A Downton Abbeyt-ben élő Crawley családot már a sorozatból megismerhették a nézők. Ők azok, akikkel mindig történik valami, de minden helyzetben megállják a helyüket. Előkelők, de ugyanakkor szerethetők. A sorozatból készült film a napokban került a mozikba.
A húszas években járunk, amikor bekapcsolódunk a Downton Abbeyben élő Crawley család történetébe. A róluk, velük készült sorozat hazánkban is népszerű lett. Köszönhetően talán a kedves szerethető karaktereknek, köztük az özvegy grófné, Violet Crawley jól eltalált figurájának (Maggie Smith alakítja zseniálisan a sorozatban és a filmvásznon is), akinek szinte minden helyzetben van egy jól irányzott poénja. És persze érdekes bepillantani a nemeseket és a cselédséget is bemutató arisztokrácia világába, s amelyet ugyan sokan talán megvetnek, és megkérdőjelezik a létjogosultságát, de mégis kíváncsiak vagyunk rá. Jó hír a rajongóknak, hogy a sorozatban megismert karakterek és színészek visszatérnek a filmvászonra is, hogy folytatódjon a mese, amely elkezdődött Downton Abbeyben.
Downton Abbey: A modern világ előszele
A Downton Abbey mozifilmben már huszonhetet írunk. Változnak az idők, érezhető a modern világ előszele, de az idő múlása mégsem érezhető Downtonban. Minden ugyanolyan, mint volt. Mármint a sorozathoz képest. Tapintható ugyanaz a vidéki báj, már-már tökéletes összhang, ahol a nemeseket – hiába ők az elit – szeretik a faluban, a cselédség hiába él egy – vagy jó néhány – szinttel lejjebb, mégis megbecsülik, elismerik őket a háziak. Egyfajta boldog békeidő lengi be a teljes filmet, amelynek fő cselekménye aköré szerveződik, hogy a királyi pár és teljes személyzete ellátogat Downtonba.
A teljes birtok lázban ég. Mindenkit megmozgat a hír, kit ezért, kit azért. Minden bonyodalom és ármányság ebből indul ki. Közben megmaradnak a régi szerelmek, újak születnek. Valaki több fronton is hős lesz, valaki rádöbben arra, hogy mások is éppen olyan mások, mint ő. Valakit lefülelnek, valakik megvédik a becsületüket. Valaki viccet csinál magából a királynő előtt. Valaki megtudja, hogy ő a család jövője. Egyszerű történet, egyszerű cselekményszövés. Mese a javából, ahol szinte mindenki jó, aki valamiért nem, az elnyeri méltó büntetését. Több kérdést is érint a film, amelyet ugyan nem fejt ki bőven, de alkalmat ad arra, hogy a néző tovább gondolkodjon rajta. Például hogy sokkal jobb lesz mindenkinek, ha megbékélünk másokkal és saját magunkkal is. Egyszerű, de nagyon szép gondolat, ugye?
Nem kell mindig a dráma
A valódi válság elkerüli a Downtonban élőket. Túl boldog és elégedett mindenki. Beletörődtek a sorsukba. De az élet is lehet ilyen. Többen kritizálják, hogy a mozifilm nem feszeget igazán komoly és mély kérdéseket, mondjuk az arisztokrácia létjogosultságát illetően, bár azt egyértelműen kimondja, hogy ugyan az arisztokrácia más volt elődöknek, és más lesz az utódoknak, az biztos, hogy fennmarad, ahogyan Downton Abbeynek is van jövője. Azt gondolom, hogy nem szükséges mindig csak drámáról és élet-halál helyzetekről szólnia mindennek. Mondhatjuk, hogy ez csak egy kirakat, de a meséket azért szeretjük, mert kikapcsolnak és egy másik világba röpítenek, nem? Csak élvezzük, amit látunk, és merüljünk el a nosztalgiában. Ez is elég lehet a kellemes szórakozáshoz.
Fotó: IMDb