Az ünnepek alkalmával hajlamosak lehetünk többet főzni és enni is, a maradék mégis könnyen felhalmozódhat. Kivéve akkor, ha tervezetten főzünk, nem többet, mint amennyit egyébként is megeszünk. Szerintem, ez ilyen könnyű. Vagy mégsem?

Mindennap főzök, két személyre tálalva. Nekem ez a természetes. Ha  pedig vendég jön hozzánk, különösebb gond nélkül emelem az adagot. Sosem gondolkodtam el azon, hogy ebben bármiféle különlegesség lenne – egészen addig, amíg erre a barátnőm nem hívta fel a figyelmemet. Hiszen, a receptek többsége négy személyre szólnak. Az ünnepi receptek akár több személyre is. A megadottnál kevesebb személyre főzni, pedig nem mindenkinek tűnik olyan egyszerűnek.

Halászlé, töltött káposzta, macesztorta, töltött pulyka

Az ünnepek alatt kiemelkedő szerepe van annak, hogy másként étkezzünk, mint a hétköznapokon. Gazdagabban, különlegesebben és ráérősebben, mint általában. 

Ezért szeretnek a nők, háziasszonyok olyan pazar ünnepi fogásokkal készülni, amelyekkel elkápráztathatják a családot, hogy a feltálalt ételekkel is emeljék az ünnep fényét. A készülő ételeknek ráadásul gyakran szimbolikus, vallási vagy családtörténeti szerepük is lehet, ami akaratlanul megfelelést terhel az étel készítőjére. Nem kevésbé, ha ételérzékeny vagy ételallergiás is van a családban. 

A nagy, sátoros ünnepeken az egész család összegyűlik, amivel nehezebbé válhat kiszámolni, hogy ne főzzünk se túl keveset, se túl sokat. Senki ne maradjon éhes, de ne is legyen szükséges a vendégség végén a családra tukmálni a maradékokat, vagy teletömni a megmaradt ételekkel a fagyasztót. Legfőképpen semmi ne kerüljön a kukába. 

A megfelelő tervezéssel azonban kevesebb lehet a megmaradó étel, miután a család jóllakott. Hogyan? Például úgy, hogy az ünnepi időszak alatt, bármennyire is akarunk mindenkinek megfelelni, mégis egy napra, egy főétkezéshez, csak egyféle nehezen emészthető ételt tervezzünk.

Azaz ha sűrű, nehéz levest főzünk, a második legyen valami könnyebb étel, vagy éppen fordítva. Vagyis döntsük el: Halászlé vagy töltött káposzta vagy egészben sült pulyka legyen inkább a hangsúlyosabb étel az ünnepi asztalon ebédre? 

Ha válogatós a család, akkor se legyen két markánsabb ételnél több egy alkalomra, és azokat is csak személyre számított mennyiségben főzzük meg.

Maradékmentes főzés: számoljunk személyenként

A maradékmentes főzés titka, ahogyan feljebb említettem, a gondos tervezésben rejlik. A szakácskönyvek ugyan általában négy személyre szólnak, ugyanakkor a recepteket nyugodt szívvel lehet felezni, harmadolni.

A tervezéshez pedig kapaszkodót nyújthatnak az éttermi adagok használata is. A húsételeknél egy személynél számoljunk egy nagy tenyérnyi szelettel, ami nagyjából 14-16 dekagramm húsnak felel meg. Raguknál, göngyölt húsoknál, pörkölteknél elég 12-14 dekával számolnunk személyenként egy étkezésre. A halfilékből személyenként 15-20 dekagrammal számoljunk.

A könnyű levesek adagja 4-5 deciliter, míg egy szaftosabb, gazdagabb leves, mint például a karácsonyi halászlé személyenkénti adagja 3-4 deciliter. A főzelékek készítésénél 2,5-3 deciliter a személyenkénti tervezhető adag. 

A köreteknél legyen mérvadó burgonya esetén 20-22 dekagramm, míg rizsnél, bulgurnál, kuszkusznál 8-10 dekagramm mennyiség. Zöldsalátáknál 18-20 dekagramm, míg a majonézes-tejszínes, szószos salátáknál elég 12-15 dekagrammnyit terveznünk egy személyre. A szószok, mártások esetén egy-másfél deciliternyi adaggal számolhatunk egy személy esetén.

Édességeknél, tortáknál, aprósüteményeknél az egy adag 10-15 dekagramm, míg friss gyümölcsöknél 20-25 gramm. 

Tehát az ünnepi főzéskor nem csak azt érdemes átgondolnunk, hogy mennyien eszünk egy ételféléből, hanem azt is, mennyiszer tálalnánk azt fel. Lehet, hogy a kiadós töltött káposzta bőven elég egy alkalommal az ünnepen, legfeljebb kétszer, tehát nem érdemes belőle tripla adagot készítenünk, legfeljebb csak akkor, ha amúgy is le szeretnénk fagyasztani. Így gondolkodva könnyebb megoldani, hogyan legyen ünnepi vacsora két személyre tálalva. 

Vacsora csak két személyre

A hétköznapi étkezések során is nagy segítséget nyújthat a tervezés. Persze könnyebb annak terveznie, aki gyakorlottabb szakács. Abban mindenképpen, hogy a zöldséges standok előtt állva, vagy a húskínálatot nézve, kitalálja, miből mit is főzzön.

A jó hír viszont az, hogy bár senki nem születik kész szakácsnak, könnyen főzni is meg lehet tanulni, ha szeretnénk, ha affinitásunk van rá. Hisszük, hogy főzni bárki tud! Ahhoz, hogy tudjuk miből mit lehet készíteni, jó megoldás lehet, ha kezdésként összeírjuk az összes ételt, amit mi magunk és a családunk kedvel, és ezekhez hozzáírjuk milyen főbb hozzávalók kellenek: milyen hús, zöldség, tejtermék, köret féle. Majd megfordítjuk a listát, és a kedvelt hozzávalókhoz felsoroljuk az ételeket. Ezt a listát mindig bővíthetjük, ha egy újonnan megkedvelt étellel találkozunk.

A szakácskönyvek receptjei pedig könnyen felezhetőek, harmadolhatóak vagy éppen duplázhatóak aszerint milyen mennyiségre van szükségünk ahhoz, hogy teljes értékű reggelit, ebédet vagy éppen vacsorát tálaljunk. Még az olyan ételekből is főzhetünk csak két személyre, amiről úgy gondoljuk, hogy az csak akkor igazán finom, ha nagyadagban főzzük. Mint a halászlé, a töltött káposzta, a nyári töltött paprika vagy a marhagulyás.

Tapasztalatból állítom, hogy ha lassan főzzük ezeket az ételeket, akkor a kisadagok is finomak lesznek, illetve, hogy ha van mélyhűtőnk, akkor főzhetünk egy normál, négyszemélyes vagy nagyobb adagot is, amit kiporciózva le is fagyaszthatunk.

Így készül nálunk minden nyáron a töltött paprika, a friss házi pipiből a paprikás csirke, ősszel a libamell vagdalt, Márton-napra a ludaskása, év közben, nem karácsonyra a székelykáposzta, vagy éppen máskor a babgulyás.

A vacsora két személyre tálalva egyáltalán nem jelenti azt, hogy kevésbé finom ételt eszünk, vagy macerásabb lenne főzni. Dehogy! Az előkészületekkel hamarább megvagyunk, legfeljebb magát a főzést nem sietjük el, több időt adunk az ételnek összeérnie, összefőnie. Ami nem feltétlenül szabály a sikerért.


Forrás: ITT
Fotó: Photography by Tonelson