Az autóközlekedés a mindennapjaink része. Ilyenkor az életünk azok kezében van, akik a közlekedésben szereplő járműveket akkor és ott vezetik. Másodperceken múlhat minden akkor is, ha tényleg felkészült, rutinos és megfontolt sofőr mellett, mögött ülünk. Mert az autót vezető is ember. Bármikor rosszul lehet. Akár hányhat is vezetés közben.
A hányingerhez nem kell még betegnek sem lenni. Vannak, akik a vezetéstől feszültek és idegesek lesznek, és beindul a testükben egy vészforgató könyv, aminek része, hogy élyegni kezdenek. A szakértők szerint, ha ez gyakori, és hányás is kiséri, akkor valószínűleg az egyén nincs felkészülve a vezetésre, lelkileg legalábbis nem pályakész. Ilyenkor jó kivizsgálni, megtudni, mi okozza azt a nagymértékű feszültséget, ami hányingert okoz. Mert ha ez gyakran előfordul, akkor nem ildomos addig vezetnie, míg az oknak utána nem jár.
A hányingert viszont nem csak a stressz okozhatja vezetés közben. Hányingert érezni, vezetés közben hányni, kimondottan ijesztő érzés, mi több veszélyes is. Nagyon összpontosítottnak kell lennie annak az autót vezetőnek ahhoz, hogy a figyelmét a rossz közérzete ellenére kordában tudja tartani, mert ha az étel elindul felfelé, nem mindig van megállás. De mit lehet tenni akkor, ha nincs jól a sofőr, viszont haladnia kell?
Vezetés közben hányni?
Első blikkre mindenki arra gondol, aki rosszul van vezetés közben, az azonnal álljon félre, hajtson le az útról, pihenjen, szedje össze magát, gyógyuljon, adja át a vezetést másnak, ha teheti. És ez így is van. Már amikor van segítség. Mert van olyan, hogy nincs.
Előfordulhat, amikor a vezetőre rátör az émelygés, akkor akár több tíz kilométeren át legfeljebb csak a leállósávban tud, nem a legbiztonságosabban megállni, hogy kicsit összeszedje magát, vagy átadja a kormányt, ha van kinek. Csakhogy, tudjuk jól, a leállósávban sem maradhat egy autó sem órákon át, míg a vezetője jobban lesz vagy tényleges segítsége érkezik. Tehát az autó halad tovább. Hányinger ide vagy oda.
A hányinger pedig sokféle lehet, sokféle módon érezhetjük rosszul magunkat. Van, akit szorít a gyomorszája, ami fájdalomérzetet kelt, más böfögni kezd, vagy éppen furcsán veszi a levegőt, a csukláshoz hasonló folyamat tör rá. Ezalatt pedig összerezzen, önkétlenül a gyomrához kap, vagy ami még rosszabb a szemét is behunyja.
A hányinger lehet, hogy csak néhány percig tart, de az is lehet, hogy hosszú-hosszú órákig kínlódik az ember míg végül meg tud könnyebbülni. Hogy pontosan mikor, azt nem lehet előre kiszámolni. Vezetés közben hányni – ritkán, de előfordulhat.
Rosszullét az elekromos autókban
Új jelenség, az elektromos járműben a vezetők és utasok egyaránt tapasztalhatják, hogy a regeneratív fékezés miatt rosszul lesznek, felfordul a gyomruk. A legtöbb nagy autómárka, mint például a Tesla, a BYD és az MG, állítható regeneratív fékezési rendszert alakított ki, de csak egyes modelljeik esetén.
Az elektromos autók okozta rosszullétben kulcsfontosságú tényező továbbá a motorzaj hiánya is. Testünk hozzászokott már a belső égésű járművek működésével járó zajjal és rázkódással, amiknek a hiánya felboríthatja az agyunkban az egyensúlyt. Az elektromos járműveknek sokkal nagyobb a nyomatéka és lineárisabb a gyorsulása a belső égésű társaikhoz képest. Ez azt jelenti, hogy azok, akik nincsenek hozzászokva az elektromos autókhoz kapcsolódó azonnali induláshoz és erős gyorsuláshoz, gyakran a szokásosnál sokkal kisebb gyorsulásra számítanak, amitől a test összezavarodik, és ez hányingert okozt.
A járművek mozgása közben a szemünkkel látott kép és a belső fülben lévő egyensúlyszervvel keltett ingerületek ellentétes jeleket küldenek az agyba. A szem nem érzékel mozgást, csak a test, azaz nem tudja megerősíteni a belső fülből az agyba érkező információt. Az agytörzsben található úgynevezett hányásközpontban, a látás és egyensúlyérzékelés ellentéte miatt pedig felmerül a gyanú, hogy mérgezés történt, ezért a hányásközpont kiadja a hányásról szóló utasítást, hogy kiürítse a szervezetből a méreganyagot. És beindul az émelygés, hányás.
Figyelemelterelés okozta baleset
Mindannyian tisztában vagyunk azzal, mi az a figyelemelterelés okozta baleset. Korábban ezt főleg a közlekedésben résztvevő más szabálytalanul vezető autósok, közlekedő gyalogosok, a holttérből felbukkanó kerékpárosok, vagy a hirtelen megjelenő vadállatok okozták. Ma a leggyakoribb ok a vezetés közbeni mobiltelefon használata, ami jelentősen megnövelte a közlekedési balesetek számát. Míg régebben az emberek jellemzően inkább csak beszéltek a mobilon vezetés közben, addig ma már szövegesen kommunikálnak Instagramon, Facebookon vagy valamilyen chatalkalmazáson. Ami jelentősen eltereli az autóvezetők figyelmét. És akár szádülést, émelygést, hányingert okoz.
A figyelemelterelés okozta balesetekhez tartozik a vezetőt érintő hirtelen fellépő fizikai tünet, fájdalom is. Ilyen az, amikor a napfény hirtelen elkápráztatja a szemet, begörcsöl a vádli a gyakori pedálozástól, elzsibbad a kormányt fogó kézfej, az ujjak, vagy az egész kar, ha leesik a vércukor szint és szédülni, izzadni kezd az autóvezető, ha a fejbe valamilyen tompa, éles, görcsős fájdalom érződik hirtelen. És ilyen az is, ha hányinger tör rá a sofőrre, akármiért. A korábban megevett hamburger volt sok, vagy egy vírus éppen akkor lép életbe a szervezetben, vagy az utazási betegség tör a vezetőre. És mindez lehet a nyaralás alatt is.
Sokan, amikor autóval nyaralni indulnak, vagy a vakációból haza, akkor szeretnének az utazáson mihamarabb „túlleni”. Amikor pedig maga a sofőr nem érzi jól magát, akkor még inkább szeretné mihamarabb lerakni a vezetés terhét. Így ha meg is áll időnként, hogy felfrissüljön, komfortosabbá tegye a körülményeit, csillapítsa a fájdalmát, az csak egy ideig lesz hatásos. A rossz érzések pedig újra rátörhetnek.
Van aki zacskóba, más a pilóta sapkába
Ritkán, de előfordulhat, hogy nem lehet már félre állni, az étel utat nyer magának és feltör. Nem segített a gyakori megállás, a lassú séta a benzinkút körül vagy a parkolóban, a légkondi, a letekert ablak, a hideg levegő, a lassan fogyasztott hideg víz, a gyomorsavat felszívandó elmajszolt sós keksz vagy ropi sem – mindaz, amit ilyen esetben ajánlanak. És vezetés közben hányni kell.
Nem számítva, hogy az ember hol vezet. Egy kis utcán, egy országúton, a szerpentinen vagy éppen az autópályán. Borzalmas érzés. Mert közben figyelni kell a közlekedésre, mi történik előttünk, mögöttünk és mellettünk. Nem feltétlenül lehet azonnal leállni, a lehető legbiztonságosabban, a legoptimálisabb helyre. Az autópályán legfeljebb kisorolni lehet a leállósávra, ami mellett kegyetlen gyorsassággal húznak el az autók, és a még félelemetesebbnek tűnő kamionok.
Ha a rosszullét már tart egy ideje, akkor a sofőr legfeljebb egy zacskót vagy dobozt tehet maga elé. Vagy ha az ember Forma-1-es pilóta, akkor a sapkáját veheti maga elé. Úgy ahogy tavaly a Katar nagydíjon a francia versenyző Esteban Ocon tette, aki a brutálmeleg pilótafülkében vezetés közben annyira rosszul lett, hogy behányt a sisakjába. Esteban Ocon elmondása szerint a 15-16. körben kétszer is hánynia kellett.
Mindenesetre nem szabad hősködni, a többségünk nem Forma-1-es pilóta, ha vezetés közben ér bennünket a panasz, nyilvánvalóan azonnal le kell húzódni egy biztonságos helyre, és a vezetést felfüggesztve segítséget kell kérni. Ha szerencsénk van, akkor elég hamar kapunk is.
Illetve lehet kapni kimondottan autós utazásra szánt hányózacskókat és külöféle hányinger csillapító tablettákat, kupokat, szopogatós tablettákat és cseppeket is. Például a dimenhydrinát (Dramamine) közismert antihisztamin-készítmény, ami meggátolja az egyensúlyozó szervünkből, a belső fülből az agyba jutó, hányást kiváltó jelzéseket.
