Olykor felejtünk. Felfokozott stresszhelyzetben gyakrabban. A kor előrehaladtával még inkább. Tehetünk ellene. Az értelmi kihívást jelentő hobbik a legjobb gyakorlatok az agy számára. Nem ártunk magunknak, ha gyakoroljuk őket, hiszen közben szórakozunk. Hobbit váltani, ha nem jött be valami, pedig ér!
Az agy az ember legértékesebb tőkéje. Óvnunk kell. Ez nem kérdés. A hogyan inkább lehet felvetés. Általános válasz rá, hogy fejlesszük a memóriánkat, olvassunk, számoljunk, tanuljunk új dolgokat – ám a tanulás szóra akár el is borzadhatunk, tarthatunk tőle. Viszont a hobbikból szerzett sikerélmények emelhetik és javíthatják az önbecsülést. A hobbiválasztásban az a jó, ha valami nem sikerül, nyugodt szívvel választhatunk más kikapcsolódási lehetőséget. A nyugodt elmével pedig csak jót tehetünk magunknak. Memóriajavítás hobbikkal:
Keresztrejtvény fejtés fejleszti a kommunikációt
Bizonyos kutatások szerint, azoknak, akik rendszeresen végeznek olyan tevékenységeket, mint amilyen a keresztrejtvény–fejtés, az agyában kevésbé rakódnak le az Alzheimer-kórt okozó káros fehérjék. Amennyiben viszont nem hiszünk a kutatásoknak, azzal bizonyára tudunk azonosulni, hogy a rejtvényfejtés eltereli a figyelmet a hétköznapi problémákról, ezáltal csökkenti a belső szorongásaikat. Ami mindenképpen jót tesz a szervezetünknek, az agyunknak.
Mindenkit örömmel tölt el, amikor sikerül megfejtenie egy rejtvényt, ugyanis ennek az elégedettség érzésnek a hatására az agyban dopamin termelődik. Következményeként jobb lesz a hangulatunk. A szavakkal való játék fejleszti a kommunikációt. Megfigyelhető, hogy a rendszeres rejtvényfejtők gyakran gazdag szókinccsel rendelkeznek és színesen, választékosan fejezik ki magukat,
A rendszeres testmozgás mellett nagyon fontos agyunk tornáztatása is, hogy fiatalosak és egészségesek maradhassunk. Az már csak hab a tortán, hogy mindezt a rejtvényfejtés által, szórakozva tehetjük meg. És a rejtvények között is megannyi félét találhatunk. Ha nem tetszik a skandináv rejtvény, akkor kipróbálhatjuk a sodokut vagy szókeresőzhetünk is.
Memóriajavítás kézimunkával
A kötés, horgolás és hímzés rendkívül addiktív, szenvedélyt hozó hobbik. A memóriajavítás királynői. A kézimunkákra és általában a kézzel végzett tevékenységekre eleve jellemző, hogy annak a ritmikus mozgása egyszerre jelent kihívást és ellazulást is az agynak. Ilyen a rajzolás, színezés, nemezelés, keresztszemes hímzés, a makramézás, a festés vagy famegmunkálás is.
A kötés, horgolás, hímzés közben a pulzus stabilizálódik és az elme megnyugszik. A kötés ugyanúgy meditatív állapotba hozhatja az agyat, mint például a jóga. A ritmikus kézműves munka csökkentheti a stresszt, sőt a depressziót is. Kötés, horgolás, hímzés közben a stresszhormon kortizol mennyisége csökken, a dopamin és szerotonin örömhormonok mennyisége pedig nő.
Kötéskor és minden kézműves munka során az ujjak és a kéz izmai állandó mozgásban vannak. Ez a mozgás fejleszti az agykéreg azon területeit, amelyek a kéz izmait irányítják. Az izmok fejlődésével az ujjak kézügyessége is fejlődik. A jó ujjügyesség jobb kötési, horgolás, hímzési készségeket eredményezhet.
A ritmikus mozgás segít a legtöbb embernek megtanulni és jobban emlékezni a dolgaira. A fizikai mozgás élénkíti a vérkeringést, és éberen tartja az elmét. Sokan képesek filmnézés, beszélgetés, előadás hallgatás közben kötni, amitől úgy tűnhet, hogy a kötő, horgoló, hímző nem figyel, de ez nem így van. A cselekvés mindaddig támogatja a tanulást és a koncentrációt, amíg nem igényel odafigyelést.
Így ne várjuk el kezdőként, hogy máris oda tudjunk figyelni másra. A kötés, horgolás, hímzés elsajátításakor előfordulhat, hogy egyidejűleg még nem tudunk más agykapacitást igénylő tevékenységet is folytatni. Ahogy arra is figyelni kell, hogy ne is erőltessük meg a kezünket, egyszerre csak annyival haladjunk, amennyi még a kézfejünknek, csuklónknak, karunknak is jólesik.
Karbantartás, barkácsolás fejlesztheti a problémamegoldó képességet
A kerékpár, a motor, a görkorcsolya, a gördeszka, a síléc karbantartása, egy sérült szék, asztal, könyvespolc javítása fejleszti a problémamegoldáshoz szükséges háromdimenziós megértést és kézi készségeket. A karbantartás, barkácsolás, mint hobbi egyben mozgásra ösztönző eszköz is.
Az ember agyának nagy része a kézi munkára van fenntartva. A motoros kéreg és a szem-kéz koordináció területei háromdimenziós gondolkodást és kézi készségek gyakorlását igénylik. Sok olyan munkánk van, amely nem aktiválja ezeket a területeket. Ezért a kihívást a hobbiban kell megtalálni.
A javítás, karbantartás, barkácsolás lépéseinek logikus átgondolása tornáztatja és így egyben karbantartja a memóriát. A memóriajavítás mellett a problémamegoldó képesség is támogatja az ember pszichés jóllétét. Ha tudja, hogyan kell felfújni a leeresztett gumit, lecsiszolni és újra festeni a lepattogott festéket, kicserélni egy alkatrészt akkor az, az irányítás érzését kelti. Márpedig tudni, hogyan lehet irányítani, kézben tartani a dolgokat, az mindenképpen sikerélmény. Ha valaki a hobbijaiban mer túllépni komfortzónáján, valószínűleg bátorságot nyer álmai megvalósításához. Emellett az élet más területein is fejleszti magát.
Zene, tánc és ritmus a jó memóriáért
A hangszeren való játszás, az éneklés és a tánc, vagyis az aktív zenei tevékenységek erősítik az agyat. Az erős agy véd a kis erek elzáródása és a sejthalál okozta károsodások ellen. Már a zenehallgatás önmagában is jókedvre derít, segít ellazulni.
A közös, kórusban történő éneklés megakadályozza a memóriavesztést. Az egyidőben történő közös éneklés felfrissíti a rövid távú memóriát. Az orvostudomány évezredek óta használja a zenét. Az ókori görög filozófusok szerint a zenének gyógyító hatása van a testre és a lélekre egyaránt. Ma már bizonyíték is van arra, hogy zeneterápiával kezelhető a vérnyomás, a depresszió és az álmatlanság,
Alzheimerben szenvedő betegeknél jelentős mértékben csökkenti a szorongást és az agressziót. Azt ugyan senki sem állítja, hogy a zene közvetlenül gyógyítja az olyan betegségeket, mint például a rák, az egészségügyi szakemberek hisznek abban, hogy a zene csökkent bizonyos tüneteket, elősegíti a sebgyógyulást, javítja a mozgást és a beteg életminőségét általában. A jókedvünknek mindenképpen jót tesz, ezt tudjuk, érezzük.
A közös éneklés, a tánc összehozza az embereket, és kapcsolatokat hoz létre az emberek között. Mások arckifejezésének, gesztusainak és hangszínének felismerése aktiválja az agy empátia-szabályozó rendszerét. A ritmusra, a tánckoreográfiára való figyelés a memóriajavítás erősítésében játszik szerepet.
Ennyi érv után, tényleg nem kell sokat törni a fejünket azon, hogy kipróbáljunk-e egy új memóriajavító hobbit, vagy felelevenítsünk egy régen ismeretet. Csakis jót tehetünk vele.
