Tengerszem. Már a neve is szép. Az Apci tengerszem tulajdonképpen egy bányató, mégsem lehet másként nevezni a hegy ölelésében kéklő kristálytiszta tavat, mint tengerszem. A térképen Széles-kő tó bányatóként szerepel. Megmutatjuk, hol találja.
A Mátra vonulatát böngészve találtunk rá a térképen Apc településére és az apci nevezetességekre. Családilag kaptuk fel rá a fejünket, mert a fiam apját szoktuk apcinak becézni. Amikor, az interneten a településnek utánanézve kiderült, hogy itt van egy nagyon szép tó, egy megmászható hegy mellett, akkor már több sem kellett nekünk, nekivágtunk, meg sem álltunk Apcig. Illetve igen, Lőrinciben közelebbről megcsodáltuk a sárgán virágzó repcét, ami később még többször visszaköszönt ránk.
Apc községe Heves megyében található. A település honlapján található információk szerint, a település története egészen az őskorig nyúlik vissza. A feltárt leletek szerint újkőkori település volt ezen a területen.
Az avar korból is maradtak emlékek és a honfoglalás idejéből is feltárt sírokat említenek. Az első írásos anyag az 1332-37-es évi pápai tizedjegyzék. Mátyás király idején ez a terület jól ismert vadászatra alkalmas hely volt. A hagyomány szerint a Somlyó hegyén tanította Mátyás király a sólymait vadászatra. A hegy neve is egy elírás lehet: Sólyom-Somlyó.
A szomszédos Somlyó-hegy
Apcra érve azonnal a Somlyó-hegy felé vettük az irányt, ehhez ki kellett sétálnunk a településről a kitaposott úton a hegy elé. Az út egy éppen lilán nyiladozó orgonabokorsor mentén haladt. Lentről tekintve fel a Somlyó-hegy 387 méter magasságára nem éreztük nehéznek az előttünk álló túrát, nem láttuk magasabbnak, mint a két hete letudott esztergomi Kis-Strázsa-hegyet, a maga 233 méterével.
Pedig a Somlyó valóban magasabb, és ami nehezíti a megmászását, hogy meredekebb. Míg a kisstrázsára könnyen felsétáltunk, addig a Somlyó-hegyre már erőteljesebben kellett végig caplatnunk. Meredek volt, és mivel tűzött az áprilisi nap, igencsak melegünk volt, a kietlen sztyeppes hegyen a sziklák mentén, árnyék nélkül haladni. Csak néhol akadt egy-egy kisebb bokor, vagy egy alacsonyabb fa, a turistajelzést is sokszor a sziklákon, vagy lépcsőnek használt kövezeteken találtuk meg.
A Somlyó különleges növényei az árvalányhaj, a tavaszi hérics, a nagyezerjó fű, az apró nőszirom és a jankatarsóka. Állatai: a muflon, a vaddisznó, a pannongyík, az erdei pityer és a farkasalmalepke meg a kardoslepke. A pillangókkal mi is találkoztunk.
A hegy kietlenségét kárpótolja, hogy minél feljebb haladunk a hegyen, annál több szépségen akadhat meg a szemünk. Például a messziről is jól kivehető lőrinci repceföldeken, amiket felvált a zöldellő búza, árpa. Illetve a hegy lábánál egy szakadékon is megáll a tekintet, amiben szintén elférne egy tengerszemnyi tó. De az száraz volt.
A hegytetőről, a feszület mellől pedig csodaszép körpanoráma tárul elénk, amivel nehéz betelni. Jobbra a repcék, egyenesen a település, balra egy tó is kéklik a messzeségben. Találkoztunk itt egy csapatnyi helyi asszonysággal, akik szerint az Apci tengerszem onnan, igencsak messzire fekszik. Ráadásul egyikük szerint, a településsel háttal, a hegycsúcsot jelző kőtömbtől balra, míg másikuk szerint jobbról közelíthető meg. Mi haladtunk a Google-térkép szerint jobbra vezető erdei úton, ami végül valóban balra terelődött. Érdekesség, hogy a Somlyó-hegy túloldalát itt már, szinte érintetlen erdő borította. Ahol már csak a madarak csicsergését hallottuk, és legfeljebb egy-egy repülő messziről érkező tompa zaját.
Arról már csak később értesültünk, hogy ha az Apci Somlyó hegyi tanösvényt követtük volna a hegy előtt, akkor találkozhattunk volna egy Medve szoborral is. Ami tulajdonképpen egy faoszlop három medveboccsal. A község nevezetessége még a barokk jellegű Szent-Ivány kastély, amit 1876-ban Szent-Ivány Farkas építettet, jelenleg művelődési ház és könyvtár található benne. Szent-Ivány Farkas a „birtokosság” jogait, kötelezettségeit, felelősségét viselő sok évszázados család utolsó generációjához tartozott, Apcon halt meg.
Mit jelent a tengerszem?
A tudományos megközelítés szerint „a tengerszemek magashegységek kis tavai; többnyire a gleccser által kimélyített hógyűjtő medencében keletkezett, általában kerek állóvíz, kis tó.” Az Apci Széles-kő tó tengerszem ezzel szemben valójában nem nevezhető tengerszemnek. Hiszen a bányató a magashegynek nem nevezhető Somlyó és a Nagy Hársas hegyek közti nyeregben helyezkedik el, és nem a jégkorszakból maradt ránk.
A Zagyva folyó völgyében, az 1870-es évektől kőbánya volt ezen a területen. Jó minőségű andezit követ bányásztak, amit útépítésre használtak fel. Egy robbantás alakalmával a környező források közül az egyik elöntötte a bányát, és azóta a magas falakkal körülvett tó a környék egyik legkeresettebb pihenő helye lett. 2000-ben a Széles-kő tavat és környékét tájvédelmi körzetnek nyilvánították.
Hazánkban tengerszemként ismertek még a következő bányatavak: a Megyer-hegyi tengerszem, a Jósvafői tengerszem, az Erdőbényei tengerszem és a Rudabányai tengerszem.
Különlegesen szép az Apci tengerszem
Az Apci tengerszemet a legkönnyebben, az Apci Hús üzem parkolójától vezető erdei úton lehet elérni. Ehhez képest mi tettünk egy jó nagy kitérőt a Somlyó-hegyet megmászva, majd a két helyszín között elterülő mezőgazdasági területet és a Szinegi majort megkerülve. Összesen 7,7 kilométert túráztunk, de egy lépést sem bánjuk a kirándulásnak.
Az Apci tengerszemet így mi felülről közelítettük meg. A mezőgazdasági területről az erdőbe érve követtük a turistajeleket, eleinte egy könnyű erdei úton, majd hirtelen a semmibe veszve, egy kis kapaszkodó után torpantunk meg a szakadék szélén, ami alján a tengerszem türkize ragyogott. Felülről tekintettünk le a szédítő mélységbe, ahol éppen pórázon vezetett kutyák örültek a sétának. Csaholásuk hegyet rengetve visszhangzott körbe. Az Apci tengerszem partjára fentről, egy erősen meredek út vezet le közvetlenül, ami elég csúszós, száraz időben a poros, esős időben a saras földtől.
A tógödör mintegy 10-15 méter mély, ám a tó mélysége nem éri el ennek csupán kétharmadát. A part mentén néhány helyen meg lehet közelíteni a vizet, de fürödni elvileg nem szabad benne.
Az Apci tengerszem különlegesen szép látvány, a kristálytiszta tavat körbeölelik a magasan felnyúló sziklafalak és a két hegy felől elterülő erdő sűrűje. Még fentről letekintve is érezhető a völgy adta bezártság, ami egyszerre nyújt megnyugtató, biztonságos és mégis hátborzongató érzést. Ez utóbbit erősítette az arra éppen futóedzést tartó helyi is, aki útbaigazítás mellett figyelmeztetett bennünket, hogy le ne zuhanjunk.
Le nem zuhantunk, de a tótól vissza a település felé kissé eltévedtünk, így viszont láthattunk két csordányi őzet legelni, és egészen közelről megnézhettünk egy vadászlest is. Apcra egészen biztos, hogy a nyár folyamán egyszer még visszalátogatunk.
Forrás: Apc
