

Egy évben hat alkalommal is a macskákra terelődik a figyelem. Az első alkalom február 17-én, az Európai macskanapon. A kezdeményezés Claudia Angeletti olasz újságírótól, a Tuttogatto (Mindenmacska) magazin munkatársától származik. A dátum több szimbolikus jelentést is hordoz: a Vízöntő jegyének szabadságszerető természete a macskákra emlékeztet, míg Olaszországban a 17-es szám a macskák legendás hét életével kapcsolódik össze. Az olasz babona szerint a macskáknak nem kilenc, hanem hét életük van.
Június 4-én tartják az Öleld meg a macskádat napot, július 10-én a Nemzeti Kiscica Napot. Augusztus 8-án a Nemzetközi macskanapot, amelyet a Nemzetközi Állatjóléti Alapítvány hívott életre a felelős állattartás és a kóbor állatok helyzetének bemutatására.
Az ötödik alkalom október 27., a Nemzetközi fekete macskák napja, amelyet 2011-ben a brit Cats Protection állatvédő szervezet indított útjára. A kezdeményezés célja, hogy eloszlassa a fekete macskákat övező, balszerencsével kapcsolatos babonákat, amelyek miatt a fekete cicák gyakran nehezebben találnak gazdára. Az utolsó macskás ünnep október 29-én a Hivatalos állatvédelmi macskanap.
Elsőre soknak tűnhet hat ünnep egyetlen állatnak, de a probléma mérete indokolja a figyelmet. Becslések szerint világszerte több százmillió kóbor vagy elvadult macska él, egyes számítások szerint számuk az 500 milliót is meghaladhatja.
Magyarországon is több millióra becsülik a kóbor macskák számát. Az utcán élő kolóniák gyakran éheznek, betegségekkel küzdenek, miközben folyamatosan szaporodnak. Ezért valamennyi macskanap közös üzenete ugyanaz: a felelős állattartás, az örökbefogadás és az ivartalanítás fontossága.
A túlszaporodás legfőbb oka, hogy sok kóbor és kijárós házimacska nincs ivartalanítva. Egy nőstény macska évente akár tíz kölyköt is világra hozhat, így a gazdátlan állatok száma gyorsan növekszik. A helyzetet az is nehezíti, hogy a nőstény macskák ivartalanítása összetettebb műtét, ezért általában drágább is, mint a kandúroké. Emiatt sok gazda halogatja a beavatkozást, ami tovább növeli a nem kívánt szaporulat kialakulásának esélyét.
A szakemberek szerint a leghatékonyabb és leghumánusabb megoldás az ivartalanítás. Európa számos országában eredményesen alkalmazzák az úgynevezett Trap–Neuter–Return, magyarul Befogás–Ivartalanítás–Visszahelyezés módszert, miközben hazánkban a jogi megítélése – az állatelhagyás tilalmával való összefüggései miatt – gyakran vitatott a hatóságok körében.
Az ivartalanítás nemcsak a kóbor állomány csökkentését segíti, hanem a gazdával élő macskák egészségét is védi: csökkenti a daganatos megbetegedések kockázatát, mérsékli a párzási késztetést és a verekedéseket, így a harapással és párzással terjedő fertőző betegségek kockázatát is.
Macskanapon nemcsak a saját kedvencünkről gondoskodhatunk. Akinek nincs macskája, de fontosnak tartja az állatok jóllétét, segíthet: egy helyi állatvédőszervezet vagy menhely támogatásával akár egy kóbor macska ivartalanításának költségeit is átvállalhatja.
Forrás: ITT és ITT és ITT
Fotó: Pixabay

www.arnyalatok.hu | Ajánljuk figyelmedbe
Van gondolatod, tapasztalatod a témában? Írd meg a véleményed vagy történeted a Facebook-oldalunkon – kíváncsiak vagyunk, te hogyan látod!
Ha úgy érzed, másnak is adhat ez a cikk valamit, oszd meg bátran – egy jó gondolat néha messzebb gyűrűzik, mint hinnénk.
Támogass bennünket, hívj meg egy kávéra.
