Esztergom egyik nevezetessége kétségtelenül a japán autógyár. Persze csak az Esztergomi Bazilika, a Mária Valéria híd és az Esztergomi Dzsámi után. Amiket szinte maradéktalanul megleshetünk a Nagy-Strázsa-hegyről madártávlatban.

Az esztergomi Kis-Strázsa-hegyet teljesen véletlenül ismertem meg. A fiam szúrta ki az autóból, ahogyan Visegrád felé haladtunk, hogy eljussunk a Zsitvay-kilátóhoz. Megálltunk hát, hogy megismerjük a Strázsahegyi tanösvényt.

Kis-Strázsa-hegy és Nagy-Strázsa-hegy

Már rögtön azt bájosnak éreztük, hogy a két egymás mellett álló hegyet nemes egyszerűséggel a mérete alapján a nevében is megkülönböztetik a helyiek. A Kis-Strázsa-hegy 233,1 méter mély, a köznyelvben egyébként ez él Strázsa-hegy néven, ami egyben a Pilis legutolsó vonulatát is jelenti. A tőle pedig délkeletre fekvő 308,8 méter magas hegy pedig a Nagy- Strázsa-hegy. A két csúcs között pedig a Remete-völgy húzódik.

A Kis-Strázsa-hegyen katonai kilátó és adótorony épült. óIde sétáltunk mi fel. Több barlang is található a környékén. A Kis-Strázsa-hegyen van a fokozottan védett Kis-Strázsa-hegyi-hasadékbarlang, ami a hegy délnyugati oldalán nyílik. Tüskés-barlangnak szólítják a helyiek a tüskeszerű kalcitképződményei miatt. Erre van a Kivonulás-barlang is, ami meg a szovjetek kivonulása miatt kapta a nevét. Hévizes eredetű, gömbfülkés járatrendszerű és gipszkristályok találhatóak benne.

A Nagy-Strázsa-hegyen nyílik a Strázsa-hegyi-barlang, ami könnyen megközelíthető, elsőre száraz, romos, pusztuló állapotúnak látszik. A Tündérkapu (vagy Angyalszájnak is nevezik) a nagy, látványos bejárata a barlangnak. A három részen és oldalán is megnyílt kapu még szabadon látogatható, de az innen induló járata már lezárt, és csak a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság engedélyével látogathatók.

Viszont, ugyancsak a Nagy-Strázsa-hegyen található a Sátorkőpusztai-barlang, ami Komárom-Esztergom vármegye egyetlen, nagyközönség számára is látogatható barlangja.

A Kis-Strázsa-Hegy a parkoló irányából, lentről nézve. Jobbra kerülve indul az út a hegyre felfelé
Az apró nőszirom lila virágával lépten-nyomon találkoztunk
A Kis-Strázsa-Hegyre felvezető út könnyen járható

Strázsa-hegyi tanösvény

A Strázsa-hegyről az egyik legérdekesebb információ az, hogy több mint száz évig katonai lőtérként funkcionált, ennek köszönhetően szinte érintetlenül megőrizte természeti értékeit a mai napig, amire igyekeznek vigyázni a helyiek. És erre kérik az odalátogató turistákat is.

A tanösvény szabadon látogatható, azonban a Kökörcsin kiállítás és a kilátó torony belső megtekintésére a szakvezetett túrákon van lehetőség, amelyet a Duna-Ipoly Nemzeti Park szervez, akiknek a központjuk is itt található. Mi erről kimaradtunk, helyette csak végigsétáltunk a mintegy 1200 méteres tanösvényen, megtekintettük kívülről a kilátót, körbenéztünk a hegyen. És természetesen elolvastuk az információs táblákat, de ne siessünk ennyire előre.

Térjünk vissza a parkolóba, ahol a Kökörcsin Ház áll, emeletén egy kiállító teremmel, amiben bemutatják a terület élővilágát. Mi nem mentünk be az épületbe, hanem egyszerűen elindultunk körbe felfelé a hegyre. A Kis-Strázsa-hegy felé vezető útra autó nem, csak bicikli hajthat be, találkoztunk is helyi kerékpározókkal, egyikük zenét hallgatva tekert át a tanösvényen. A helyiek előszeretettel sétálnak fel a hegyre, és minden szemben érkezőnek előzékenyen köszönnek. Velünk legalábbis így történt.

A fokozottan védett területen évszakonként más és más védett növénnyel találkozhatunk. Mi láttunk sok szép sárga tavaszi héricset, néhány nyiladozó sömörös kosbort, rengeteg lila apró nőszirmot, és jó néhány tavaszi kankalint, ami nem védett faj.

Kilátás a Kis-Strázsa-Hegyről az Ipari Park irányába
Az adótorony külön berendezései egy tetszetős favázat kaptak, a terv szerint egy növénnyel futtatták volna körbe, de a növény nem telepedett meg rajta
A volt katonai kilátó-torony ma fotózási helyszín


Mozaikos a kilátás a Kis-Strázsa-hegy tetejéről

Ahogyan cikkünk címében írtam, nem csak a Suzuki gyár látható a Kis-Strázsa-hegy tetejéről. Ha kizárólag a természetet figyeljük, akkor különféle „foltokat” láthatunk. Erdőt, gyepterületet, cserjést, ligetes területet, szárazabb dombokat, vizes élőhelyeket, vagy akár nyílt vízfelületet is, a hegy lábánál elterülő tavakat. Az ilyen, úgynevezett mozaikos táj változatos élőhelyet biztosít. A Kis-Strázsa-hegy környékén sokféle állat – és növényfaj érzi jól magát.

A katonai múlt okozta tájsebek és szennyeződések sem kerülhetik el a figyelmet. Valaha katonai gyakorlótér és hadifogolytábor is működött itt, a terület egy részét pedig zöldmezős ipari beruházások nyelték el. A helyi természetvédelem ezért különösen figyel erre a területre. Amit a természet hálásan meg is köszön azzal, hogy gyönyörűen éled újjá. A védelem része, hogy az idegenhonos növények eltávolítják. Ilyen például a mirigyes bálványfa, a nyugati ostorfa és a fehér akác. Helyettük őshonos fajokat, tölgyeket, nyarakat és vadgyümölcsösöket ültetnek a szakértők. Mellette pedig, a juhokkal való legeltetéssel segítik az ökoszisztéma helyreállását. A környéken mintegy 400 cikta és cigája juh jel – rágásukkal és taposásukkal járulnak a természetes gyepek fenntartásához. Az állatokra pedig a lelegelt gyógynövények vannak jó hatással.

Ha szeretnénk szakvezetői túrán részt venni, írjunk a kokorcsinhaz@dinpi.hu e-mail címre. További információ a környékről a www.dunaipoly.hu címen érhető el.


Száz éve is működő torony

A Kis-Strázsa hegy látnivalója a kilátó torony is, ami nem új-keletű, a hegyen már száz éve is működött torony, főleg a hegy alatt húzódó repülőtér szolgálatában. A most álló kései utódja az 1930-as években épült katonai célokra, harci tevékenységek követésére. Szomszédságában modernebb adótorony meredezik, a tövében külön épületet kaptak a berendezések. Ez utóbbit a Duna-Ipoly Nemzeti Park szakemberei tetszetős favázzal vették körül, arra pedig futónövények kerültek volna, feledtetve az épület szögletes formáját, ha a messziről odatelepített növények megtelepedtek volna, de csak az egyik közeli fát találták meg az otthonuknak.

A Kis-Strázsa-hegy tetejéről pedig zavartalan körpanoráma tárul elénk a Gerecsétől egészen a Börzsönyig. Legfontosabb és leglátványosabb benne pedig nem a Suzuki gyár, hanem a Nagy-Strázsa-hegy, melynek szirtekkel tagolt, vadregényes lejtői és völgyei távolabb már lassan beerdősülnek, eggyé válnak a Pilis vonulataival.

Ismerkedjünk meg a heggyel, aminek a tetején állunk
A képekkel illusztrált információs táblák nem unalmasak, értékes és érdekes információval szolgálnak
Átlátás a Kis-Strázsa-hegyről a Nagy-Strázsa-hegyre



Forrás: ITT és ITT és ITT
Címlapfotó: Gulyás Attila National Geographic