
Az év legrövidebb éjszakájához, a Szent Iván-éjhez kapcsolódik egy különlegesen szép természeti jelenség a szentjánosbogár-rajzás. Június második felében mintegy két hétig figyelhető meg a rovarok mesés tánca az erdők mélyén, mocsarakban, folyó- és patakvölgyekben, dús növényzetű nedves réteken.
És évről-évre egy több kert, arborétumok csatlakozik a természeti jelenséghez szervezett sétáival. A sétákon való részvétel jobb esetben létszám maximalizált, bár a 90-100 ember sem tűnik kevésnek. Nem is mindig sikerül mindenkinek csendben, fénytelenül, szinte észrevétlenül jelen maradnia az eseményen. Ami, ha zavartalan, akkor már álomszerű, igézően szép csodát jelenthetne mindenkinek. Legfőképpen a szentjánosbogaraknak.
Mielőtt elindulnánk valamelyik szervezett szentjánosbogár-rajzás alkalmára, ismerkedjünk meg ezekkel a csodálatos rovarokkal, hogy értsük őket, és tudjunk vigyázni rájuk.
Például tudta, hogy a szentjánosbogár féléknek megközelítőleg 2000 faja él a világon? Ezek az élőlények otthonosan érzik magukat a trópusokon, a mediterrán területeken és a hazai mérsékeltövi éghajlaton egyaránt.
Hazánkban mindössze három fajuk honos: a nagy szentjánosbogár, a kis szentjánosbogár, és a törpe-szentjánosbogár. Ebből az utóbbi nem világít. Ami különös vonása egyébként a rovarnak, a legtöbb szentjánosbogár fényjelzésekkel kommunikál egymással.
A nászéjszakájukon is, amikor a nedves, páros és meleg aljnövényzeten világítva várakoznak a szárnynélküli röpkétlen nőstények, hogy a náluk kisebb termetű, fejlett szárnyú hímek hozzájuk repüljenek. Míg a szárnytalan nőstények a lárvákra hasonlítanak, és a felnőtt életük pusztán két hétig tart, ezért is sietnek annyira morzézni, addig a hím a párzást követően azonnal elpusztul. A nőstény sem él sokkal tovább, miután lerakta a petéit két-három nappal később ő is elpusztul.
És mitől a fénymorze? A fénymorzéhoz, vagyis a biolumineszenciához oxigénre, vízre, luciferinre és luciferáz enzimre van szükség, és amikor a luciferin oxidálódik, akkor felvillan a bogarak potroha. A szentjánosbogarak képesek szabályozni testükben az oxigénáramlást, vagyis olyan ütemben és intenzivitással villogtatnak, ahogyan nekik jól esik. Világíthatnak veszély esetén is. Legalábbis ezt teszik még a föld alatt lárvakorukban.
A szentjánosbogarak persze nem valamiféle belső óra irányítása alatt villognak, hanem egymást megfigyelve, a többiek látványához igazítva bocsátanak ki fényt. Minden fajnak saját jelrendszere van.
A nőstények tudják jobban szabályozni a villanásaikat, például míg várják a párjukat, könnyen megtévesztenek más fajok hímjeit azzal, hogy utánozzák annak a fajnak a fényjeleit, akiket magukhoz akarnak édesgetni, hogy egy kiadós vacsora gyanánt – felfalják azokat. És míg a nőstények simán megtévesztenek más szentjánosbogarat, párzás szempontjából csak a számukra érthető nyelvjárásra válaszolnak. Billegtetik magukat, riszálják, és akár kissé fel is tolják a potrohukat. Ez az a mozdulat, illetve az ekkor felvillanó fény az, amit a hímek két, lefelé néző óriási szemmel keresnek. A pislákolás nem hozza tűzbe őket, a legerősebb fényekért bolondulnak igazán, amit a nőstények meg is adnak nekik. Ezt láthatjuk mi annyira szépnek, mesébe illőnek, varázslatosnak az erdő sötétje közepén.
Aki, látott már élőben szentjánosbogár-rajzást azért, mert annyira elbűvölte, szeretné újra látni, aki pedig még sosem látta élőben, csak felvételről, azért szeretné látni testközelből a szentjánosbogár lámpás csodáját, hogy egyszer maga is megélhesse a varázslatot. Csakhogy nem mindenki ért egyet azzal, hogy valójában testközelbe kell kerülnünk velük. Így is vannak olyan területek a világon, ahol nagyon leszűkült a rovarok élettere. Az erdőkivágások, a megnövelt mezőgazdasági területek, a fényszennyezés miatt, ami megzavarja a szentjánosbogarak násztáncát. Erről ITT olvashatunk, vagy itt nézhetünk meg egy videót:
Ha mégis szeretnénk testközelből látni a szentjánosbogár-rajzás varázslatát, akkor ajánljuk a Bogármester vezetését. Honlapján tizenkét helyszín közül választhatunk, és vásárolhatunk jegyet egy vezetett sétára. Vácrátót, Soroksári Botanika kert, Eplény, Zirci Arborétum, Tata Tóvároskert, Cserépfalu, Pannonhalma, Pécs, Pilisszentiván, Gemenc, Felsőtárkány, Királyrét. Ezeken a vezetett sétákon a maximalizált létszám 100 ember, amit én, soknak találok.
Az Alcsúti Arborétumban is van lehetőség vezetett és nem vezetett, saját felelősségre tett sétára is. És az ország számos pontján találhatunk véletlenszerűen is szentjánosbogár-rajzó területeket.
A cikk végén elárulom, mi elindultunk a családommal az Alcsúti Arborétumhoz szentjánosbogár-rajzásra, de amikor megláttuk, hogy milyen hosszú és tömött sor áll a bejárat előtt, úgy döntöttünk, hogy le tudunk mondani az élményről a természetünk védelméért. Helyette bízunk abban, hogy a napokban tett spontán estébe nyúló kirándulásaink alkalmával lesz lehetőségünk véletlenszerűen látni egy rajzást. Ha nem, akkor gyönyörködünk az interneten fellelhető fotókban és videókban.
Van gondolatod, tapasztalatod a témában? Írd meg a véleményed vagy történeted a Facebook-oldalunkon – kíváncsiak vagyunk, te hogyan látod!
Ha úgy érzed, másnak is adhat ez a cikk valamit, oszd meg bátran – egy jó gondolat néha messzebb gyűrűzik, mint hinnénk.
Támogass bennünket, hívj meg egy kávéra.
Olvasd el az Adatkezelési tájékoztató-t.