolata nemcsak egy elméleti kérdés, hanem egy gyakorlati előny is, amelyet az egyéni és üzleti életben is kamatoztathatunk. Továbbá egy olyan játék, amely nemcsak szórakoztat, hanem edukál és fejleszti az agyunkat és a személyiségünket. A sakk egy értékes készségeket nyújtó játék, amelyet érdemes megtanulni és gyakorolni.
