Nők megítélése, róluk szóló viccek tárgya számtalan esetben a hisztis jelző. Vitánál, szakításnál, válásnál indokként is gyakran szerepel. Olyat nőt keresek páromnak, aki nem hisztizik! – hallhatjuk a férfiaktól. Holott ők sem kivételek, legfeljebb más jelzőt használhatunk a nyavalygásukra.

Vallanak a férfiak, legalábbis azok, akiket megkérdeztünk arról, hogy tapasztalatuk szerint a férfiak is hisztiznek vagy sem. Mielőtt megosztanánk önökkel a válaszokat, jöjjön pár mondat a hiszti tudományáról.

A hisztéria, egy görög eredetű kifejezés az idegbetegségre, amely váratlan indulati kitörésekkel (sírógörcs, dühroham), szorongással és úgynevezett kényszercselekvésekkel jár. Köznapi értelemben: idegesen túlfűtött, ingerlékeny, beszámíthatatlan állapot. Felizgatott, riadt közhangulat, amely kapkodó, beszámíthatatlan cselekedetekre késztet, olvashatjuk a lexikonokban a hisztiről.

Ezt a jelzőt a leggyakrabban nők stresszes magatartására használják férfiak és nők is egyaránt. Egyik nő, akkor mondja a másikra, hogy hisztis, ha el akarja ítélni, meg akarja sérteni őt. A férfiak viszont akkor is szeretik ezt az attribútumot használni egy nőre, amikor az nem hisztizik, sokkal inkább csak érzékeny, hiszen nő. Könnyen rávágható, mert úgy tűnik, nagyon vékony az a mezsgye, ami a hiszti és az érzékenység között van:

 A durcás nyafitól a sikítva toporzékolásig, vagy üvöltve csapkodásig

– Mitől hisztis egy nő? Amitől egy férfi. Valami nem sikerül, nem úgy alakul, ahogy szeretném. Tehetetlen vagyok, nincs se a kezemben, se a fejemben megoldási lehetőség, ötlet – vallja az 52 éves Gábor. Továbbmegy: – A nő fejhangon visít, toporzékol. A pasi üvölt, csapkod – mindkettő hisztizik. Az az érdekes a dologban, hogy a kiváltó ok a kívülálló számára apróságnak tűnik. Nem is igazán érti, mi baja a másiknak. Lehet, hogy csak besokallt az adott napon, órában, héten… Mindegy is. A közvetlen kiváltó ok, az apróság, ritkán függ össze a tényleges okkal. Az csak az utolsó csepp a pohárban. Vallanak a férfiak. Gábor is.

A hiszti túlreagálás, az önkontroll elvesztése (vagy hiánya?), vészjelzés, Gábor szerint. – Általában kétségbeesésében hisztizik valaki, mert úgy érzi, „vége a világnak.” Pedig, ha kívülről látná magát és a helyzetet, akár a megoldást is látná – mutat rá a tényleges problémára Gábor. Úgy véli, talán a neveltetés, szokás, egyéni ingerküszöb, környezet és szituáció függő, hogy mikor mondjuk egy viselkedésre, hogy az hiszti, vagy enyhébb formában nyavalygás, durvábban dühöngés. – Ha ismerem a másikat, akkor tudom, hogyan szokott viselkedni hasonló helyzetekben. Látom rajta a fáradtságot, avagy én vagyok épp fáradtabb, rosszkedvűbb, mint máskor? Ez egy kérdés magamhoz, hogy az adott szituációban hogyan értékeljem a másik viselkedését? Csak én vagyok az átlagnál érzékenyebb, vagy tényleg hiszti amit látok? A viszonyítási alapomat ellenőrzöm az adott helyzetben, amihez képest ítélem meg a viselkedés minta hiszti besorolását – fogalmaz. Gábor tartja, a helyzet, azaz a hiszti megítélése és kezelése is sokféle lehet. Az elnéző mosolytól a határozott be-, rászóláson át, a pohár vizet önteni a hisztiző nyakába esetig. Nem hiszi, hogy lenne a megoldásra általános sablon.

Hisztis nők? Nincsenek! Legfeljebb hisztis gyerekek

A 31 éves Józsi, nem emlékszik nagy női hisztikre a környezetében. Sem korábbi barátnőjéről nem mondhatja el, hogy hisztis lenne, sem azt hogy édesanyjától látott volna olyan magatartást, amire azt mondhatná az hiszti volt. – Azt hiszem, hiszti mentes nőkkel vagyok körülvéve – fogalmaz.

Talán Józsi generációja látja így, mert a csaknem vele egyidős, 28 éves Norbert is hasonlóan vélekedik: – Eleve egy pasi is lehet ugyanúgy hisztis, mint egy nő, maximum talán a férfiak inkább visszafojtják, mint kieengedik. Úgy fogalmaznám meg, amikor már olyan elégedetlenség van az emberben, hogy nem érdekli árt másoknak szavakkal, cselekedettel, ignorál mindent csak hogy kiadhassa magából, az a hiszti. De a  hisztiről csak gyerekek ugranak be nekem, a felnőttek nem igazán. Sem a barátnőm, sem az édesanyám, sem más nő rokonom nem hisztizik.

Kevésbé idegesíteni a másikat

Vallanak a férfiak. A hisztiről a fegyelmezetlenség jut eszébe a 41 éves Lacinak, szerinte, férfi és nő is nyavalyoghat. – A hiszti nagyjából arról szól, hogy beleragad valaki egy problémába, és a megoldás keresése helyett magát sajnálja, a helyzetet nem akarja elfogadni. A nyavalygás annyiból más, hogy a helyzetet elfogadja a nyavalygó, de az önsajnálat kíséretében. Szerintem, mindegy mi a tárgya a hisztinek, nem attól elnézhető, hanem a mennyiségtől. Mindenki szokott nyavalyogni és hisztizni. A fő kérdés az, hogy lehet-e erről beszélni, hogy valami hiszti, és hogy van-e szándék a másikat kevésbé idegesíteni vele? – teszi fel a költői kérdést Laci.

Én magam leszek hisztis tőle

Az 54 éves Attila, azt látja hisztisnek, aki sokat nyafog, indokolatlanul beleköt másokba, vagy aggódik egyszerűbben megoldható élethelyzetekben, könnyen felzaklatja magát jelentéktelen dolgokon. – Sok türelemmel elnézhető, illetve kezelhető, de csak addig, amíg befolyásolható, alakítható, javítható a viselkedése. Ha már nem, akkor én magam válok tőle „hisztissé”, zaklatottá. Nem „környezetbarát” viselkedési forma – szögezi le. Attila tapasztalata szerint a hisztizés inkább a nőkre jellemző, ha egy férfi hasonlóan viselkedik, az nem hisztis, hanem gyenge, labilis idegzetű vagy éppen infantilis.

Vallanak a férfiak: Hisztizünk mindannyian

Úgy tűnik, a nők ezekből a véleményekből könnyen levonhatják a konzekvenciát: a férfiak szerint, akkor hisztis egy nő, amikor nem csupán nyavalyog valami miatt, hanem úgy általában semmi nem jó neki, szinte kommunikálni sem lehet vele. A férfiak javaslata, hogy a nő árulja el, mi van a rosszkedve, a férfi számára idegesítő magatartása hátterében. Például, úgy érzi a nő, hogy nem kap elég figyelmet a férfitól, akkor – javasolják az urak a hölgyeknek –hogy mondják el az óhajukat egyértelműen. A férfiak úgy fogalmaztak, ha egy nő kimondja mi a probléma, akkor könnyebben orvosolható a helyzet. A beszélgetésekből kiderült az is, ha egy nő érzelmi zsarolásra használja, hogy a másiktól „kihisztizzen” figyelmet, törődést, ajandékot, jó szót, akármit, az már dühöt, elkeseredést vált ki a férfiakból. Volt, aki úgy fogalmazott nekem, a hisztit zsarolásra használni, de főleg a zsarolást hisztinek álcázni egyenesen gonoszság, és nem támogatott.

De a férfiak sem ússzák meg a hidegzuhanyt, saját bevallásukból kiderült, bizony ők is tudnak hisztizni, lehet, hogy ritkábban jön rájuk a dili, de olykor ők is elveszíthetik férfiasnak vélt higgadtságukat. Csak persze erről szeretnek elfeledkezni, tették hozzá nekem, halkan. Nagyon halkan.

Fotó: Unsplash