Eszünkbe jut néha a malac, mint élőlény? Vagy minek is malacokon gondolkodni? Miért lennének ők beszédtéma? Másra valók. Kinek lenne éppen egy malac a házi kedvence? A malacokat nem dédelgetni szokás. Nem szokás. Valakinek mégis egy malac jelenti a legtöbbet. Ez egy filmajánló. Vagy valami olyasmi.
Ha egy malacra gondolunk, akkor vajon mi jut eszünkbe? Lehet cuki egy malac? Vagy ő egy haszonállat, ami kiszolgálja az embert? Gondolunk egyáltalán csak úgy a malacra? Vagy ha bevásárolunk, csak egyszerűen levesszük a téli szalámit a hűtőpultból? Ami ugyebár malacból készült.
Persze, minek is gondolnánk csak úgy a malacra. Megy egyáltalán: minek keseregni a témán és a téli szalámin? Aki nem akarja, nem veszi meg. Csak ennyi lenne ez a malac-kérdés?
Nem téli szalámi
De néha érdekes a téma mögé gondolni, ami jelen esetben a malac. Kinek mit jelen a malac? Bevallom, én odavagyok a malacokért. A turcsi orrukért. A karakterükért. Az egész lényükért. Szeretem a malacokat, mert olyanok, amilyenek.
Sokaknak vélhetően nem fontosak a malacok. Nem gondolnak rájuk és a téli szalámira. Én sem kesergek emiatt szüntelen, de azért néha eszembe jut. Egyre fájóbb is a téli szalámira gondolni. Mégsem lehetek álszent. Eszem én is téli szalámit. Meg néha rántott húst karajból, vagy kolbászt. De egyre nehezebb.
Mostanában egyre elterjedtebb a vegánság. Amikor az ember nem fogyaszt állat eredetű termékeket. Tejet és tojást sem. Sőt, mézet sem. Ha elterjedt, akkor biztosan divat kérdése. Sokan biztosan így vélekednek róla. Kár volt idekevernem a vegán témát. Talán nem is illik ide.
Miért éppen malac?
Ez egy filmajánló. Vagy valami olyasmi. A napokban láttam egy filmet, amelynek csupán ennyi a címe: Malac. Nicolas Cage alakítja Robot, a szarvasgomba vadászt. Van egy malaca. Szinte szimbiózisban élnek ők ketten az erdőben. Egy olyan viskóban a fák között, amelyet elkerült a civilizáció. Ez Rob döntése. A malac talán nem is malac. Többnek tűnik.
Robnak nincsen telefonja, tévéje, nincsen internet elérhetősége. Csak egy malaca van. Hatalmas üzlet a szarvasgomba. Rob nem magának gyűjti ott, az erdőben a malacával együtt ezt a csemegét. Amir (Alex Wolff) megbízásából, aki apja nyomdokaiba szeretne lépni a szarvasgomba üzlettel.
Robot a pénz nem is érdekli. Úgy tűnik, mintha olyan lenne számára a szarvasgomba keresés, mint a lélegzetvétel. A részévé vált. Ahogyan a malaca is, akivel együtt kel, együtt fekszik.
Lehet bármi
Egy nap a malacot valakik éjszaka elrabolják. Az üzlet az üzlet. Ahogyan azt elképzeljük, zsákba teszik. A malac visít, Rob egy pillanat alatt egyedül marad. Majd telefon híján egymaga indul segítségért. Mondjuk úgy, bosszút áll a malacért.
Úgy tűnik, mintha ez egy vicc lenne, de nem az. Átélhető, megérthető Rob bánata, hogy hiányzik a malaca, és szeretné megtalálni. Számára ő most a legfontosabb. Minden veszteségnél nagyobb, hogy nincsen vele.
Akkor is, ha a malac tulajdonképpen nem vesz részt a szarvasgomba keresésben, mert az Robnak megy egyedül is. Akkor főleg. Még úgyis, hogy Rob kényszerű elvonulása előtt séf volt, akinek sejthetjük, mit jelentett akkoriban egy malac. Így még hangsúlyosabb a kérdés: miért éppen malac?
Ami csak úgy van. Ott van Rob mellett. Vagyis volt. Minek ez a cécó? De ha egyszerűen valakinek éppen egy malac a legfontosabb az életében?
Amit látunk a képkockákon, az maga az elengedés. A megbocsátás. Az élet maga. A malac lehet metafora. Lehet bármi. Lehet ő a legfontosabb.
