Stephen Hawking alakját nem kell bemutatnunk. Az elméleti fizikus szavaival, gondolataival a világról nem vitatkoztunk, inkább csodálattal hallgattuk. Az idő rövid története című könyvének 1988-as megjelenése új korszakot nyitott a tudományos ismeretterjesztő írások történetében: hatalmas nemzetközi szenzációt keltett, negyven nyelvre fordították le, és több mint kilencmillió példányban kelt el. Graham Lawton: Így kezdődött (majdnem) minden című kiadványa Stephen Hawking bevezetőjével most jelent meg. Ismeretterjesztés mindenkinek.
Amikor Edwin Hubble az 1920-as években belenézett a teleszkópjába, döbbenten állapította meg, hogy gyakorlatilag az összes általa látott galaxis távolodik egymástól. Ha ezek a galaxisok mindig is így mozogtak, gondolta, akkor kellett lennie egy olyan pillanatnak, amikor mind egy helyen voltak. Ez a felfedezés teljesen átformálta a vitát az emberi létezés egyik legalapvetőbb kérdéséről: hogyan kezdődött a világegyetem?
Minden társadalomnak megvannak a maga eredettörténetei a mindenségről és annak lakóiról, de most, hogy képesek vagyunk bepillantani a korai világegyetembe, s felhasználhatjuk a geológia, a régészet, az evolúcióbiológia és a kozmológia révén szerzett tudásunkat, minden eddiginél közelebb kerültünk annak megértéséhez, honnan is származik mindez.
Az összetett földi élet kialakulásától kezdve az első írott nyelven át a világűr emberi meghódításáig az Így kezdődött (majdnem) minden egyedülálló módon mutatja be világegyetemünk múltját, jelenét és jövőjét.
A New Scientist 1956 óta világszerte arról ismert, hogy igyekszik mindenki másnál érthetőbben bemutatni és elmagyarázni a tudomány és a technológia legújabb felfedezéseit és találmányait, megfelelő kontextusba helyezi azokat, és megvizsgálja, mit jelenthetnek a jövő számára. A New Scientist a különböző csatornáin keresztül hétről hétre több mint ötmillió lelkes és hűséges olvasót ér el szerte a világon.
Az Akkord kiadó gondozásában Graham Lawton: Így kezdődött (majdnem) minden című könyve ITT érhető el.
Filmet, sorozatot nézni tényleg lehet könnyebb kikapcsolódás, mint olvasni. Viszont kétségtelenül hatással lehet egymásra a két műfaj. Mert míg egy eredetileg könyvben megjelent jó történet a filmeseknek ad ihletett egy mozira vagy sorozatra, addig a könyvből készült alkotás keltheti fel a néző kíváncsiságát annyira, hogy elolvassa a film, a sorozat alapját adó írást.
A Maurice Leblanc által teremtett úri csirkefogó, Arsène Lupin történetei is ilyenek. Lupin az álcázás mestere, ravasz szélhámos, akitől az ártatlanoknak és a szegényeknek nincs mitől tartania – a gazdagoknak és hatalmasoknak annál inkább. A mestertolvaj ma is szórakoztató, szellemes párbeszédekkel és bonyolult cselszövésekkel teli kalandjai óriási hatást gyakoroltak a krimi zsánerére, és méltán nevezhetők a műfaj klasszikusainak. Ismeretterjesztés másként.
A Netflixen most futó Lupin című misztikus sorozatban, a főszereplő Assane Diop, Arsène Lupin kalandjaiból merít ihletet, amikor bosszút áll az igazságtalanságokért. Az izgalmas sorozat hozta a mi figyelmünkbe is újra Maurice Leblanc könyveit. Arsène Lupin legjobb történetei most új, modern fordításban olvashatók a Gabo kiadványában: ITT
A kutyája egyből rohan a hívására, szépen sétál lábnál, és kötelességtudóan leül, ha arra kéri? Amennyiben erre egy határozott nem a válasza, talán azt gondolhatja, hogy a kedvence a lehetetlen esetek egyike, akit valószínűleg képtelenség bármire is megtanítani. Az igazság azonban az, hogy a nagyobb erőbefektetést igénylő fajták valójában olyan tulajdonságokkal bírnak, amelyek igencsak taníthatóvá teszik őket – okosak, jó a problémamegoldó készségük, és bármit megtesznek azért, hogy megkapják, amit akarnak.
Ha ez a leírás illik a kutyájára, akkor itt az ideje, hogy elkezdjen a természetével dolgozni, ne ellene. Az ilyen típusú kutyák képzéséhez ki kell találni, mi motiválja őket igazán, hogy aztán felhasználhassuk azt a kívánt viselkedés kiváltására. A „rossz” kutyája lenyűgözi majd, amint megértette a gondolkodását, és rájött, mivel hozhatja őt lázba. Nevezheti makacsnak, függetlennek, de ne mondjon le róla!
Jane Killion a Te kutyád is nevelhető című könyv szerzője New Jersey-ben él egy háznyi bullterrierrel és egy rendkívül bölcs macskával. Bullterriereket tenyészt, akikkel eredményesen vesz részt kiállításokon és agility illetve engedelmességi versenyeken. Számos kutyakiképzéssel kapcsolatos cikket írt. A háza gyakran ad otthont a Bullypalooza-napoknak, melyeken rengeteg ember gyűlik össze a kedvencével, hogy egész nap tréningezzenek, aztán este közösen megvacsorázzanak, és a kutyákról, valamint a kutyakiképzésről beszélgessenek. Ismeretterjesztés a kutyákról – velünk ellentétben– tegező viszonyban az olvasóval, amit a téma meg is kíván. Áprilisban jelent meg és ITT elérhető.
Forrás: Gabo online
Kép: Mathias Norts/Unsplash
Van gondolatod, tapasztalatod a témában? Írd meg a véleményed vagy történeted a Facebook-oldalunkon – kíváncsiak vagyunk, te hogyan látod!
Ha úgy érzed, másnak is adhat ez a cikk valamit, oszd meg bátran – egy jó gondolat néha messzebb gyűrűzik, mint hinnénk.
Támogass bennünket, hívj meg egy kávéra.
