A karácsony mindig hálás téma olvasónak és újságírónak egyaránt. Az ünnep jócskán szolgál kérdésekkel és válaszokkal, amiből a fenyő semmiképpen sem maradhat ki. Állítsunk vagy sem, milyen a fenntarthatóbb megoldás, honnan érkezik, milyet válasszunk, hogyan díszítsük? Fenyőkörkép a Szoknya és Nadrág Magazintól.
A fenyőről tavaly is írtunk, miután körbenéztünk a kínálaton, és utánajártunk honnan érkeznek a fenyők. Megtudtuk, hogy a nordmann, luc és az ezüst a legismertebb és leginkább keresett fenyőfajták hazánkban. Jellegzetes illata miatt a lucfenyőt tartjuk a klasszikus értelemben vett karácsonyfának. Ám népszerűségét a nordmann tetszetős formája egyre jobban kiszorítja. A luc ellen szól az is, hogy a tűlevelei meleg lakásokban hamar lehullanak. A teljes cikk ITT érhető el.
Tavaly nekünk ezüst fenyőnk volt, ami Dániából érkezett, a fiam el is nevezte Dánielnek. Idén Debrecenből érkezett a nordmann fenyőnk. Még nincs neve. De mire megírom ezt a cikket, a fiam talán elnevezi a gyönyörű és illatos fenyőt.
Tavaly Dániából érkezett az ezüst
Amikor tavaly fanézőben jártunk, az árusok mindenhol hangsúlyozták, honnan érkezett a mutatott fa, és azt is, milyen jellemzőkkel bírnak. Ez adta az ötletet a fenyő körképre. Amit idén sem hagytam ki.
Hazánkban évente 1,8-2 millió fenyőt értékesítenek. A választékban idén is a luc-, az ezüst-, és a nordmann fenyők a legkeresettebbek.
Itthon mintegy háromezer hektáron termesztenek fenyőfát, főleg Vas, Zala, Somogy megyében, de az Északi-középhegységben – a Mátra és a Bükk környékén –, valamint Nógrád megyében is sokan foglalkoznak ezzel a tevékenységgel. A fák kitermelése jellemzően november második felében kezdődik el, először a földlabdás fenyőfákkal, amelyet az export követ.
A környező országokba, a román és szlovák piacra vegyesen kerülnek a magyar fajták. Importként pedig főleg nordmann fenyő érkezik hazánkba, nagyrészt Dániából, a behozatal mennyisége jellemzően 500 ezer darab, de a hazai nordmann-termelés is jelentős.
A nordmann vagyis a kaukázusi jegenyefenyő dísznövényként Magyarországon is terjedő, karácsonyfaként is divatos örökzöld, a jegenyefenyők Nordmanniana fajcsoportjának egyetlen tagja. Megkülönböztető nevét Alexander von Nordmann finn zoológusról kapta. Mivel ez a név a normannokra, illetve a róluk elnevezett Normandiára emlékeztet, a köznyelvben a „normann”, illetve „normand” fenyő név terjedt el.
Ideális választás a nordmann, ha szép és tartós fenyőfát keresünk. Sokáig megtartja a leveleit, és a meleg szobában is hosszú ideig eltartható. Másik előnye, hogy a levelei nem szúrósak, így kisgyermekes családoknak ez a legbiztonságosabb választás. Hátránya – az árán kívül – annyi, hogy alul kifejezetten terebélyes, vagyis nagyobb terekben mutat jól igazán, egy kisebb helyiségbe nehezebben tudjuk elhelyezni.
A debreceni fenyő illatos
A karácsonyfa állítással nem mindenki ért egyet, a fenntarthatóság miatt. Tévhit, hogy a karácsonyfáknak szánt fenyőket a természetes erdőkből vágnák ki. A karácsonyfának szánt fenyőket ültetvényeken nevelik, azaz a karácsonyfa-nevelés ugyanolyan jellegű mezőgazdasági tevékenység, mint például a kukorica vagy burgonya termesztése, azzal a különbséggel, hogy a termésünk betakarítására több évet is kell várni.
A fenyők úgynevezett kötött, de savanyú talajt kedvelnek, a nagyobb természetes csapadékmennyiség és főként a magasabb páratartalom az, ami a fenyők minőségi termesztéséhez szükséges.
Az értékesítésükig nagyjából 5-10 évet kell várni, fajtától és mérettől is függően. A legkelendőbbek az 1-3 méter magas fenyők. A kivágott fák helyére új csemetéket ültetnek a fenyőfa-gazdaságok.
Így egyfajta körforgás valósul meg, mely lehetővé teszi, hogy minden évben legyen kivágásra alkalmas fenyőfa. A legkelendőbbek a lucfenyők, melyek kevésbé tartósak, de cserében a legjobb illatúak, az ezüstfenyők, melyek gyönyörű kék színűek, és a nordmann fenyők, melynek tűlevelei nem hullanak, így nagyon tartósak.
A mi nordmann fenyőnk Debrecenből érkezett, a San Bosci in Debrecen-től vásároltuk. Csaknem 170 cm magas, dús, tömör fenyő és ahhoz képest, hogy nordmann mégis illatos. Az eladó szerint azért, mert magyar. Elhisszük neki.
Nekünk az illat mellett a fenntarthatóság is szempont
Évekig állítottunk műfenyőt, ami végül tönkrement és most a tárolóban várakozik arra, hogy kitaláljam, mi legyen vele. Sajnálom kidobni a műanyagot.
Akik műfenyő vásárlása mellett döntenek, azokat többnyire a természet féltése vagy a kényelem szeretete vezérli. Korábban én is ezért kaptam műfenyőt.
Pedig közhiedelemmel ellentétben a műanyag fenyő csak hosszú, húsz éves használat után környezetkímélőbb, mint a hagyományos. Addig viszont csak az igazán jó minőségűek bírják a használatot, de leginkább a két használat közötti várakozást. A miénk összesen csak 7 évig bírta.
Ráadásul a műfenyők zöme messziről, Kínából érkezik, és nem túl jó minőségben, így rendkívül nagy az ökológiai lábnyomuk.
Fenntarthatóság szempontjából írhatnám azt is, hogy ne állítsunk fenyőt. Viszont a kultúránkhoz hozzá tartozik a fenyőfa állítása. Vagyis meg kell vizsgálnunk, mi szól még az élő fenyők mellett?
Például az is, hogy míg a fenyők megnőnek, megerősödnek, vagyis több éven át, addig is termelik és frissítik a levegőt, az élet alapját az oxigént állítják elő számunkra, és szépítik a környezetet. Ugyanez nem mondható el a műanyag műfenyőről, ami szinte csak káros anyag felhasználásával állítható elő.
Ma már az élőfenyőnek az ünnepek utáni elszállításuk és feldolgozásuk, vagyis a teljes ökológiai körforgása is megoldott: összegyűjtést követően égetésük során villamos energia áramot termelnek, illetve egy részükből fenyőmulcs keletkezik, így tovább díszítik a környezetünket.
Körültekintést kíván a gyökeres, földlabdás fenyő
A leginkább fenntartható megoldásnak ma egyértelműen az élő fenyőt nevezhetjük. A gyökeres földlabdás karácsonyfa feldíszítése és lakásban tartása az élő növény szempontjából viszont kockázatos választás lehet.
Ha ezt a megoldást szeretnénk választani, akkor tisztában kell lennünk azzal, honnan érkezik a gyökeres földlabdás fenyő. Mert ahol a fenyőfákat kivágják, nem feltétlenül alkalmazzák a klasszikus faiskolai technológiákat, vagyis a 6-8 vagy akár 10 éves fenyőfák nem részesülnek minimum 4 évenkénti átültetésben, iskolázásban így a kiásott földlabdában jellemzően nincs elegendő funkcionáló, felszívó gyökérzet, amely a fenyő kiültetés utáni életben maradását biztosíthatná. Vagyis hiába ültetjük ki az ünnep után a földlabdás fenyőt, mert elhal.
Így amennyiben a kertünkben szeretnénk fenyőt ültetni, akkor azt faiskolákból, árudákból szerezzük be földlabdásan, vagy ami még biztosabb konténeres formában, lehetőleg már kora tavasszal.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szakértői szerint bármelyik élőfenyő megoldást választjuk, lehetőleg a minél közelebbi helyről, Magyarországról származót vásároljuk, mellyel a helyi gazdálkodókat támogatjuk.
Mi is így tettünk idén, hogy a debreceni fát választottuk, a dán helyett. Mostanra, a cikk végére, ahogy sejtettem, a fiam már nevet is adott a nordmann fenyőnek. A magyar eredete szerint a Magor nevet kapta. Magor ma még kint várakozik az erkélyünkön arra, hogy holnap közösen feldíszítsük őt, és tovább gyönyörködjünk benne, legalább vízkeresztig, vagy kicsivel tovább.
Áldott, békés és pihentető karácsonyt kívánunk olvasóinknak, követőinknek!
