Megtalálni a tökéletes párunkat, az igazit, akivel valódi szerelmet érezhetünk, aki társunk lehet egy életen át, ez a létezésünk egyik értelme. Olyannyira, hogy amikor szerelembe esünk, akkor számtalan módon próbálunk bizonyosságot szerezni arra, vajon jól választottunk-e? Mert csalódni nagyon fájdalmas. De vajon, ha garantáltan tudnánk ki az igazi a számunkra, akkor jól sáfárkodnánk, tudnánk is élni a lehetőséggel, hogy ne szalasszuk el a saját boldogságunkat?

Vajon tényleg minden olyan egyszerű lenne, ha mindenki tudná ki az ő igazi párja? Akkor tényleg nem lenne már más dolgunk csak egyszerűen párba állni, megfogni egymás kezét és elindulni a közös úton, hogy garantáltan boldogak legyünk?

Képzeljük el: a mobilunkra kapnánk egy üzenetet, benne egy névvel, egy fotóval és pontos elérhetőséggel ki az, akivel mi a tökéletes párt alkothatjuk.

És ez valóban így is lenne: már az első találkozás alkalmával úgy éreznénk, mintha mindig is ismertük volna egymást. Leírhatatlan vonzódást éreznénk egymás iránt, és onnantól kezdve már csak fülig tudna érni a szánk. Szerelem lenne első látásra.

Szeretnénk? Olyan egyszerűnek hangzik! Mesébe illő.

De valójában így is történne? Szeretnénk a mesét?

Vajon, ott és akkor, mindketten készen is állnánk akkor arra, hogy beteljesítsük a szerelmünket? Nem tolakodna be a szerelem megélése helyett, például a saját elképzeléseink, vágyaink, a karrierünk, a múltban elkövetett hibáink kijavítása, a fejlődés?

Vagy ez sem lenne baj, ha így lenne, mert a tökéletes párunk, pont tökéletesen azt akarná, amit mi – lehetséges lenne ez? Lehetne így, hogy minden passzoljon? És életre szólóan?

Szeretnénk tudni ki az igazi?

The One – A tökéletes pár

Ezek a kérdések a The One – A tökéletes pár című, most futó Netflix sorozat nézése közben kerültek elő. Némelyike egyenesen elhangzott a sorozatban, és van, ami bennem fogalmazódott meg. Gyanítom, ahány néző és élethelyzet, annyiféle kérdés merülhet fel.

A The One – A tökéletes pár című sorozat, az azonos címmel megjelent John Marrs regény alapján készült. A könyv borítóajánlója is már egy kérdéssel nyit: Meddig ​mennél el, hogy megtaláld az igazit?

Jó kérdés, ugye? Képzeljük el, hogy tényleg nem kellene hozzá más, csak egy egyszerű DNS-teszt, hogy pár napon belül biztosra tudjuk, ki számunkra az igazi lelki társunk, ki a szerelmünk. Ezért most gyorsan levágnánk egy tincset a hajunkból, hogy megtalálják a DNS-párunkat, azt, aki genetikailag hozzánk rendeltetett. Mert a genetika nem téved.

Ezt ígéri a sorozatban a The One vállalat terméke. A The One vállalat nem csak felfedezte azt a gént, ami párosítja az embereket a lelki társukkal hanem, a legtöbb emberi DNS minta is a birtokukban áll a párosításhoz. Tehát DNS-alapon nekik van a legtöbb lehetőségük arra, hogy megtalálják számunkra az igazit. Feltéve, ha a párunk DNS-e is elérhető náluk, azaz regisztrálta magát a rendszerbe. Miért ne tette volna? 

Mindenki Match-et akar. Vagy nem?

Csupán egy hajszál

Képzeljük el, mit tennénk akkor, ha valóban bármikor felfedhetnénk a tökéletes párunk személyét. Szeretnénk most azonnal megtudni ki ő? Már le is vágtunk egy darabot a hajunkból? Igen, mert éppen egyedül vagyunk és magányosnak érezzük magunkat?

Vagy nem, nem akarnánk tudni, mert ugyan egyedül élünk, de most perpillanat nem vágyunk kapcsolatra, mert úgy érezzük most más dolgok fontosabbak az életünkben?

Esetleg egyáltalán nem akarunk párkapcsolatban élni, akkor sem, ha garantálják számunkra a tökéletes partnert hozzá, mert nem hiszünk a szerelemben, vagy mert számunkra ez így kényelmes, mert nekünk más a fontos az életben? – mi lesz így azzal, akinek mi vagyunk a tökéletes, így is azok lennénk?

Vagy kíváncsiak vagyunk. Igen! Még most az elején szeretnénk tudni, akivel nemrég ismerkedtünk meg, hogy valóban ő az igazi? Mert ha nem ő az, akkor minek is bonyolódjunk jobban egymásba?

Vajon az is tudni akarhatja a választ, aki már tartós párkapcsolatban él, esetleg házasságban? Pont várják az első gyermekük érkezését? Vagy úgyis, hogy éppen házépítésben kezdtek, mert három gyerekkel már kinőtték a lakást? Tudni szeretnénk, hogy az, akivel már egyszer megállapodtunk, ő valóban az igazi a számunkra? Vagy nekik ehhez nincs szükségük DNS tesztre?

És mi lenne, ha kiderülne, az akivel együtt élünk, akit a szerelmünknek érzünk, aki elfoglalja a szívünkben a legtöbb helyet, az valóban nem is hozzánk illik? Hanem valaki máshoz? Elhagynánk őt? Megkeresnénk azt, aki a teszt szerint a párunk?

És mit éreznénk, ha bennünket hagynának el? Mit tennénk, ha a párunk találná meg az ő igaziját? Szeretnénk tudni ki ő, és milyen?

Kérdések, amik az egyszerűt is megbonyolítják

A kérdésekből nem lehet kifogyni. Erről a The One-Tökéletes pár című sorozat gondoskodik. Újabbak és újabbak merülnek fel, minél több szituációt ismerünk meg:

Képzeljük el, az igaziról kiderül, a világ másik végén lakik, egy annyira forró éghajlaton, ami nekünk teljesen idegen. Valószínűleg más színű a bőre, mint a miénk – valóban nem számítana?

Kiderülne, az igazink egy menekülttáborban sínylődik jelenleg, bebocsátásra várva a jobb élet reményében, kihoznánk onnan, felkarolnánk?

Mi lenne akkor, ha életünk szerelme velünk egynemű lenne, holott nekünk eddig még sosem volt nem heteroszexuális kapcsolatunk, a DNS teszt mindent felülírna, a szexualitásunkat is?

Mi lenne, ha a tökéletes partner jóval fiatalabb, vagy jelentősen idősebb lenne nálunk, esetleg valamilyen fogyatékossággal bírna, kómába esne még azelőtt, hogy személyesen megismernénk? – Ha elöntené a szívünket az ígért szerelem, vágy, romantika, akkor semmi különbözőség nem számítana?

És vajon az se számítana, ha kiderülne, a másik kezéhez emberi vér tapad?

Egyszóval: a boldogsághoz tényleg elég csak annyi, hogy tökéletesen passzoljunk egymáshoz? Nem számít semmi más?

Hogyan jutottunk el idáig?

A The One – A tökéletes pár című sorozat persze nem csak a világot megváltó felfedezés hatásairól szól. Az etikai kérdések más csoportja is megjelenik. A több szálon futó cselekmény az idővel játszik, morzsákban áll össze számunkra a kép, hogyan és milyen áron jutottak el a kutatók addig, hogy már több tízmillióan teszteltették magukat a felfedezésükkel.

Pontosan 142 országban 26 millió pár állt össze. S köztük van maga a cégvezető Rebecca Webb is a párjával. Akiknek, ahogy az várható, tökéletes a párkapcsolatuk. Vagy legalábbis annak látszik.

Ám előkerül egy holttest, egy elvonultan élő kutatótárs James Whiting (Dimitri Leonidas) és így a múlt. A közös múlt. A nyomozás során szép lassan összeáll hogyan jutott el Rebecca és James odáig, ahol most vannak, mit tettek, mit nem tettek, miről mondtak le, milyen hibákat vétettek azért, hogy a kutatásuk eredménye megválthassa a világot, a saját életüket, hogy az emberek rátalálhassanak a szerelemre. Nekik sikerült? Ők rátaláltak, és meg is tudták tartani?

Egyáltalán sikerült-e valóban megváltani és szerelmessé tenni a világot?

A The One – A tökéletes pár című sorozat így szól a szerelemről, az emberi kapcsolatokról, a technológia fejlődésről, erkölcsi kérdések garmadáról, és egy nyomozásról, míg ki nem derül: hogyan jutottunk el idáig? Meddig ​mennénk el, hogy megtaláljuk az igazit?


Fotó: Netflix

Polgár Ágnes