Van az úgy, hogy néha csak gyerekkönyvet tudunk olvasni. Mert másra már nincsen idő, energia, a gyerek(ek)nek pedig jó olvasni. Sőt, szinte kötelező. Ha kicsi, ha nagyobb már a gyerek, ez a közös tevékenység mindig élmény. Erről már írtunk máskor is.

És legalább mi is többet tudunk meg a világról. Mert a gyerekkönyvek egyáltalán nem csak a gyerekközönséget szólítják meg. A kedves szavak, egyszerű mondatok között bizony a legtöbbször értékes gondolatok bújnak meg, amelyek a gyerekeket és a felnőtteket is felvidítanak, vagy adnak keretet az adott napnak. Az még jobb, ha a könyv további lehetőségeket ad. Például játékra ösztönöz.

A mi egyik kedvenc mesekönyvünk éppen ilyen. Az a címe: Papírbabák. Vagyis papírból készült babák. Tulajdonságokkal felruházott figurák ők, akik anyagukból adódóan rövid életűek. Mégis: fontosak. Igen, fontosak. Mert jelen vannak egy kislány vagy kisfiú életében, még ha csak rövid ideig is.

Aztán elszakadnak. Elhasználódnak. Vagy valaki – természetesen véletlenül – elszakítja őket. És akkor a papírbabák megszűnnek létezni. Vagyis nem. Mert azoknak az emlékezetében örökre ott maradnak, akik egy ideig együtt játszottak velük. Ezt biztosan tudom, hogy így van. Mert a kislányommal már többször készítettünk a mese alapján papírbabákat.

Akiket mindig nagy becsben tartott, egészen addig, míg be nem teljesítik a sorsukat. Mint a mesében, nevük is van. Kétorrú Dani, Fordítva Kata, Masnis Juli. Ők mind boldogságot és mosolyt csalnak a gyerekarcokra.

Tényleg sokszor rajzoltam már papírbabákat. Akikről azt is tudni kell, hogy a mese szerint egymás kezét nem engedik el sosem. Táncolnak, és ugrándoznak és énekelnek. Dinoszauruszokkal és tigrises papuccsal találkoznak, s piros emeletes busszal utaznak a tanyára. Ugye, hogy egy egyszerű papírbabával is végtelen a játéklehetőség?

Így nagy volt az öröm, amikor a papírbabák stabilabb kivitelben is beköltöztek hozzánk. Egy mindenféléket kínáló bolthálózat egyben kínált papírbabákat. Nem írólapból, hanem vastagabb kartonból. Akiket a gyerekek öltöztethettek fel a csomaghoz mellékelt matricák segítségével. Úgy, ahogyan ők akarták. Hogy tényleg személyisége legyen a babáknak.

Hát így költözött be hozzánk Rózsika, Bagaméri, Zombi Zoli, Menő Manó, Mosolygó Málna, Bajusz Bertold, Maci Matild, Masnis Juli és Zoknis Zazu. Akik most is egymás kezét fogják. Egészen addig, amíg …. De a játék újraindul! Mert a papírbabák egymás kezét nem engedik el sosem.

Fotó: A szerző

Karóczkai-Müllner Helga